A zsoltárköltők közül legjobban a bibliai Dávid királlyal tudott azonosulni. Minden téren, Istennel perlekedő poétaságában, pogányok elleni vitézségében, fergeteges táncában, üldöztetésében, számkivetettségében, sőt, még vétkeiben is Dávid királyhoz hasonlította magát. Istenes versei feltehetőleg egy vallásos versgyűjtemény részét képezték volna. Balassi vétkei, könyörgése, perlekedése jelenik meg bennük. Ettől volt olyan hatásos a vallásos líra: nagy ellentéteket hidalt át, a lírai én a legnagyobb mélységekből kiált fel a legnagyobb magasságokba. Kidolgozott Tételek: Balassi Bálint Vitézi költészete. Balassi verseiben egy magányos lélek szól Istenhez, akinek a vallás ad támaszt és megnyugvást. Viszont nem volt felekezeti szellemű ember: a verseinek nincs közösségi mondanivalójuk, a költő egymagában áll szemben Istennel, csak két szereplő van nála: ő maga és Isten. Balassi ugyanis mindig valamilyen személyes mondanivalót vagy élményt írt meg vallásos verseiben, mindig olyankor fordult Istenhez, amikor valamilyen panasza volt (pl. elsírta élete kisiklását), vagy amikor vétkezett és meg akarta vallani bűneit.
Ennek megfelelően lehet 3, 6, illetve 9 soros. Júliára talála így köszöne néki: A provanszál trubadúrlíra, az udvarló-, bókoló verstípus legszebb darabja a magyar költészetben. A kezdő- és záróstrófában megalkotott szituáció a lovagi költészet szerelemeszményét tükrözi: a hölgy felette áll udvarlójának, a szerelem egyoldalú, a jutalom csak egy mosoly.
1591-ben tért vissza Magyarországra, ekkor írta a szintén szerelmes Fulvia-verseket, de az ő kiléte is máig felfedetlen. 1594-ben Esztergom ostroma közben megsebesült és sérüléseibe bele is halt. Balassi a magyar reneszánsz és reformáció korában élt, és ő volt az első költő, aki magyarra fordított, és magyar nyelven írta verseit. Költészetére rányomta bélyegét a török elleni háború, az ország három részre hullása és a feudális anarchia tombolása az országban. Legfontosabb művei szerelmi és vitézi témában íródtak, de Istenes versei is kiemelkedőek. Gutenberg felfedezésének hála, művei nyomtatásban is megjelenhettek. A 16. század legműveltebb embere volt, a magyar mellett még 8 nyelven beszélt. Balassi Bálint vitézi költészete érettségi tétel - Érettségi.eu. A klasszikusokon kívül kitűnően fordította az újlatin költészetet is. Talán legkiemelkedőbb alkotása az Egy katonaének, melynek ihletforrása a búcsú, az emlékezés. Ez a mű Balassi kódexében a 61., teljes címe: Egy katonaének: In laudem confinorium, ami annyit tesz: Egy katonaének: A végek dicséretére.
Ott: a "nyugszik reggel, hol virradt" s a "mindenik lankadt s fáradt" kifejezések még csak a csataviselések utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik, itt: a "halva sokan fekszünk" s a "koporsója vitézül, holt testeknek" már az örök elnyugvást, a hősi halált tudatják. CSillogás, tavaszi verőfény övezi a vitézek török elleni küzdelmeit, de ennek az életnek természete és előbb-utóbb szükségszerűen bekövetkező végső állomása a hősi halál. Balassi blint szerelmi költészete . A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadtatott felkiáltással zengi az "ifjú vitézeknek" "ez világon szerte-szertén" megvalósult hírnevét örök dicsőségét. Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra. Az utolsó sorban már a búcsúzó, költő fájdalmas rezignációval kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak.
Verselés: Balassi-strófában íródott: hangsúlyos verselésű kétütemű, hatos és kettesütemű, 7-es sorok váltják egymást, és egy versszak 9 sorból áll. Balassi bálint szerelmi költészete. Rím képlet: aab ccb ddb 3/3 3/3 4/3 Istenes versek: Újszerű isten-ember viszony a költő partnerként egyenlő, egyenrangú félként szól Istenhez nem, pedig alázattal. Követeli magának a bűnbocsánatot, mert sokat szenvedett és megérdemli, érveket sorakoztat fel és vitázik Istennel. Igazából csak akkor fontos Isten, ha valami tragédia éri. Versei: Adj már csendességet
Megjött a tavasz, leterítette a köpenyét, s leült a dombra. Végignézett a berkeken, a kerteken, a lankákon s a réteken, a csupasz-kopasz fák és bokrok kopárló gyülekezetén. – No míg ezeket felöltöztetem… – szaladt ki a száján, de már mosolyogva szólt oda a körülötte legyeskedő… Ballag már az esztendő, vissza-visszanézve, nyomában az öccse jő, vígan fütyörészve. Beéri az öreget s válláról a terhet legényesen leveszi, pedig még csak gyermek. Lépegetnek szótlanul s mikor éjfél eljő, férfiasan kezet fog Múlttal a Jövendő. Jön már az ismerős, széllábú, deres ősz. Sepreget, kotorász, meg-megáll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat s harapja, kurtítja a hosszú napokat. Kányádi Sándor versei - Tyukanyo.hu. Szemerkél az őszi eső, szomorkodik a diófa, nem búsulna, ha a nyári viselete most megvolna. De letépte a cudar szél pompázatos szép ruháját, pedig azt még a zuhogó záporok is respektálták. De leginkább azon búsul, hogy azok is elszeleltek, akik árnyas lombja között nyáron által… Fakó lovon léptet, dünnyög, dudorászgat.
Irul-pirul Mária, Mária boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! Dömötör Ági (Programajánló) Lackfi János: Lábnyomok Láttam a Mikulás lábnyomait, végig, amerre hozta az ajándékokat. Fehér, mezítlábas nyomot csakis ő hagy a padlón. Kányádi sándor karácsonyi versek by endre ady. Biztos csupa korom lett a csizmája, ahogy lejött a kéményen. Levette, hogy ne csináljon koszt. Mondom anyának, aki épp a hintőport rakja vissza a szekrénybe. Weyer Balázs (főszerkesztő) Ady Endre: Kató a misén Pompás, fehér Karácsony-éjen Kidobta a szikrázó hóba, Kidobta a havas semmibe Magzatját a papék Katója. Aztán Kató, a kis cseléd-lyány, Szédülve, tántorogva, félve, Ahogy illik, elment maga is Éjféli, szent, vidám misére. Kató gazdája, az izmos pap S falusi nyája énekelnek: 'Dicsértessék az egek ura, Hogy megszületett az a gyermek, Az a gyermek, ott Betlehemben. ' Kató fölsír a papi szóra S az a gyermek, a betlehemi, Könnyezve tekint le Katóra.
Billeg… Nem szeretem a kakukkmadarat, mert folyton-folyvást egyet hajtogat: kakukk, kakukk, kakukk. Mintha az erdő egyesegyedül az övé volna, szégyentelenül fújja a magáét: kakukk, kakukk. Kányádi sándor karácsonyi versek felnőtteknek. Túlkiabál minden más madarat, csak harsogja a nyári ég alatt: kakukk, kakukk, kakukk. Ő mondja meg, hogy meddig élhetek, kisajátít idegen… Kutyameleg, kánikula, nyelvét kiveti a kutya, budákol, a tűző, heves nap elől árnyékot keres. De alighogy hűvösre lel s leheverne, költözni kell: falja az árnyékot a nap, s az ebbe is beleharap. Pillognak a récék, libák, nem csinálnak most galibát; kiapadt a kicsi patak, mint…
Hogy nem hozott ajándékot, Szemem könnyet nem ejtett. Lelkem nyugodtan, csöndesen Átszáll a nagyvilágon. Versterápia: „idén se lesz nálunk karácsony” - Könyves magazin. Imádkozom, hogy Jézusom Minden szegényt megáldjon. Ágyamra dőlök, s álmodom Egy régi szép, édes álmot: … Olvass tovább üres az istálló s a jászol idén se lesz nálunk karácsony hiába vártok nem jönnek a három királyok sok dolga van a teremtőnek mindenkivel ő sem törődhet messzi a csillag mindenüvé nem világíthat megértjük persze mit tehetnénk de olyan sötétek az esték s a szeretetnek hiánya nagyon dideregtet előrelátó vagy de mégis … Olvass tovább Bejegyzés navigáció