2020 márciusában a koronavírus okozta járvány hatásainak enyhítése érdekében bevezetett törlesztési moratóriumot a tavalyi év végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 286 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege 1803 milliárd forint volt, és a lakáshitel-állomány 45 százalékát jelentette. Ezen a két hazai településen a legdrágábbak a szállások - Haszon. "A lakáshitel-állomány bővülésében meghatározó szerepe volt a törlesztési moratórium miatt meg nem fizetett törlesztőrészleteknek és annak, hogy a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát" – emelte ki Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai osztályának vezetője. A problémamentes hitelek aránya 2020-ban meghaladta a 97 százalékot. A nem teljesítő kitettség aránya (2020-ban 2, 4 százalék) szintén kedvezően alakult az egy évvel korábbi állapothoz képest (2, 7 százalék). A nem teljesítő hitelek száma 2020 végére az előző év azonos időszaki 18 ezerről 16 ezerre csökkent. Nőtt az államilag támogatott hitelek aránya 2020-ban 90 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 918 milliárd forint értékben.
A korbetöltött rokkantsági nyugdíj a legtöbb magyarországi pénzintézetnél elsődleges jövedelemnek számít. Az özvegyi nyugdíjat elsődleges jövedelemként elfogadja például az UniCredit és Takarékbank, míg a nyugdíjbiztosításból származó rendszeres életjáradékként folyósított összeget az MKB, az OTP és a Takarékbank. Felső korhatár hiteligényléskor Nincs felső korhatár a magyar törvények szerint a hiteligényléskor. A Magyar Nemzeti Bank ettől függetlenül is elvárja a pénzintézetektől, hogy senkinek a hiteligényét ne utasítsák el automatikusan az életkora miatt. Nyugdíjas hitelfelvétel | Bank360. Az életkorra vonatkozó kizárásokat, illetve korlátozásokat előre fel kell tüntetniük a bankoknak az új fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról szóló ajánlások szerint. Ennek megfelelően a magyarországi bankok feltüntetik, hogy milyen idősen lehet egyedüli igénylőként kölcsönt felvenni. Az igénylésnél azonban nem a hitelfelvétel idején betöltött életkort vizsgálják, hanem azt, hogy milyen idősek leszünk a futamidő végén. Hitelintézettől függően ez általában 65 és 72 év közé esik személyi kölcsönnél, és 70 és 75 év közé lakáshitelnél.
A bankok mindezek ellenére nem számítanak arra, hogy 2022-ben csökkeni fog a hitelezési piac. A K&H például a vállalati- és a lakossági hitelpiacon is további növekedést vár. A CIB Bank a vállalati hitelek 5-6 százalékos növekedésére számít 2022-ben. A Takarékbank szerint is élénk maradhat a hitelfelvételi kedv 2022-ben is. Az Erste ugyanakkor a vállalati hitelpiac csökkenését sem tartja elképzelhetetlennek a Növekedési Hitelprogram 2021-es kivezetése, a választási év – a vállalatok egy része számára – jelentette bizonytalanság, valamint a jegybanki kamatemelkedés miatt. Az OTP Bank szerint a vállalati hitelpiac legnagyobb kihívását 2022-ben az infláció és a gazdasági növekedés alakulása jelenti. Az OTP Bank szakértői erre az évre a tavalyihoz képest mérsékeltebb, de ugyancsak kétszámjegyű növekedést várnak a vállalati hitelállomány tekintetében. Hitel támogatás 2019 schedule. A GDP további növekedése elősegítheti a hitelkereslet növekedését és az alacsony szintű kockázati költségeket, ám a koronavírus és az energiaválság elhúzódása felülírhatja ezeket a várakozásokat, hiszen a magas energiaárak tartós fennállása okozta stagflációs forgatókönyv esetén a hitelkereslet csökkenne, a kockázati költségek pedig gyorsan emelkedhetnek.
Eszméletét vesztette a román külügyminiszter, amikor kiderült, mit takar a második bécsi döntés 2021. augusztus 30. 11:58 Múlt-kor Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról. Kültéri kiállítás nyílt a második bécsi döntés utáni bevonulásról Kézdivásárhelyen. A kérdés az volt, hogy a magyar propaganda által hangoztatott "mindent vissza" vezérelvből mennyit lehet valóra váltani. Magyarország az 1920-as években a kisantant szorításában nem sok mozgástérrel bírt, de a Hitler által vezetett náci Németország 1933-tól kezdve szisztematikusan hozzálátott az első világháború után felállított európai "status quo" lebontásához, amely Magyarországnak területi revíziókat hozott. Ennek az új rendnek az egyik, számunkra diadalmas állomása az 1940. augusztus 30-án született második bécsi döntés volt. 1940. június 22-én Franciaország kapitulált, Németország pedig teljes győzelmet aratott nyugaton. A német csapatok párizsi parádéja a román politikai és katonai vezetést gyomron ütötte, hiszen legbefolyásosabb nyugati szövetségesük, Franciaország hatalmasat bukott.
A bizonyítékok kiértékelése mindig az aktuális tényeken és a bírón is múlik, "más lehet máshogy döntött volna", kommentálta az esetet Ebner. 2022. február 7-én a bíróság egy sajtóközleményben elismételte, hogy az ügyben hozott döntés csak a konkrét esetre vonatkozik, és nem általában alkalmazható szabály. Nem igaz, hogy "véget ért a járvány" az antitesttel rendelkezők számára Karl Stöger, a Bécsi Egyetem Alkotmányos és Közigazgatási Jogi Intézetének orvosi jogra szakosodott professzora szintén megerősítette az AFP kérdésére 2022. Krónika a nagysármási vérfürdőről. február 4-én, hogy a döntés nem általános érvényű. "Ez a döntés teljesen esetfüggő" és a "szabályok mindenkire vonatkoznak, mindegy hogy oltott, tesztelt vagy felépült", mondta a szakember. Peter Bußjäger, az Innsbrucki Egyetem Polgári, Politikai és Közigazgatási Jogi Intézetének professzora szintén ezen a véleményen van. Bußjäger február 4-én a következő írásos választ adta az AFP kérdésére: "A közigazgatási bíróság sem visszavonni, sem érvényteleníteni nem tud egy rendeletet.
"Csak a jóra és a jól felhasznált idő segíti előbbre azt a közösséget, amelynek tagjai vagyunk. Ez a modern országépítés titka. Mi, erdélyi magyarok kemény életben szilárddá kovácsolt nép vagyunk. Az acélnak pedig az a hivatása, hogy acél maradjon az élet minden szakaszában. Se könny meg ne lágyítsa, se öröm fel ne olvassza. Ha nap süti, ha fagy töri, acél maradjon. Ne feledjük, hogy a mi erőnk bennünk van, és ez a belső lelki egység az, amelynek megbonthatatlannak kell maradnia" – magyarázta a polgármester. Szebeni Zsuzsanna, a Balassi Intézet Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központjának vezetője emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel. "Soha nem felejtem el az ónémet szekrény illatát, és azt a bizonyos tabu felső polcot, ahol két virágos bársonypárta, fehér szalmavirág és ki tudja milyen selyemcsodák voltak. Ahhoz ne nyúlj, az 40-ből maradt…" – idézte fel az intézetvezető, majd háláját fejezte ki mindazoknak, akik nélkül e kiállítás nem jöhetett volna létre. A korabeli varázst, hangulatot szerette volna idézni, ezért Tamás Áron írásaiból vett idézetekkel zárta gondolatait.
Az első eljárást még 1944-ben, a nagyszebeni hadbíróság indította, de a zsidóság legyilkolásának ügye hamar háttérbe szorult, helyette a románok sérelmére elkövetett bűncselekmények és a kollaboráció vádja került előtérbe, jelképesen a Horthy-rendszert ültették a vádlottak padjára. Aztán az 1951–54 között zajló kolozsvári perben az ügyészségi vádirat már az osztályharc szellemében íródott. A zsidóság lemészárlását és a románok elleni atrocitásokat teljességgel a magyar csendőri és katonai egységek, a környék földesúri rétege és a helyi magyar papok nyakába varrták. E koncepció szerint a fővádlottak a helyi földbirtokosok és a korábban Nagysármáson szolgáló katolikus plébános. "Ebben a kétpólusú etnikai játszmában a zsidósággal szembeni atrocitás elsikkadt" – írja Kovács Szabolcs. Meg is lett a következménye. A nagysármási mészárlást ugyan 69 odavalósi zsidó szerencsés menekülésüknek köszönhetően túlélte, de az 1956-évi népszámlálás szerint már hírmondó sem maradt belőlük, mind elhagyták szülőföldjüket.
1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palotában német-olasz döntőbíráskodás eredményeképpen, de Anglia és az Egyesült Államok vezetőinek beleegyezésével, Erdély egy része, így Kézdivásárhely is visszatért a Magyar Királysághoz" – részletezte beszédében Nagy Zoltán történész. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök történelmi áttekintéssel kezdte meg beszédét, majd arra is kitért, hogy nemrégiben egy románajkú újságíró arról kérdezte, hogy miért nosztalgiázik a népünk ezen a napon, hisz a magyar világ úgysem jön vissza. Válaszként ezt mondta: "A régi nem, az már múlté. Mi nem is a régit akarjuk, hanem olyan rendet, ahol a saját szájunk íze szerint élhetjük az életünket. Országegyesítő nagyapáink azt mondták: lehet bármiképp is, szakadhat az ország hét felé is, a magyarok közösségét azok alkotják, akiket hagyományok, közös történelem, közös nyelv fon egybe. Azok alkotják Magyarországot, akiknek a szívükben él az ország. Összetartozásunk nem szorul magyarázatra. Mi, székelyek a magyar nemzet tagjai vagyunk".