A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2017. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról (KÉ 2017. évi 6. szám, 2017. január 13. ) A Közbeszerzési Hatóság közzéteszi a 2017. évre vonatkozó uniós és nemzeti értékhatárok-ról szóló Elnöki tájékoztatót (megjelent a KÉ 2017. számában 2017. január 13-án). A közbeszerzésekről szóló 2015. 2017 – Közbeszerzési tanácsadás. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt. ) 15. § (5) bekezdé-se szerint a Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlap-ján. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bi-zottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Közbeszerzési Hatóság a fenti, törvényi kötelezettségének eleget téve a következőkben tájékoztatja a közbeszerzési eljárások szereplőit a 2017. január 1-jétől irányadó közbeszer-zési értékhatárokról.
mellékletében nem szerepel: 209. 830, - forint. II. A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó uniós értékhatár: II. Árubeszerzés, valamint szolgáltatásmegrendelés esetén: 418. 000, - euró, azaz 128. 271. 660, - forint; II. Építési beruházás esetén: 5. 750, - forint II. A Kbt. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra: 1. 000. 000, - euró, azaz 306. 870. 000, - forint. II. 4. Tervpályázati eljárás esetén, ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén: 418. Közbeszerzési Monitor -. 660, - forint. III. IV. részének alkalmazásakor: I. Építési és szolgáltatási koncesszió esetén 5. 750, - forint. A továbbiakban tekintsük át a 2017-ben alkalmazandó nemzeti értékhatárokat! Amint arra már a korábbiakban utaltunk, a nemzeti értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben kell meghatározni. Ennek megfelelően a 2017. évre irányadó nemzeti értékhatárok Magyaroroszág 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC.
Tekintettel arra, hogy a legutóbbi felülvizsgálatra 2015. végén került sor, mikor is az értékhatárok 2016. január 1-től kezdődően a 2017. évre is rögzítésre kerültek, így 2017. során nem történt változás; a már tavalyi évben is alkalmazott értékhatárokkal kell kalkulálni Előzőek alapján az uniós értékhatárok 2017-ben az alábbiak szerint alakulnak. I. Klasszikus ajánlatkérők esetén I. 1. Árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén: a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében (azaz a minisztériumok illetve a Kormány által kijelölt központi beszerző szervek), valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 135. 000, - euró, azaz 427. Új közbeszerzési értékhatárok a 2017. évi költségvetés módosításában - Adózóna.hu. 450, - forint; a Kbt. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a be-szerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 209. 000, - euró, azaz 135.
A főbb makrogazdasági mutatók a 2017-es költségvetés tekintetében változatlanok maradnak: a kormány 3, 1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2, 4 százalékos költségvetési hiánnyal számol, míg a GDP-arányos államadósság jövőre a tervek szerint még tovább csökken – hangsúlyozza a közlemény. Az Országgyűlés honlapján olvasható indoklásban a közbeszerzési értékhatárt az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházásnál 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emeli a javaslat. Jelentősen átalakította a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozást a személyi jövedelemadóról szóló törvény nyári módosítása, ezért változnak a költségvetési módosító javaslatban a költségvetési szervekre vonatkozó cafetéria-szabályok. Mint többször beszámoltunk róla, az éves keret nem haladhatja meg a 200 ezer forintot 2017-ben. Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.
mellékletében (2014/25/EU irányelv XVII. mellékletében) felsorolt szociá- lis és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szolgáltatási szerződések esetében 1 000 000 euró, azaz 306 870 000 forint. - Tervpályázati eljárás esetén, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére került sor, továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályá- zóknak fizetendő díjak együttes összege esetén: 418 000 euró, azaz 128 271 660 forint. 1. A Kbt. IV. részének alkalmazásakor: - Építési és szolgáltatási koncesszió esetén: 5 225 000 euró, azaz 1 603 395 750 forint. 2. A nemzeti közbeszerzési értékhatárok A Kbt. § (3) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatá- rozni. Leírtaknak megfelelően a Magyaroroszág 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény a 70. §-ában állapítja meg a 2017 január 1-jétől 2017. december 31- éig tartó időszakra a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat.
2017-ben jelentősen módosultak a közbeszerzési értékhatárok. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény értelmében a nemzeti értékhatárok klasszikus ajánlatkérők esetében megemelkedtek, az uniós értékhatárok ezzel szemben változatlanok maradtak. Fontos rendelkezés, egyben koncepcionális változás, hogy a Kbt. hatályos szövege már az egyszerű, "kézi" beszerzések esetében is speciális eljárási szabályokat fektet le meghatározott ajánlatkérői kör számára (Kbt. 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők). A részletszabályokat kormányrendelet tartalmazza. A 2017. január 1. napjától a hatályos nemzeti közbeszerzési értékhatárok a következőek: Nemzeti értékhatár Nem közszolgáltatói szerződés Közszolgáltatói szerződés árubeszerzés 15 millió forint 50 millió forint építési beruházás 25 millió forint 100 millió forint építési koncesszió 100 millió forint szolgáltatás megrendelése 200 millió forint szolgáltatási koncesszió 30 millió forint 100 millió forint
Van ebben jelenleg valami módosítás vagy határidő? Köszönöm előre is. 2019. 07. 30. Társasház könyvvezetése Tisztelt Szakértő! Társasház egyszeres könyvelést vezet. Bírósági per kapcsán az esetleges jövőbeni kifizetések fedezetére a tulajdonosok célbefizetésként befizettek mintegy 24 millió forintot 2017-ben és 2018-ban is ugyanennyit. Ezzel az elszámolt bevétel mindkét évben meghaladja az éves 50 millió forintos 479/2016 kormányrendelet szerinti korlátot. Mi minősül a társasház alaptevékenységének (része-e az alaptevékenységnek a perben történő részvétel és a célbefizetés előírása/teljesítése, vagy egyéb bevételnek minősül), valamint az alaptevékenység bevételének? A kormányrendelet szerinti eredménylevezetésben szereplő elszámolt bevételben hol jelenik meg az alaptevékenység bevétele? Ezek alapján kettős könyvvitelt köteles vezetni a társasház? Válaszát előre is köszönöm! IoT Zóna - pénzügy - A könyvelésben is tör előre a mesterséges intelligencia. {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}}
A vállalkozásnak ebből a nettó árbevételből kell még például a teljes munkaerőköltséget fedeznie a munkavállalók esetében vagy éppen megfizetnie a társasági adót (az adóalap növelő és csökkentő tételek figyelembevétele után). A munkaerőköltség magában foglalja a bruttó bért, valamint a munkáltató által fizetendő járulékokat is, tehát az a teljes összeg, amennyibe a munkáltatónak kerül egy munkavállaló. A következő fogalmunk a mérleg főösszeg, melyet a legegyszerűbben úgy lehet leírni, hogy a vállalkozás teljes vagyona. A mérleg tagolásánál a későbbiekben még szó lesz róla és meglátjuk, hogy a mérleg felépítésében hol helyezkedik el. Spoiler veszély, ez lesz a vállalkozás mérlegének utolsó sora (?! ). A foglalkoztatottak létszámát nem is olyan egyszerű értelmezni, mint elsőre gondolnánk. Mi az egyszeres és kettős könyvvitel közötti különbség? - Tudástár. Ha eddig ezt nem éreztük tisztázandó kérdésnek, akkor most biztosan álmatlan éjszakákat okozok az olvasónak, de ne essünk pánikba. Hívjuk segítségül a Központi Statisztikai Hivatal " Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz " [1] című anyagát, amely az következőket írja, hogy "alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján folyamatos foglalkoztatás mellett, havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. "
Az ilyen módon (bármelyik számlázó programból kinyert) adat file beolvasható a kettős könyvviteli programba. A beolvasás elérhetősége: Feladási modul/Elektronikus számla fogadása A formátum kiválasztásánál a NAV XML adatszolgáltatás formátumot kell választani. A beolvasás folyamata megegyezik az egyéb elektronikus számla fogadásával. NAV XML online adatszolgáltatás file beolvasása a kettős könyvviteli programba Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletében foglaltak szerint adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóalanyt a legalább 100 ezer forint áthárított általános forgalmi adót tartalmazó, belföldi adózók közötti ügyleteiről kiállított számláiról. Ingyenes programok az ügyvitel világából. Ingyenes számlázó programok. Áttérés egyszeresről kettős könyvvitelre - Adózóna.hu. Ingyenes Egyszeres, EVA programok Az egyszeres könyvvitel (vagy egyszeres könyvvezetés) egy könyvelési módszer, amely – szemben a kettős könyvvitellel – csak a pénzeszközök változásait rögzíti. A bevételek közé csak a ténylegesen befolyt, a kiadások (költségek) közé csak a ténylegesen kifizetett tételeket kell bejegyezni.
Így a könyvelőknek több idejük juthat a komplexebb feladatokra, a gép munkáját pedig csak ellenőrizniük kell" – jelentette be Molnár Tamás, az iBookr egyik alapítója. A szoftver 21. 000 költségszámla tételt vizsgált. Az eredmény egyértelmű: a gép 98, 74 százalékos pontossággal kategorizálta a számlákat, szemben a könyvelővel, akinek ez 98, 41 százalékos pontossággal sikerült. "Volt, ahol az ember hibázott, és volt, ahol a gép. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a költségszámla kategorizálás egyszeres könyvvitelű vállalkozások esetén már géppel automatizálható, az emberi hibahatáron belül" – emelte ki Molnár Tamás. A hibaaránynál is fontosabb azonban a sebesség. Ekkora adatsor kategorizálásához egy tapasztalt számviteli szakembernek legjobb esetben is egy teljes hétre van szüksége, hétfőtől vasárnapig, napi 8 órával számolva. A gépnek ez mindössze pár másodperc. Habár a mesterséges intelligencia alapú szoftverrel a könyvelési folyamat jelentős része automatikusan történik, a munka végén a szakember jóváhagyása még mindenképpen szükséges.
A programba Itt lehet jelentkezni. Nyitókép: Unsplash. Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!