A két ország között perszonálunió jött létre, ami azt jelentette, hogy megőrizték függetlenségüket, csak az uralkodó személye volt közös. Lajos lengyel származású édesanyját küldte Lengyelországba kormányzónak, maga kevés időt töltött ebben az országban. Igaz viszont, hogy sok előjoggal ruházta fel a lengyel nemességet (kassai törvények), és segítséget nyújtott a lengyeleknek a litvánok és a Német Lovagrend elleni harcban. A lengyel királyi cím miatt terjedt el az a legenda, hogy Magyarország határait ebben az időben három tenger mosta. Valójában Havasalföld nem volt a Magyar Királyság része, így a Fekete-tenger nem jöhet számításba. A Lengyel Királyság pedig önálló maradt, de nekik egyébként sem volt tengerpartjuk. A Balti-tengert akkor a Német Lovagrend erős, katonai jellegű állama ellenőrizte. A mi tengerünk csak az Adria volt. Az viszont igaz, hogy Magyarország európai nagyhatalomnak számított. Lajos elfogadja a lengyel trónt Nagy Lajos nem csak a hadjárataival írta be magát a magyar történelembe.
(Andrást oda házasíttatta. ) Egyetlen hódító hadjárata volt a havasalföldi Basarb ellen, de ez csúfos vereséggel végződött. Károly Róbert mérlege: az ország egységét megteremtő békepolitikája Közép-európai nagyhatalommá tette országunkat. A gazdaság fejlődése emelte az életszínvonalat, ezáltal a lakosságszám elérte a kétmilliót. Benépesítette az eddig ritkán lakott területeket hospesekkel. Német bányászokat hívott a Felvidékre, románokat és szászokat Erdélybe. (DE! ezek nem olvadtak be) Fejlődött a mezőgazdaság is. Új termelőeszközök és termelési módok váltak általánossá. Nőttek a termésátlagok- élénkült a kereskedelem. Munkássága hatására fejlődött a pénzgazdálkodás. Intenzíven támogatta a városokat, ugyanis támaszt talált bennük a földesurakkal szemben. Károly Róbertet fia Nagy Lajos követte a trónon (1342-1382). Apja politikájának köszönhetően Magyarország annyira megerősödött, hogy Lajos hódításokat folytathatott. (már életében lovagkirályként tisztelték) Uralkodásának mindössze három békés éve volt: 1342, 1375-76.
Károly Róbert a lengyel Lokietek-házból származó Erzsébetet vette feleségül, így sógorságba került III. Kázmér lengyel uralkodóval. Kázmér az 1339-es örökösödési szerződésben nagylelkű ajánlatot tett: amennyiben utód nélkül hal meg, trónját Károly Róbert fiára, Lajosra hagyja. Ez a felajánlás inkább csak gesztus értékű volt, hiszen az ekkor még ugyancsak fiatal Kázmér fejében meg sem fordult, hogy ez egyátalán bekövetkezhet – de Kázmér 1370 őszén utód nélkül halt meg. Így aztán 1370. november 17-én I. Nagy Lajos magyar királyt Krakkóban Lengyelország uralkodójává koronázták. Lajos vajmi keveset törődött a lengyel ügyekkel és anyját, Lokietek Erzsébetet bízta meg a kormányzással. A királyt egyetlenegy dolog érdekelte Lengyelországgal kapcsolatban: a leányági örökösödés biztosítása. 1374-től kezdve többször is engedményekre kényszerült a lengyel rendekkel szemben, csak hogy elismerjék valamelyik lányát utódjaként. Elsőszülött gyermeke, Katalin 8 évesen meghalt, középső lányát Máriát a lengyelek nem fogadták el, mivel német jegyese volt, így a legfiatalabbra, Hedvigre maradt a lengyel trón.
A hadjáratok miatt a nagybirtokosok hatalma növekedett. ] Gazdaság: Az apja által felhalmozott vagyont már a nápolyi hadjárat során felhasználta, ezért újak után kellett néznie. Bevezette a kilencedet. (jobbágy által fizetett adó, ami a termés 1/9 részét jelentette) A legnagyobb birtokosoknak nem volt szükségük erre a bevételre, úgyhogy gyakran be sem szedték. Így próbálták saját birtokukra csalogatni a jobbágyokat. Ez a bárók és a köznemesek ellentétéhez vezetett. Az 1351-es törvények: Nagy Lajos 1351-ben megújította az Aranybullát. Beiktatta az ősiség törvényét, ami azt jelentette, hogy a nemesi birtok sérthetetlen és elidegeníthetetlen. Nem lehet róla végrendelkezni. Az apa halála után az egyenes ági leszármazottra száll, ha ilyen nem létezik, akkor a nemzetségre, ha az kihal, akkor visszaszáll az uralkodóra. (Ez a törvény 1848-ig állt fenn, addig nagy gondokat okozott a nemességnek, mert nem vehettek fel hitelt, ugyanis a birtok nem képezhette a fedezet tárgyát. ) Beiktatta továbbá a kilencedtörvényt, ami meghatározta az egységnyi jobbágytelek utáni kötelezően beszedendő adók mennyiségét.
A Képes krónika nyitóképén I. Lajos király klasszikus uralkodói pózban, koronával a fején, jobbjában jogart, bal kezében országalmát tartva ül baldachinos trónusán, mintegy megjelenítve a korabeli Európában akkortájt oly népszerű témát, a bölcs király jó kormányzását. Lajos azonban nemcsak képletesen, a Képes krónika címlapján, de úgy tűnik, a korabeli közvélekedés szerint ténylegesen is jól kormányozta Magyarországot. Uralkodásának pozitív emléke az egész társadalomban hosszú ideig fennmaradt. Küküllei János Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Az ifjú lovagkirály Öt nappal azután, hogy Károly Róbert meghalt, 1342. július 21-én királlyá koronázták fiát, a trónörököst, Lajost. Két bátyja korai halála után a tizenhat évesen uralkodóvá előlépő fiatalembert gyerekkorától királynak nevelték és mind elméleti, mind gyakorlati szempontból igyekeztek felkészíteni őt az uralkodásra. A fegyverforgatásban nagy örömét lelte, de a hadjáratok között is szívesen töltötte idejét vadászattal, ami egy alkalommal - mikor egy medve támadta meg - kis híján az életébe került. A harc mellett érdeklődött a történelem és a csillagászat iránt, valamint több nyelvet is elsajátított. A magyar és a napi szinten használt francia mellett megismerkedett a német, az olasz és a latin nyelvvel is. A korabeli leírások alapján igen színes uralkodói egyéniség rajzolódik ki előttünk Lajos személyét illetően. Küküllei János krónikaíró amellett, hogy bölcsnek és bőkezűnek írja le, külsejéről megjegyzi, hogy "közepes magasságú ember volt, büszke tekintetű, göndör hajú és szakállú, barátságos arcú, vastag ajkú és kissé görbe vállú".
Bővebb ismertető Tervezett megjelenés: 2017. november 21. Anima lakói szerint a tárgyaknak lelkük van, különös adottságaik révén pedig kommunikálni is tudnak velük. Ujjaik alatt összeforr minden, ami szakadt vagy törött, érintésük nyomán feltárul a tárgyak és használóik múltja is. Ophélie azonban nem csak ezért különleges: briliáns ügyességgel közlekedik a tükrökön keresztül. Békés hétköznapjainak azonban a Matrónák döntése vet véget: el kell hagynia otthonát, férjéül pedig a megmaradt világ legrosszabb hírű Sarkáról származó, gyűlölt és rettegett kincstárnokot, Thornt szánják. De vajon miért éppen őt? Új otthonában a Délibábosok trükkjeinek köszönhetően semmi sem az, aminek látszik. A tél jegyesei sorozat részei. A lánynak az állandó káprázattal és a Sárkányokkal is meg kell küzdenie: a Légvár az a hely, ahol az ember a saját gondolataiban sem lelhet biztonságra. Ophélie ráébred, hogy a Légvár nemzetségei hatalmi harcának közepébe csöppent. Hogy megmeneküljön, álruhát ölt... Történet egy felejthetetlen hősnőről egy részletgazdag és izgalmas világban, tele cselszövéssel és meglepetéssel.
Több visszautasított kérő után a Matrónák úgy döntenek, hogy Ophélie beleszólása nélkül hozzáadják őt egy messzi helyről származó férfihoz. Thorn a Sark egy nagy befolyású személyisége, akinek a lakóhelyénél csak a modora hidegebb. A lány keresztanyja kíséretében egyik napról a másikra a Sarkon találja magát, ahol semmi sem az, aminek látszik, és ahol teljesen más szabályok uralkodnak, mint a békés, derűs Animán. Az intrikák, a cselszövések, az erőszak és az ármánykodás mindennapos tevékenységek a Sarkon, ráadásul Thorn menyasszonyát ismeretlenül is gyűlöli mindenki, így rejtőzködni kénytelen az esküvőig. Ophélie nem bízhat senkiben, csak a vőlegényében és annak nagynénjében, Berenilde-ben, és rendkívül óvatosnak kell lennie, hiszen számtalan furcsa képességű ellensége van. Emellett még Thornnal is dűlőre kell jutnia, hiszen ennek a házasságnak a gondolatát egyikük sem túlzottan szívleli. Christelle Dabos: A tél jegyesei (A tükörjáró 1.) | Könyvajánló | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. De mi oka van annak, hogy pont Ophélie-ra esett a Matrónák választása? Mi célja van, és milyen érdekeket szolgál ez a frigy?
Christelle Dabos trilógiájának első kötete számos irodalmi díjat nyert, és a legnagyobb francia kiadó, a Gallimard első könyveseknek járó elismerését is magáénak tudhatja.
– Szerencsétlen kegyvesztett flótást valamelyik rosszakaróm küldte rám. Ezért is siettem hazatérni. – Helyesen tetted. Ophélie úgy ült, mintha odaszögezték volna a székhez. Ennyi? Akkor a dolog el is van intézve? "Gyilkos vagy, rendben, de ha volnál szíves odaadni a sót…" az ajánlást készítette: Pokornyi Orsolya
Christelle Dabos trilógiájának első kötete számos irodalmi díjat nyert, és a legnagyobb francia kiadó, a Gallimard első könyveseknek járó elismerését is magáénak tudhatja. "Szeretném, ha divat lenne olvasni és a fiatalokig is eljutna, hogy a könyvek igenis menők! " Szabados Ágnest a legtöbben a tévéből ismerik, mint műsorvezetőt, újságírót, arról azonban kevesen tudnak, hogy igazi könyvbolond. Olyannyira, hogy 'Nincs időm olvasni' címen elindított egy könyves kihívást, mellyel igyekszik rábírni követőit, hogy olvassanak vele együtt. Véleményét a könyvekről blogján osztja meg. Ugyanitt teszi közzé azokat interjúit is, melyeket celebekkel, sztárokkal készít olvasási szokásaikról. Ezúttal mi kérdeztük könyves élményeiről. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Idén is lesz Év Gyerekkönyve Díj! A tél jegyesei - A tükörjáró 1. könyv. – Mutatjuk kik voltak a legjobb fordítók. Idén is lesz Év Gyerekkönyve Díj. A díjat az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek.
Tervezett megjelenés: 2017. november 21. Anima lakói szerint a tárgyaknak lelkük van, különös adottságaik révén pedig kommunikálni is tudnak velük. Ujjaik alatt összeforr minden, ami szakadt vagy törött, érintésük nyomán feltárul a tárgyak és használóik múltja is. Ophélie azonban nem csak ezért különleges: briliáns ügyességgel közlekedik a tükrökön keresztül. Békés hétköznapjainak azonban a Matrónák döntése vet véget: el kell hagynia otthonát, férjéül pedig a megmaradt világ legrosszabb hírű Sarkáról származó, gyűlölt és rettegett kincstárnokot, Thornt szánják. De vajon miért éppen őt? A tél jegyesei - A tükörjáró 1. - A legújabb könyvek 27-30%. Új otthonában a Délibábosok trükkjeinek köszönhetően semmi sem az, aminek látszik. A lánynak az állandó káprázattal és a Sárkányokkal is meg kell küzdenie: a Légvár az a hely, ahol az ember a saját gondolataiban sem lelhet biztonságra. Ophélie ráébred, hogy a Légvár nemzetségei hatalmi harcának közepébe csöppent. Hogy megmeneküljön, álruhát ölt... Történet egy felejthetetlen hősnőről egy részletgazdag és izgalmas világban, tele cselszövéssel és meglepetéssel.
Kellett, hogy tisztázódjanak bennünk ennek az új világnak az apró részletei és a működése. Bármennyire is idilli és csodálatos volt a matriarchális Anima, be kell vallanom, hogy imádtam a Sark minden kicsi részletét. Az óriásira nőtt állatoktól kezdve a jeges hidegen át a Légvár felépítéséig, és még nem szóltam arról a sok visszataszító és gonosz szereplőről, akik fűszerezték a cselekményt. Ophélie egy kicsit közhelyes főszereplő: csúnyácska, jelentéktelen, unalmas, viszont megvan a magához való esze és tisztában van önmagával. Nem akar más lenni, mint aki, nem vágyik fényűzésre sem szépségre, őt boldoggá tette a régi élete és a múzeumi munkája. Ügyetlen és sok esetben együgyű is, de határozottan láttam a karaktere fejlődését a könyv végére, és mi lesz még a többi részben? Thorn pedig olyan, mint Mr Darcy. Előítéletes, hideg és a szociális skilljei, hát hogy is mondjam… elég fejletlenek. Nyilván a kettejük közös végkifejlete már az első találkozásnál sejthető, de amíg eljutnak addig, az nagyon izgalmas útnak ígérkezik.