Alap nélküli legenda Megkérdeztem a ius primae noctisról Klaniczay Gábor történészt is, azt tudakolva, hogyan kezeli a történelemtudomány ma ezt: földesúri jogként, netán általános, de íratlan szokásként, vagy egyszerű rémmeseként, amely jellemzi ugyan a kor alattvalóinak kiszolgáltatottságát, de nem sok valóságalapja van? Első éjszaka joa casino. Klaniczay válaszában megjegyezte: az utolsó a legvalószínűbb, és felhívta figyelmem egy néhány évvel ezelőtt megjelent könyvre, a francia Alain Boureau művére ("Le droit de cuissage: la fabrication d'un mythe, XIIIe-Xxe siecle), amely ezt minden alap nélküli legendaként kezeli. Többet árul el arról, mit gondolunk mi a középkorról E nyomon elindulva három további, az első éjszaka jogával foglalkozó művet találtam: Wilhelm Schmidt-Bleibtreu 1988-as, a ius primae noctist jogtörténeti szempontból vizsgáló könyvét, Marie-Victoire Louis 1994-es művét és Jörg Wettlaufer időben legfrissebb munkáját. Az egyes könyvek megközelítési módszere és módszertana más-más, annyi azonban valószínűsíthető, hogy a legenda többet árul el arról, mit gondoltunk a közelmúltban és ma a középkorról, mint amilyen az valójában volt.
Természetesen elképzelhető volt, hogy megkívánt egy-egy jobbágylányt, és ehhez nem kért engedélyt senkitől. Tehát efféle túlkapások simán megeshettek, és senki az ég világon ezért felelősségre nem vonta az uraságot. Létezett viszont két szokás, ami alapot adhatott a legenda kibontakozására. Az egyik szerint a házasulandó vőlegény pénzzel és itallal kárpótolta a többi falusi legényt, hiszen ők így eggyel kevesebb lányból választhattak. Illetve szokás volt az is, hogy ha egy lány idegen uradalombeli jobbágyhoz ment feleségül, akkor kárpótolni kellett a földbirtokost egy munkáskéz elvesztése miatt. A legenda első írásos nyoma a 16. században jelent meg. Első éjszaka jogar. Egy skót történész tett említést egy bizonyos III. Evenus nevű skót királyról, aki állítólag élt ezzel a joggal. A dolog pici szépséghibája az, hogy a skótoknak nem volt ilyen nevű királyuk. A 15-16. századi szokásjogot rögzítő forrásokban szintén találkozhatunk ezzel a fogalommal, de ott inkább valamiféle házassági adóra utalnak vele. Még egy kis svájci faluban találták meg ezt a jogot írásba foglalva, de ott sem valószínű, hogy éltek volna vele.
Mindez azért alakult ki, mert az európai filmgyártás sehol sem működik üzleti alapon, és még az olyan, a mienknél sokkal nagyobb nyelvi kultúrában is, mint a német, a francia vagy a spanyol, állami támogatásra szorul, mivel semmi vagy legalábbis nagyon kevés esély van arra, hogy a film gyártási költsége a létező piacon megtérüljön. Az európai filmgyártás az adófizetők pénzének felhasználása nélkül nem életképes. De él, mert vannak, akiknek fontos, hogy az európai kultúrának megmaradjon egy olyan autentikus művészeti ága, mint a mozgókép. Az azonban, hogy a közpénz elosztója ugyanolyan módon ellenőrizhesse a film végső verzióját, mint egy amerikai filmvállalkozó, már csak azért is képtelen gondolat, mert a kormánybiztos politikai pozíció, nem pedig szakmai. Igaz, a mostani kormánybiztos nyilvánvalóan jól ismeri a szakmát, bizonyított profi, semmi kétség felőle. Első éjszaka joganville. Csakhogy nem mint egy stúdió producere gyakorolná a végső vágás jóváhagyásának jogát, hanem mint az állami pénz kezelésével és felhasználásával megbízott intézmény vezetője, s ez ebben a formában lényegében állami tartalomkontrollt jelent.
Lelki szemeim előtt ilyenkor gombócok, kolbászok, füstölt húsok jelennek meg, sőt mi tagadás legtöbbször a savanyú káposzta jut eszembe. Na, nem mintha ez sváb vagy német találmány lenne, mert ismert volt már ez az ókorban is, de hogy ne menjünk ilyen messzire már Misztótfalusi 1698-ban is rögtön négy sós, azaz savanyított káposztás recepttel kezdi híres könyvét, benne a híres kolozsvári káposzta első leírásával, mely sokkal inkább hasonlít erre a sváb káposztára, mint a mai kolozsváriként aposztrofált rizses rakott káposztára. Pedig ekkor még a sváboknak híre-hamva se volt. Szóval ette a savanyú káposztát boldog boldogtalan a Kárpát-medencében, de az biztos, hogy a svábok ették a legnagyobb előszeretettel. Kolozsvari káposzta elkészítése . Mert mindegy, hogyan nevezik: choucroute–nak, Sauerkraut-nak, vagy Sauaskraud-nak, szerte a világon, ahol németek élnek, a káposzta az egyik legfontosabb eledelük. Szintúgy a füstölt hússal egybefőtt káposztás egytálétel valamilyen verziója is minden német konyhájában megtalálható – volt – Elzásztól Budafokig.
Családi kondér: Rakott (kolozsvári) káposzta T bone steak elkészítése Káposzta Kolozsvari káposzta elkészítése Elnevezése Hajdú Károly alispán nevéhez fűződik. Az alispán Déryné látogatásának tiszteletére készítette ugyanis a kolozsvári rakott káposztát az erdélyi népi főzésmódok gazdag tárházának alkalmazásával. Ízekben igazán gazdag fogás, remek egytálétel. Kissé időigényes ugyan, ám előnye, hogy előre is összerakható, s másnap a sütőbe tolva már tálalva is van az ízletes menü. Hozzávalók: 1, 5 kg savanyú káposzta, 1, 5 kg sertéslapocka, 60 dkg sertéskaraj, 40 dkg füstölt kolbász, 10 dkg füstölt szalonna, 20 dkg rizs, 1 húsleveskocka, 6 tojás, 10 dkg zsír, 6 dl tejföl, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál pirospaprika, 1 fej vöröshagyma, őrölt bors, só Elkészítése: A lapockából levágunk fél kilónyit egyben, sózzuk, borsozzuk, zsír és kevés víz hozzá adásával egy lábosban a tűzhelyen vagy tepsiben a sütőben, ki hogy szokta, egyben porhanyósra sütjük. Kolozsvári Káposzta Elkészítése — Hibiszkusz Tea Elkészítése. Sütés közben szétvághatjuk 2-3 részre, hogy jobban és hamarabb átsüljön, de vigyázzunk arra, hogy a külseje ne legyen kemény, kérges.
Elnevezése Hajdú Károly alispán nevéhez fűződik. Az alispán Déryné látogatásának tiszteletére készítette ugyanis a kolozsvári rakott káposztát az erdélyi népi főzésmódok gazdag tárházának alkalmazásával. Ízekben igazán gazdag fogás, remek egytálétel. Kissé időigényes ugyan, ám előnye, hogy előre is összerakható, s másnap a sütőbe tolva már tálalva is van az ízletes menü. Hozzávalók: 1, 5 kg savanyú káposzta, 1, 5 kg sertéslapocka, 60 dkg sertéskaraj, 40 dkg füstölt kolbász, 10 dkg füstölt szalonna, 20 dkg rizs, 1 húsleveskocka, 6 tojás, 10 dkg zsír, 6 dl tejföl, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál pirospaprika, 1 fej vöröshagyma, őrölt bors, só Elkészítése: A lapockából levágunk fél kilónyit egyben, sózzuk, borsozzuk, zsír és kevés víz hozzá adásával egy lábosban a tűzhelyen vagy tepsiben a sütőben, ki hogy szokta, egyben porhanyósra sütjük. Aleda konyhája: Kolozsvári sertéskaraj. Sütés közben szétvághatjuk 2-3 részre, hogy jobban és hamarabb átsüljön, de vigyázzunk arra, hogy a külseje ne legyen kemény, kérges. A sült húst ezután ledaráljuk és félretesszük.
január 09, / Közzétéve Recept 100 g rizs 10 g zsír kevés só 100 g vöröshagyma 60 g zsír 500 g sertés színhús 120 g füstölt szalonna 1 1/2 tojás nagyon kevés só fokhagyma, bors kevés majoránna 5 g fűszerpaprika 1, 20 kg savanyú káposzta 6 nagyobb vagy 12 kisebb káposztalevél 200 g füstölt oldalas 6 g fűszerpaprika fokhagyma, bors 30 g zsír 20 g liszt 20 g vöröshagyma késhegynyi fűszerpaprika 10 g liszt, 3 dl tejföl A rizst felhevített zsírban elkeverjük, és csak annyi vízzel engedjük fel amennyi a rizs űrtartalma volt. Tehét 1 böre rizs esetén 1 bögre vízet teszünk a szokásos kétszerannyi helyett. Kolozsvári töltött káposzta recept. Sóval, fedő alatt félpuhára pároljuk. A finomra vágott hagymát zsírban világosbarnára pirítjuk. A ledarált húshoz hozzátesszük a kihűlt rizst, a hagyma felét, a kis kockára vágott szalonnát, a tojást, a megadott fűszereket, s mindezt jól összegyúrjuk. A káposztát előkészítjük: nagyjából egyforma káposztaleveleken végighúzódó ér vastag részét levágjuk, hogy a levelek könnyen hajlíthatóak legyenek.
A töltött káposzta helyett valami más káposztás finomságot főznél az ünnepre? Két vidékies finomságot ajánlunk! Székelygulyás – Elkészítése: Fél kg oldalast a csontok mellett feldarabolunk úgy, hogy minden darabka közepén ottmaradjon a csont. A húst megmossuk. Egy középnagyságú vöröshagymát apró kockára vágva zsírban megpirítunk, meghintjük egy fél kávéskanál pirospaprikával és belerakjuk az oldalast. Egy kevés vízzel föleresztve félpuhára pároljuk. Egy kg savanyú káposztát kissé megmosunk, nehogy túl savanyú legyen, és egy kanál zsíron félig megpároljuk, majd a hússal összevegyítve puhára főzzük. 2 dl, liszttel összekevert tejföllel behabarjuk. Kolozsvári rakott káposzta – Elkészítése: 40 dkg sertéscombból egy kevés hagymás zsíron pörköltet készítünk, kihűtjük, és hagymával együtt átdaráljuk. 15 dkg rizst megfőzünk. 1 kg, kissé megmosott savanyú káposztát 1 kanál zsíron megpuhítunk és 10-15 dkg füstölt kolbászt vékony karikára vágunk. Kizsírozott lábasba előbb a káposztából rakunk le egy sort, megsózzuk, 2-3 darabra tört babérlevelet és 1 késhegynyi törött borsot szórunk rá, majd egy sor darált sertéshús következik, amit saját levével locsolunk meg.