A szombat délelőttre meghirdetett rendkívüli közgyűlés 10 órás kezdési időpontjára a 355 szavazásra jogosult tagból csak 85-en voltak jelen. A második számlálásra, amikor már nem volt szükség az 50%+1, azaz a 177 voksra, az összes regisztráló száma előbb 188-ra, zárásként 194-re emelkedett. Kezdődhetett a közgyűlés. () * A Nemzeti Edzés Központban 10. 40 órakor kezdődött az esemény hivatalos része. Előtte Fábián László, a MOB sportigazgatója nyilatkozott honlapunknak: - Meghívtak a közgyűlésre, aminek örömmel tettem eleget. A jelenlétem a MOB részéről a sportág és annak vezetése felé meglévő bizalmat jelképezi. Schwezoff: "Okafogyott" a rendkívüli közgyűlés. Úgy gondolom, hogy a szakmai munka szempontjából nagyon fontos, hogy miként alakulnak a szövetség pénzügyei, ezért a mai döntések is jelentősek ebben a tekintetben. Számunkra az a legfontosabb, hogy a magyar tenisz tehetséges fiataljai ideális körülmények között tudjanak készülni a következő olimpiai játékokra. Abban a fél órában, amíg a regisztráció nem fejeződött be és nem lett meg a kellő számú résztvevő, Lázár János az MTSZ elnöke a jelenlegi pénzügyi helyzetről tájékoztatta az egybegyűlteket.
A társasházi törvény konkrétan és tételesen meghatározza, mely kérdésekben kell egyhangú, vagy az összes tulajdoni hányad szerinti 4/5-ös többséggel eldönteni, illetve mely döntésekhez elegendő a szavazattöbbség, de az összes tulajdon többsége, nemcsak a jelenlevőké. Minden más esetben a jelenlevők egyszerű szavazattöbbsége elegendő a határozat meghozatalához. Ilyen egyszerű szavazattöbbséggel hozott határozatban kell dönteni az éves költségvetésről, a beszámoló elfogadásáról, a közös költség viseléséről. A közgyűlésről jegyzőkönyvet szükséges vezetni, melynek a meghozott határozatokat is tartalmaznia kell. Minden tulajdonostársnak joga van a jegyzőkönyvbe betekinteni, sőt a másolási költség megfizetése mellett másolatot is kérhet róla. A közös képviselő a társasház fő ügyintézője. Számos feladata van, ezek közé tartozik a közgyűlés határozatainak előkészítése, végrehajtása, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek.
A megismételt Közgyűlésre vonatkozó idézet az Alapszabály 12. §-ból: "1. 2.
A kormánytöbbség semmit sem tett a helyzet rendezése érdekében, sőt, mint ismert, bojkottálták azt az egyetlen parlamenti rendkívüli ülést is, amelyen a többi között Iványiék ügyének rendezésére is lehetőség lett volna. A MET 1990 óta működött egyházként Magyarországon. Egyházi jogállását nem veszítette el, a bírósági nyilvántartásban is egyházként szerepel, ennek ellenére egyes eljárásokban – például az általa fenntartott idősek otthonának finanszírozásával kapcsolatos kérdésekben – egyházi jogállását nem ismerték el. A lelkész felidézte, hogy a nyolcvanas években Orbán még megvetette a vallást, megtérése után viszont nyílt támogatást várt Iványitól. Iványi Gábor metodista lelkészről közölt portrét szombaton a New York Times azzal a címmel, hogy "Korábban Orbán Viktort a szövetségesének nevezte. Most a fasizmus szimbólumának". A lap a cikkben felidézi, hogy hét évvel a polgári esküvője után Iványi adta össze egyházilag Orbánt a feleségével, és hogy ő keresztelte meg az első két gyerekét is, most pedig ehhez képest a lelkész visz teát az Orbán ellen tiltakozóknak, és arról beszél, hogy a kormánynak semmi köze a kereszténységhez.
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetõje, korábbi SZDSZ-es országgyûlési képviselõ mostanában nagyon szomorú. Ahol csak teheti, panaszkodik, nem hagyna ki egyetlen alkalmat sem, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a FIDESZ-KDNP kormánya ellehetetlenítette az egyházát és a csõd szélére került a korábban virágzó intézményrendszere. Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (a továbbiakban: MET) – korábban egyház, azonban a 2011. évi CCVI. törvény hatálybelépését követően már csak egyesület – vezetője, korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő mostanában nagyon szomorú. Ahol csak teheti, panaszkodik, nem hagyna ki egyetlen alkalmat sem, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a FIDESZ-KDNP kormánya ellehetetlenítette az egyházát és a csőd szélére került a korábban virágzó intézményrendszere. A nyilvánosan elérhető adatok alapján megnéztük, mit jelent Iványi szegénysége, valóban partvonalra tette-e a regnáló hatalom. A különböző nyilvántartások alapján Iványi és családja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségen kívül másik tizenegy alapítványban, egyesületben, valamint négy cégben is közvetlenül érintett.
Az államtitkáron keresztül a hatalom azzal kínált meg bennünket, hogy a minisztériummal kötött megállapodás alapján még egy tanév erejéig megkapjuk a fele állami támogatást. Úgy, hogy már az eredeti 190 millió forint sem volt különösebben nagy összeg, amelyből most 95 milliót kapunk. Miközben olyan megjegyzéseket is le kell nyelnünk, hogy nem teljesítünk jól, a következő évtől ezért nem szerződnek le velünk – mesélte Iványi Gábor az Indexnek, akik már így is eleve felét kapták a többi egyházi fenntartású iskolának. A MET vezetője hozzáteszi, jogos az észrevétel, amennyiben az országos kiválósági listákat vezető, Fazekas-típusú iskolákkal mérik össze őket. Ugyanakkor azt is felvetették az államtitkárnak, hogy még sosem járt az iskoláikban, és nem nézett a gyerekek szemébe. Erre, elmondásuk alapján, már nem kaptak érdemi választ. Például volt egy önként kitölthető kérdőív, amely a gyerekek hátterét kutatva többek között rákérdezett, milyen újságot olvasnak, van-e otthon televízió, rádió stb., amiből kormányoldalon azt a következtetést vonták le, hogy nem térül meg a rájuk fordított befektetés.
Manapság a gyűlölet egyre gyakrabban fordul a romák felé. Javulhat a helyzetük? Igaza van Horváth Aladárnak, hogy jobb- és baloldalon egyaránt teher a romák ügye, és nincs igazi elszánás, hogy megoldódjon a helyzetük. A nyolcvanas évek közepén egyszer eljött a papokhoz Lakatos Menyhért egy előadást tartani. Ő azt mondta, hogy hatalmas a magyar társadalom felelőssége abban, hogy bizonyos pozíciókba, munkakörökbe nem engedi a cigányokat, mert azok a – főleg fizikai – munkák, amelyeket a cigányok hagyományosan végeznek, el fognak fogyni a gépesítés miatt, és nem lehet egyik évről a másikra embereket kiképezni. Akkor úgy vélekedett, hogy előbb-utóbb két lehetőség közül választhat a társadalom: eltartja vagy kiirtja a cigányokat. Lassan eljutunk erre a pontra, pedig a cigányok nagyobb része dolgozna. A rendszerváltás idején alig létező munkanélküliség is jelzi, nem a munkás fogyott el, hanem a munka. Szegénység, munkanélküliség, ha valamikor, akkor most lenne feladata az egyháznak. Én az egyházakat nagyon rossz helyzetűeknek látom.