Női karrierút HR igazgatóként A Női Karrierutak sorozat harmadik adásának vendége már úgy ismeri a HR-t, mint a tenyerét: végigjárta a karrier lépcsőket, melynek köszönhetően hiteles, gyakorlati tapasztalaton alapuló tudásra tett szert. Bogosi Edit, a Magyar Cetelem Bank Humánpolitikai igazgatója.
A férj áprilisban, a feleség júliusban tölti be a 25. életévét. A házaspár az első házasok kedvezményét 2022 májusától veheti igénybe, 2024 áprilisáig. Ha a 25 év alatti fiatalok házasságkötése 2021 decembere előtt történt, és a fiatalok már érvényesítik az első házasok kedvezményét, akkor ennek igénybevételét fel kell függeszteni 2022. január 1-től. Első házasok kedvezménye nyilatkozat kitöltése- HR Portál. Ebben az esetben az első házasok kedvezményének érvényesítési időszakából még hátralévő jogosultsági hónapokra a kedvezmény az azt követő hónaptól vehető igénybe, amelyben az egyik házastárs betölti a 25. életévét. Például, ha a házasságkötés időpontja 2021. június 4-e, akkor 2021-ben július– december hónapokra érvényesíthető az első házasok kedvezménye, 2022 januárjában már nem. Ha az egyik fél 2022. augusztus 5-én 25 éves lesz, akkor szeptembertől igénybe vehetik az első házasok kedvezményét a még hátralévő 18 hónapra. Ekkor annak, aki azt érvényesíti, adóelőleg-nyilatkozatot kell adnia az első házasok kedvezményéről a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek.
Példa: A fiatalember 1997. március 5-én született, 2022. évi rendszeres havi munkaviszonyból származó bére 530 000 Ft. A magánszemély 2022. február 21-én megnősült, felesége 2000. június 27-én született, önálló keresettel nem rendelkezik. A magánszemély 2022. március és április havi nettó jövedelme az alábbiak szerint alakul: 2022-01-26
Az adó alól mentesülő jövedelmek körét a személyi jövedelemadó törvény tételes sorolja fel, és csak az ezek a jövedelmek mentesülhetnek.
Korábban írtunk egy rövid posztot a hőszivattyú működéséről, most nézzük, hogy a geotermikus talajszondás hőszivattyú működése mennyivel másabb ennél. A geotermikus talajszondás hőszivattyú működése egyszerűen A geotermikus energia hasznosítását talán úgy érthetjük meg a legegyszerűbben ha áttekintjük, hogyan működik egy talajhőt hasznosító, más néven geotermikus hőszivattyú. Korábbi bejegyzésünkből látható, a hőszivattyú is úgy dolgozik mint egy hűtőszekrény, csak éppen fordítva. Hogyan működik a levegős hőszivattyú?. A hűtő a belerakott ételből vonja el a hőt és másik helyre szállítva adja azt le magasabb hőmérsékleten egy másik közegnek, ebben az esetben a beltéri levegőnek. A geotermikus energiaforrást (talajhőt) használó geotermikus hőszivattyú a talajból veszi el a hőt és adja azt át az épületbe beépített felületi hőleadóknak, amelyek lehetnek padló, fal- vagy mennyezetfűtés elemek. Radiátor nem javasolt hőleadó a hőszivattyúk esetében (így a geotermikus hőszivattyúnál sem), mivel azok nem működnek hatékonyan alacsony hőmérsékletű fűtővíz esetén.
Hőszivattyú működése A hőszivattyú működési elve: Az úgynevezett Carnot-körfolyamat adja a hőszivattyúk működési elvét. A folyamat négy szabályosan ismétlődő és megfordítható állapotváltozásból áll. Másképpen megfogalmazva: valamilyen hőforrás ( föld, víz vagy levegő) energiáját a hőszivattyúhoz el kell juttatni és egy speciális gáz segítségével a hő leadását és felvételét kell biztosítani. A hőszivattyúban a gáz nyomás alatt van, és annak hőmérsékletét megemeli. Geotermikus hőszivattyú működési eve nakliyat. A hőszivattyú a hőjét átadja a fűtési rendszernek. A folyamatok fenntartásához elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. A rendszer hatékonyságát az ún. jósági számmal (COP=Coefficient of performance) jellemezhetjük, ami azt mutatja, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéshez felhasznált elektromos energiának. A hőszivattyúk által előállított hőenergiával állandó fűtést, hűtést és melegvizet biztosíthatunk otthonunkba. Leghatékonyabban ez a hőenergia a padló-, fal és légfűtéses rendszereknél alkalmazható.
A hőszivattyú működési elve A hőszivattyúk működésének kulcsa a bennük lévő hűtőközegben rejlik. A hűtőközegnek köszönhetően az egészen alacsony hőmérsékletű -25°-os levegőből is kinyerhetjük a hőt úgy, hogy a kültéri egységen átáramoltatott -33°C-os hűtőközeget a levegő -25°C-ra melegíti fel, miközben a levegő maga -33°C-ra hűl le. Ezért van az, hogy a levegős hőszivattyúk közvetlen közelében jóval hidegebb van, mint a kert egyéb részein; ezért kiemelkedő fontosságú a levegős hőszivattyú kültéri egységének jól szellőző elhelyezése. A hőszivattyú alapvető részei a kültéri egység, melyben a hűtőközeg áramoltatását végző kompresszor is megtalálható, a beltéri egység, melyben a hűtőközegből melegvíz keletkezik, illetve a hűtőköri csővezeték, melyen keresztül a nagynyomású hűtőközeg jut el a beltéri egységhez. 1. Zubadan levegő víz hőszivattyú kültéri egység 2. Használati melegvíz tároló 3. Padlófűtés 4. Geotermikus talajszondás hőszivattyú működése – Kardos Labor Kft. blog oldala. Használati melegvíz csapolók 5. Radiátor A levegős hőszivattyú látszólag lehetetlen dologra képes: egy kilowatt villamos energiából akár négyszer-ötször annyi fűtési (hűtési) energiát képes az épület falán belülre juttatni, mivel a szükséges teljesítménynek a 80%-át a környezeti levegő hőtartalmát hasznosítva a környezetből nyeri, ahol a hő egész évben korlátlanul rendelkezésre áll.
A lecsapódott munkaközeg ezután egy nyomáscsökkentőn keresztül az elpárologtatóba, egy másik hőcserélőbe kerül, ahol elpárolog, és eközben hőt vesz fel a környezetéből. Innen a munkaközeg visszakerül a kompresszorba, és kezdődik a folyamat elölről. A legelterjedtebb hőszivattyús rendszerek hőforrásuk szerint csoportosítva az alábbiak: Talajkollektoros hőszivattyú A talajkollektoros hőszivattyú esetén az elpárologtató csőrendszer horizontálisan, a talajszint alatt 1-2 méter mélyen kerül elhelyezésre a fűtendő terület ~1, 5 - 3-szorosának megfelelő területen. Ez általában engedélyeztetést nem igényel, azonban a helyigénye jelentős, és sem épület, sem mélyebb gyökérzetű növényzet nem telepíthető fölé. A talajkollektoros hőszivattyú által elérhető hőteljesítmény 15-30 W/m 2 körül várható. Talajszondás hőszivattyú A talajszondás hőszivattyú esetében vertikálisan, 50-100 méter mélyre lefúrt szondák végzik az elpárologtatást. Geotermikus hőszivattyú működési elve on the shelf. Az ilyen (20 méternél mélyebb) fúrások engedélykötelesek. A talajszondás hőszivattyú teljesítménye talajminőségtől függ, de átlagosan 50 W/m-rel lehet kalkulálni.
Ugyanannak a hőszivattyúnak más-más hőmérsékleti viszonyok mellett más a fajlagos fűtőteljesítménye. A fűtés gazdaságosságát ezért a fajlagos fűtőteljesítményből nem lehet megítélni Az épületgépészetben alkalmazott hőszivattyúkat sokszor felszerelik egy olyan szeleppel és optimalizált hőcserélőkkel, melyek lehetővé teszik a hőáramlás megfordítását. A szelep átkapcsolásával a hűtőfolyadék áramlási iránya megfordítható, így a hőszivattyú egyaránt képes fűteni és hűteni is az épületet. Hűvösebb éghajlaton a fűtés az alapállapot. Geotermikus hőszivattyú működési elve names. A folyamat megfordíthatósága miatt a kondenzátor és elpárologtató működése időnként felcserélődik, ezért mindkettő olyan kialakítású, hogy mindkét üzemmódban betöltse funkcióját. Emiatt a fűtő-hűtő hőszivattyúk fajlagos fűtőteljesítmánye mindig kicsit kisebb, mint a csak fűtésre vagy csak hűtésre tervezett hőszivattyúké. hőszivattyúk kezdőoldal hőszivattyúk működési elve, és a COP érték meghatározása talajkollektoros hőszivattyús rendszer talajszondás hőszivattyús rendszer talajvízes, fúrt kutas hőszivattyús rendszer környezeti levegővel üzemelő hőszivattyús rendszer Bővebb információért, hőszivattyús rendszerek tervezésével, felülvizsgálatával, vagy tanácsadással kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal!
A geotermikus energia egy olyan megújuló energiaforrás, amely ma még kevésbé ismert. Keletkezési helyét Földünk forrón izzó belső rétegeiben kell keresni. Az ott képződött – radioaktív bomlás útján felszabadult – hő a jóval alacsonyabb hőmérsékletű felszín felé áramlik. Levegő-víz hőszivattyú működése és elve. A hőenergia azonban a földfelszínt elérve sem vész el, ugyanis onnan átadódik a légkörnek. Ez a jelenség a földi hőáram. Tulajdonképpen e komplex folyamatból képződik a Föld saját belső energiájaként is értelmezhető geotermikus energia, amely – mivel a Földünk belsejéből sugárzó hő gyakorlatilag állandó – folyamatosan megújul. Geotermikus energia Magyarországon Hazánk geotermikus helyzetképe rendkívül jó adottságokat mutat, ugyanis földrajzilag olyan területen fekszik, ahol a magas hőmérsékletű közegek viszonylag sűrűn és a felszínhez közel helyezkednek el. Erre a Kárpát-medence kiemelkedő adottságai adhatnak magyarázatot: a területen a litoszféra (a földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része) elvékonyodott, ennek hatására a mélyebben fekvő asztenoszféra forró részei közelebb kerültek a felszínhez.
Megfelelően kialakított hőszivattyúban az áramlás iránya megfordítható, ekkor a berendezés fűtés helyett hűti a helyiséget. A legtöbb esetben a hőszivattyúk hőforrásul a külső levegőt, vagy a talajt, esetleg természetes vizeket (Tenger, tó, folyó, talajvíz) használnak. A körfolyamat fentartásához a hőszivattyú mechanikai munka bevitelét igényli ahhoz, hogy hőt áramoltasson hidegebbről melegebb helyre. Mivel a hőszivattyú bizonyos mennyiségű munkát fektet be a hő szállításához, a hűtőközeg meleg oldalon mérhető energiája a befektetett mechanikai munkával nagyobb, mint a hideg oldalon mérhető. A hőszivattyúk hatékonyságát a fajlagos fűtőteljesítménnyel jellemzik.