Az ingatlanról: EGÉSZEN KÜLÖNLEGES AJÁNLAT, CSAK A MI KÍNÁLATUNKBAN! Eladásra kínálom Miskolc egyik legkeresettebb kertvárosi városrészében a Martin-kertvárosban egy bruttó 50 m2-es ikerházat. Jelen tulajdonosa fájó szívvel válik meg tőle, remélve hogy hasonló szeretettel és gondossággal fogja következő tulajdonosa használni ezt a remek kis házat. TELJESKÖRŰEN fel lett újítva belülről, ÚJ villamoshálózat, ÚJ MŰANYAG és HŐSZIGETELT nyílászárók, ÚJ KONYHABÚTOR. A környék magáért beszél, kertvárosi CSAK és KIZÁRÓLAG kedves, aranyos szomszédokkal. Fiatal párok, egyedülállók, befektetők FIGYELEM! Eladó zalai ingatlanok 200. Ez egy remek lehetőség, ha kíváncsi hogy valóban ugyanolyan impozáns belülről is mint a képeken, várom hívását. Ne habozzon sokáig, GARANTÁLOM hogy nagyon rövid ideig lesz elérhető az ingatlanpiacon... Időpont egyeztetés telefonon lehetséges.
a legjobb áron most! A ingatlan hirdetési portálon könnyen megtalálhatod az eladó ingatlanok között, amire vágysz. A naponta többször frissülő, könnyen kereshető adatbázisunkban az összes ingatlan típus (ház, lakás, telek, nyaraló, garázs, iroda, üzlethelyiség, mezőgazdasági ingatlan, vendéglátási ingatlan, fejlesztési terület és intézmény) megtalálható, a kínálat pedig az egész országot lefedi. Ha szeretnéd a saját hirdetésed itt látni a listában, akkor add fel mielőbb, hogy vevőre találhass. Tetszik az oldal? Eladó zalai ingatlanok budaorson. Oszd meg ismerőseiddel, hogy Ők is rátalálhassanak következő otthonukra, vagy el tudják adni az ingatlanukat.
Eladó Ház, Rédics Ingatlan azonosító: HI-1915610 Zala megye - Rédics, Családi ház 3 900 000 Ft (9 630 €) Hirdetés feladója: Ingatlaniroda Pontos cím: Rédics Típus: Eladó Belső irodai azonosító: M219697-4093764 Alapterület: 44 m² Telekterület: 1 904 m² ( 529 négyszögöl) Építés éve: 1950 Egész szobák száma (12 m² felett): 1 db Félszobák száma (6-12 m² között): Ingatlan állapota: felújítandó Komfort: komfort nélküli Fűtés: gáz + napkollektor Pince: nincs Akadálymentesített: Légkondicionáló: Leírás Eladó ingatlan Zala megyében, Rédicsen! A zalai dombok ölelésében, határ menti, csendes településen kis házikó új gazdáját várja. A régi stílusban épült 44 m2-es ingatlanban két szoba, konyha, közlekedő és egy jelenleg spájzként működő helyiség található. Az épület teljesen felújítandó, így annak, aki meglátja benne a lehetőséget, saját elképzelésére alakíthatja ki új otthonának vagy víkend háznak. A telek hosszúkás, sík, hátulról a természet határolja. Eladó eladó ház - Zala - Jófogás. Néhány kis melléképület (fatároló, ó) található az udvar hátsó részében.
Értékelés: 14 szavazatból Siklódra megérkezik Rettegi Fridolin és vándorszíntársulata. Bánya Márton egyetemi tanár iratait rendezgeti és megtalálja ifjúkorában írt színdarabját, a Szabin nők elrablását. A színigazgató megszerzi a darabot és műsorra tűzi. Közben megérkezik Bánya Márton felesége és leánya, Etelka Tusnádfürdőről. Etelka rögtön beleszeret az egyik színészbe, akiről kiderül, hogy a gazdag brassói borkereskedő elszökött fia. A tanár úr fiatalkori darabját a színtársulat vezetőjének felesége menti meg a csúfos bukástól.
A próbák és a bemutató pedig alaposan felkavarja a tanár úr családja és egyben a kisváros életét is. A bonyodalmak egyre fokozódnak, váratlanul hazatér nyaralásából a feleség, megérkezik a rég nem látott barát, a közelgő bukást sejtetve a szerző és a színigazgató között is egyre több nézeteltérés támad a darab bemutatásával kapcsolatban. "A szabin nők elrablása" a bohózat rendkívül szórakoztató műfajának eszközeivel a "civil" polgári társadalom és a "bohém" művészvilág konfliktusát is bemutatja, de a darabból nem hiányozhat a romantika, a szerelem, és a házastársi féltékenység és civódás sem. A középpontban azonban mégis maga a színház áll, amit két nézőpontból mutat be a darab. Egyrészt megismerhetjük a kispolgári világ elutasítását - egyben titkos vágyakozását is - az erkölcstelennek titulált művészet iránt, másrészt pedig láthatjuk a színidirektor harcát és ügyeskedését azért a teátrumért, mely egyaránt jelent hivatást és megélhetést számára. A darab a XIX. század végén játszódik, amikor kétszáz forint még vagyonnak számított, a nagyságos asszony a házvezetőnőnek parancsolgatott és a nagyságos úr a lövöldébe járt.
A Szabin törzsek Róma ellen indultak, hogy visszaszerezzék asszonyaikat. Ekkor Róma kapujában kitódultak az elrabolt Nők és a két sereg közé álltak, kérlelve férjeiket és apáikat, hogy kössenek békét. Szabrína és a mágikus páncél legendája …képzeletem egy Szabin Nőt keltett életre aki hosszú éveken keresztül e kőszobrok rabságában élt. Szabrína volt azoknak a Nőknek a vezetője és egyben Romulus hitvese, akiket a rómaiak elraboltak. Mellkasán még mindig ott van a páncél ami színjátszó hatására bűvöletet árasztott apák és férjek számár, ez volt ami meglágyította szívüket és a békesség útjára léptek… Style and costume – Krisztina Asztalos Hair – István Vámos Assistance – Zsanett Asztalos and Viacheslav Skripnik Photographer – Irina Skripnik Öljetek meg minket! Szívesebben elpusztulunk, minthogy elvesztve benneteket, özvegyekké vagy árvákká legyünk. A két nép ekkor békét kötött egymással, területeiket egyesítették, és országuk fővárosává Rómát tették. [In: Filla István: Régen volt, hogy is volt... Történelmi olvasókönyv az általános iskola 5. osztálya számára.
Egyébként főleg Alba Longából és Laviniumból érkezett sok fiatal férfi a városba. A sok jövevény beáramlásának következtében a város problémái is megsokasodtak. Romulus mint tapasztalt pásztor jól tudta: ilyen esetben az a legfontosabb, hogy biztosítsa a rendet és törvényességet. Viszont ennek előfeltételeként a saját tekintélyét kellett megszilárdítania. Evégett királyi rangjának fényét a hatalom és méltóság hatásos külsőségeivel még tündöklőbbé tette: bíborpalástot öltött, Juppiter sasával ékesített homlokkoronát viselt, trónját elefántcsont faragás díszítette, s tizenkét törvényszolgából, ún. liktorból álló külön testőrséget létesített. Nyilvános szereplései alkalmával a liktorok előtte haladtak, s kezükben vesszőnyalábot vittek, amely bárdot fogott körül (ez volt a büntetőjogi hatalom jelvénye, de szükség esetén a végrehajtó eszköze is). Ez a vesszőnyaláb, a fasces maradt Róma ókori történelmének egész ideje alatt a legfőbb hatalom képviselőinek jelvénye; hogy pedig századunk húszas éveiben a fasiszták jelvénye is lett, erről Romulus igazán nem tehet, de nem tehetnek azok a történészek sem, akik a fasces használatának rendszeresítését neki tulajdonították.
Amíg Remus csupán homályos emlékeket hagyott hátra, ami a bukott hősök osztályrésze a mitológiában éppúgy, mint a történelemben is, Romulus neve és műve egyaránt fönnmaradt. Rómát a megerősített város rangjára emelte, nagyarányú építkezésekkel szépítette, rendjét törvényekkel biztosította, s lerakta jövendő dicsőségének alapjait. Romulust új városának kiépítésében a nagyvonalúság jellemzi; a mondákban még ismeretlen terminológiával úgy is mondhatnók, hogy "távlati tervek" alapján dolgozott. "Mindenekelőtt megerősítette a Palatinus dombot, majd újabb és újabb területeket vett körül falakkal — hangsúlyozza Livius, a történetíró —, mert elsősorban a város későbbi lélekszámára gondolt, s nem arra, hogy hány ember élt ott akkoriban. Hogy a város területe ne maradjon kihasználatlan, azokat a régi városalapítókat tekintette példaképének, akik ismeretlen és alacsony származású embereket gyűjtöttek maguk köré, s azt színlelték, hogy népük a földből nőtt ki. Tehát Romulus a városban azilumot létesített... Menedéket találtak itt a szomszédos törzsekhez tartozó legkülönbözőbb emberek, függetlenül attól, hogy szabadok voltak-e vagy rabszolgák, akik azonban mind új élet után vágyakoztak, és ez jelentette a kezdődő nagyság első alapját. "
A kevésbé tehetős rétegek legfeljebb a templomokban találkozhattak színvonalas alkotásokkal, bár az egyházi helyszínek – mint például a Sixtus-kápolna – ilyen értelemben vett használata is meglehetősen korlátozott volt. Ahogy a XVII. századi Európában az abszolút monarchiák váltak meghatározóvá, úgy koncentrálódott a művészi megrendelések többsége egyre inkább a királyi udvarokba. Kitűnni a tömegből Jacques-Louis David még ebben az időszakban, az alkalmazott udvari művészek korszakában kezdte a pályáját. A rokokó egyik legnagyobb mesterénél, François Boucher-nél tanult, később pedig a Királyi Festészeti Akadémián. Utóbbi nemcsak az ország első számú művészetoktatási intézménye volt, de kiállítási lehetőséghez és megbízásokhoz is csak rajta keresztül lehetett jutni. Az akadémiát még a XVII. században alapították azzal a céllal, hogy a királyi megrendelésekhez – például XIV. Lajos versailles-i kastélyának dekorálásához – ne kelljen többé külföldi művészeket hívni. Az oktatás a rajzoláson, a múlt jeles műalkotásainak másolásán alapult, és az egész intézmény a hierarchiára épült: a festészet a szobrászattal, a portré a tájképpel, az idősebbek a fiatalabbakkal szemben élveztek elsőbbséget.