Balaton felvidék Holt Tisza Szabadság híd János hegy Pest megye Mátra hegység Észak Európa Új Zéland b. Pótold a hiányzó betűket, kötőjeleket az alábbi földrajzi nevekben!... emplén.. özép.. unántúl. él.... átra. abadság.. ér... öze... merikai esült. Balaton felvidék helyesírása feladatok. c. Írd le a hagyomány elve szerint a következő neveket! Szécsényi (István), Szécsényi (Ferenc), Battyányi, Tököli, Rákóci, Kosút, Babics, Móric, Kodáj, Ötvös, Vörösmarti, Vörös (Sándor) d. Húzd alá a következő tulajdonnevek közül a helyesen leírtakat! Kossuth-díj - Kossuth díj Magyar értelmező Kéziszótár - Magyar értelmező kéziszótár Erzsébet-híd - Erzsébet híd Országos Széchenyi Könyvtár - Országos Széchényi Könyvtár Római Birodalom - Római birodalom Dél-Kelet Magyarország - Délkelet-Magyarország Élet és Tudomány - Élet és tudomány Olasz Alpok - olasz Alpok Duna part - Duna-part Északi-Középhegység - Északi-középhegység Tégy az alábbi tulajdonnevekhez -val, -vel ragot! Helyesrsi gyorssegly, B betűvel kezdődő problémás szavak Balaton felvidék helyesírása magyarul Külföldön terjeszkedne a Szentkirályi ásványvíz | Trade magazin Az emberi agy határai Viszony szó jelentése a WikiSzótá szótárban 6. o. nyelvtan: Helyesírási gyakorlatok Misa-réti-pataki stb.
6. o. nyelvtan: Helyesírási gyakorlatok Helyesrsi gyorssegly, B betűvel kezdődő problémás szavak Balaton felvidek helyesírása a) Közszói előtaggal alapforma: -i képzős forma: Holt-Tisza holt-tiszai Dél-Kína dél-kínai Öreg-Cselőte öreg-cselőtei Új-Zéland új-zélandi Nyugat-Dunántúl nyugat-dunántúli Délkelet-Magyarország stb. délkelet-magyarországi stb. Balaton Felvidék Helyesírása – Balaton Felvidek Helyesírása. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll, ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. alapforma: -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York stb. Nagy-New York-i stb. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: -i képzős forma: Kál-Kápolna (vasútállomás) kál-kápolnai Győr-Sopron (megye) győr-soproni Bödd-Bakod (terület) bödd-bakodi Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. csörnöc-herpenyői stb. Hasonlóképpen járunk el olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük.
Az állam és az egyház nem tudott védelmükre kelni Afrikából hoztak négereket az ültetvényekre XVI-XVII. században virágzik a rabszolga kereskedelem Afrika elnéptelenedik Amerikából nagyon sok növény kerül Európába (paprika, kukorica, burgonya) - Európaiak eljuttattak állatokat, növényeket Amerikába (ló) keveredés: fehér + indián = mesztic fehér + néger = mulatt indián + néger = zambó A nagy földrajzi felfedezések Európa tagolódását is átrendezik: Eddig legfejlettebb területek az olasz városok (levantei ker. miatt) hanyatlásnak indul Olaszország felértékelődnek Északi- tengeri ill. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik | doksi.net. Atlanti- óceáni városok (Liszabon, Cadiz, Sevilla, Bordeaux, Nantes, Antwerpen, London) 6.
A nagy földrajzi felfedezések és következményei 1. A nagy földrajzi felfedezések okai (XV Század): a. A nagy földrajzi felfedezések és következményei, a tőkés gazdálkodás kialakulása és jellemzői | doksi.net. ) Levantei kereskedelmi útvonal - Levantei kereskedelmi útvonal = Földközi-tengeri kereskedelem - Földközi-tengeren az Észak-itáliaiak ált. arabokkal kereskedtek - Távol-keleti luxuscikkeket (kínai selyem, kínai porcelán, indiai fűszerek) hoztak be kereskedelem útján Európába - rendkívüli haszonhoz jutottak, mert nagy szükség volt ezekre az árucikkekre - 1400-as években az oszmánok elfoglalják az egész Közel-Keletet megnehezítik a levantei kereskedelmet (kevesebb áru jut el Európába és az is drágábban) Ezért: el kéne jutni Távol-Keletre (ekkor csak Európát ismerték) b. ) Nemesféméhség - árutermelés, pénzgazdaság virágzik szükség volt pénzre (nem volt papírpénz, fémpénz annyit ért, amennyi nemesfémet tartalmazott az érme) Európában kevés nemesfém volt (ennek 35%-át Mo. adta) - a kelet mesés kincsei vonzották az embereket c. ) Vallási ok - Kínáról keveset tudtak, uralkodójukat Nagy kánként emlegették - elterjedt a hír, hogy a kínaiak keresztény hitre akarnak térni ez: beindította a fantáziát (oszmánokat 2 tűz közé lehetne szorítani) 2.
PPT - A nagy földrajzi felfedezések következményei PowerPoint Presentation - ID:1380970 Download Skip this Video Loading SlideShow in 5 Seconds.. A nagy földrajzi felfedezések következményei PowerPoint Presentation A nagy földrajzi felfedezések következményei. FANTASZTIKUS NÉGYES PÉTER ERZSÉBET NOVÁK VSILLA NEMES SZABOLCS ZALÁNYI BRIGITTA. 1. Kitágul a világ:. Az európai ember a XV. századi g Európa, Ázsia és Észak Afrika területét ismerte. A nagy f öldrajzi felfedezések következményei. Uploaded on Nov 19, 2013 Download Presentation - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Presentation Transcript A nagy földrajzi felfedezések következményei FANTASZTIKUS NÉGYES PÉTER ERZSÉBET NOVÁK VSILLA NEMES SZABOLCS ZALÁNYI BRIGITTA 1. Kitágul a világ: Az európai ember a ázadig Európa, Ázsia és Észak Afrika területét ismerte. • A nagy földrajzi felfedezések (vázlat). A nagy földrajzi felfedezések következményei A XV. - XVI.
Az itteni országok nagy része, beleértve Magyarországot is, hagyományosan élő állattal, borral, gabonával kereskedett a külpiacon. Spanyolország és Portugália nem látták szükségét az iparfejlesztésnek. Gazdaságukat megelőzték azok a nyugat-európai országok, amelyek az iparfejlesztéssel próbáltak talpon maradni. Az itteni iparosok és vállalkozók hamar belátták, hogy a felfedezett területek és a Nyugat peremvidékei hatalmas felvevőpiacát képezhetik a nyugat-európai iparcikkeknek. A nagy földrajzi felfedezések és következményei tétel. Ám olcsó áron a céhes ipar a megnövekedett igényeket már nem tudta kielégíteni. Az újonnan alapított manufaktúrák korszerűsége valójában a munka megszervezésében rejlett. Azt a munkafolyamatot, amely a céhekben egy emberre hárult, a nyersanyag feldolgozásától, a késztermék elkészítéséig, most részfolyamatokra osztották. A haszon reményében befektetett értékeket, tőkének nevezzük, az ilyen tevékenységet pedig tőkés vállalkozásnak. Az új típusú iparűzésből és a távolsági kereskedelemből meggazdagodott társadalmi réteg tagjai a tőkések, akik egyre nagyobb gazdasági hatalom birtokosai lettek.
- Nyugat-Európa a felfedezések hatására centrális helyzetbe került, ezért a gabonatermelés csökkent, a juhtenyésztés az ipari termelés került előtérbe, mert árucikkei jól eladhatóak voltak aranyért. - Kelet-Európa a nyugati élelmiszerigény miatt önként a mezőgazdasági termelésre helyezte a hangsúlyt, ezért kialakult a második jobbágyság. - A folyamat hatására Európa gazdaságilag kettészakadt. Nyugaton az Atlanti – óceán térségében fellendült az ipar és a kereskedelem, háttérbe szorult a mezőgazdaság, közép és kelet - Európában fellendült az élelmiszer termelés a Nyugat számára. - A gyors ipari fejlődés eredményeképpen létrejöttek a manufaktúrák, kiépült a hitelszervezet és a bank hálózat. Kialakult a világpiac (globalizáció). - A korszak végén megjelent a vetésforgó és a belterjes, istállózó állattenyésztés, ezért kevés ember sok élelmiszert tudott termelni kis területen, ami Kelet-Európa számára kedvezőtlen hatással bírt. - A fellendülő ipari termelés hatására intenzív városiasodás indult meg, Nyugat- Európában.
Megkezdődött az őslakók alávetése, sokak rabszolgasorsba süllyesztése és földjük teljes kifosztása, azaz a spanyol gyarmatbirodalom megszervezése. A bányászatot föllendítette, hogy felfedezték az ezüst kinyerésének egyszerűbb és olcsóbb módját, az amalgámozást. A munkaerő-veszteséget a hódítók, afrikaiak behozatalával pótolták. Az 1500-as években, több mint 250 ezer fekete került így Amerikába. Idővel a bányák termékeinél is fontosabbá váltak azok a növények, amelyeket ültetvényeken termeltek (cukornád, illetve a rum, gyapot, dohány). Csak később vált fontossá a burgonya, a kukorica, a paradicsom és a paprika is. Egy spanyol szolgálatban álló portugál hajós, Fernando Magellán öt hajóval világ körüli útra vállalkozott. 1519-től 1522-ig tartó útja tisztázta azoknak a kérdéseknek egy részét, amelyek a korábbi évek fölfedezései kapcsán felmerültek (pl. a Föld alakja, az amerikai kontinens földrajzi helyzete stb. ) Spanyolországból nyugat felé hajózva megtalálta az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti átjárót.