Az Operaház 1980-84 közti átépítésekor az Erkel volt Budapest egyetlen dalszínháza. Ma külön énekkara, zenekara és műszaki személyzete van, s főleg operaelőadásokat, emellett hangversenyeket és könnyű műfajú szórakoztató műsorokat rendeznek itt, de az akusztikai és színpadi feltételek megnehezítik az igényesebb és sokrétűbb dalművek előadását. Az épület napjainkra rossz állapotba került, így az idei szezon is csak késve, október közepén indulhatott, a statikai felülvizsgálat kedvező eredménye után. Eiffel-csarnok látogatás – KÉK | Városi Séták. A páholyok felújításra, a szőnyegek cserére szorulnak, az öltözők túlzsúfoltak, nehézségekbe ütközik a raktározás, s a közelmúltban a tetőszerkezet is megroppant. A színház üzemi része, a múlt század első feléből való színpadtechnika elavult, hiányzik a forgószínpad is. Felújításra vár a közönségforgalmi terület és a fűtési rendszer, s szükséges lenne föld alatti parkoló építése is. Ezért tavaly a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Állami Operaház pályázatot hirdetett az Erkel Színház épületének és színpadtechnikájának felújítására, átépítésére, a sokmilliárdos költséget magántőke bevonásával tervezik előteremteni.
Solymosi Tamás hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Balett, csakúgy, mint az Operaház, a legnívósabb előadásaival készül az Erkel színpadára, még idén például egy balett-premiert is színre visznek, Öt Tánc címmel. Tíz programra tízezrek Fotó: Erkel Színház Az Erkel Színház produkcióira február 1-jén indult a jegyértékesítés. Négy hét leforgása alatt hat előadás teljesen "elkelt", a többire rekordsebességgel kelt el szintén nagyszámú jegymennyiség.
Forrás: Magyar Rádió 95 éve nyílt meg a hányatott sorsú teátrum, amelynek sorsáról lassan dönteni kell. Kilencvenöt éve, 1911. december 7-én nyílt meg Budapesten a Népopera, a mai Erkel Színház. Weöres Sándor Színház Közelgő Események. Magyarország legnagyobb befogadóképességű, 3200 fős teátruma a Tisza Kálmán (ma: Köztársaság) téren épült fel Márkus Géza – a kecskeméti Cifraház építésze – terveinek felhasználásával, Jakab Dezső és Komor Marcell meglehetősen puritán tervei alapján. A Népoperát egy részvénytársaság alapította, amely célul az operaműfaj népszerűsítését tűzte ki. A telket a fővárostól ingyen kapták, azzal a kikötéssel, hogy az első három évben a helyárak minimálisak legyenek. A késő szecessziós épület többszörösen tagolt homlokzatát görög-római oszlopokkal és féloszlopokkal, valamint figurális frízekkel díszítették. A főbejárat feletti háromszöget a színházterem tömege hátrább megismételte, így rejtve el az acél tartószerkezetet. Az épület a wagneri amfiteátrum-szerű nézőtér első alkalmazása hazánkban, egyetlen boltozattal lefedett belső terének szélessége megközelíti a 40 métert.
A belépők ára töredéke volt az Andrássy úti intézményének, a legmagasabb 3 korona lehetett, az első emeleti erkély utolsó soraiba 50 krajcárért lehetett jegyet váltani. 1911. december 7. -én a nyitó előadáson először az igazgató vezényelte Erkel Ferenc Hunyadi László operájának nyitányát. Rangos társulatok vendégszereplése színesítette a teátrum gazdag repertoárját. Az első évadban fellépett az Orosz Balett és a Theater an der Wien is. A második évadban is elsősorban népszerű operák voltak műsoron. Erkel színház közelgő események alapján. A főigazgató szerint semmiféle realitása nincs annak, hogy leszerződtessenek 14 fekete énekest. Manapság bőrszín alapján megkülönböztetni embereket, hogy ez még menő lehet, ez lehetetlen" – jegyezte meg Ókovács. A plakátokon viszont emiatt kötelező jelezniük, hogy a jogörökösök nem járultak hozzá a rendezéshez. Ókovács reméli, hogy áttörést hoz az eset, hiszen a legtöbben meg se próbálkoznak azzal, hogy bemutassák a Porgy és Besst, ők viszont nekimentek az ügynek, hátha találnak egy rést. 1946-tól két éven át mozi működött az épületben.
Ókovács Szilveszter elmondta, hogy már az esti produkció is szimbolikus. Erkel színház közelgő események hódmezővásárhely. "A győri és a pécsi balett-társulat színpadra lépése is jelzi azt, ami számunkra régóta egyértelmű: hogy az Erkel nem az Operaházé, hanem az egész országé". A főigazgató hozzátette, hogy a teátrum nyitása eddig is 110 új munkahelyet teremtett – egyelőre főként műszaki munkakörökben – ám októberben már 250 új kollégáról beszélhetünk, az addig belépő balett-, zenekari- és énekkari művészeket is beleértve. Vérnyomás per érték Fekete nyelv antibiotikum Centrum multivitamin vélemény 1 Busz Cegléd fenyő utca
Augusztus 22. 30 – Alkotóház a kastély évszázadaiból Augusztus 22. (szombat) 19. 30 – A kastély gyertyafényben A gyulai kiállítóhelyek nyitvatartása a hosszú hétvégén (augusztus 19-23. ): Gyulai Vár: 9. 00, a jegykiadás utolsó időpontja: zárás előtt egy órával. A Várszínház 19 órakor kezdődő produkciói miatt a vár augusztus 22-én (szombaton) és 23-án (vasárnap) a főszezonra hirdetett 19 óra helyett egy órával korábban, 18 órakor zár. Pénztárzárás 17 órakor. Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont: 9. 00, a jegykiadás utolsó időpontja zárás előtt egy órával. Erkel Ferenc Emlékház: 10. 00-18. 00, a jegykiadás utolsó időpontja zárás előtt fél órával. Ladics-ház: csütörtök, szombat 10. 00-13. 00, szerda, péntek, vasárnap 13. 30-18. 00 Kohán Képtár: csütörtök, szombat 13. 00, szerda, péntek, vasárnap 10. 00 Kastély Kávézó: 10. 00-21. 00 Almásy-kastély múzeum- és ajándékbolt: 10. 00 Forrás: Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.
Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival A kiadás alapja Arany János Balladái Zichy Mihály rajzaival (I-IV. kötet). Budapest: Ráth Mór, 1895–1898. (hasonmás kiadás) Szerkesztette: Hitseker Mária OSZK–Kossuth Kiadó, Budapest, 2016., 184 oldal ISBN 978 963 098 596 3 Kötetünk Arany János 24 balladáját tartalmazza Zichy Mihály (1827–1906) rajzaival. Az azóta legendássá vált összeállítás először 1895–1898 között Ráth Mór kiadásában négy kötetben látott napvilágot, amelynek egyedi vonása, hogy csak ebben a kiadásban vannak szövegközi rajzok. A Zichy által kiválogatott és illusztrált Arany-balladákat most a Kossuth Kiadó, az MTA Könyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában adjuk közre, a négy kötet teljes anyagát egy kötetben. Éjféli párbaj (Arany János balladái számára készült illusztráció, 4. lap) – Magyar Nemzeti Galéria. A kötet megrajzolt balladái: A méh románca, A walesi bárdok, Ágnes asszony, Árva fiú, Az egri leány, Bor vitéz, Both bajnok özvegye, Éjféli párbaj, Endre királyfi, Hídavatás, Mátyás anyja, V. László, Pázmán lovag, Rákócziné, Rozgonyiné, Szibinyáni Jank, Szondi két apródja, Szőke Panni, Tengeri hántás, Tetemre hívás, Török Bálint (jegyzettel), Ünneprontók, Vörös Rébék, Zách Klára.
Nos, az új párt rokoni, - egy püspök Előveszi, hogy mi esett köztök: Bende konok, - a menyasszony gyászba, Teste remeg, mint a harmat, Csak azt vallja, hogy nem vallhat, - Ha lefekszik, küldjenek őrt A fegyveres házba. Mene oda nagy erős őrízet. - Bende kacag: "Meglopom a mézet! " Siet is be kakas-elő-szóra: Mikor ágyasházát nyitja, Másodikat kukoritja, Fönn pedig, a kastély tornyán, Éjfélt ver az óra. "Bende lovag! ez az utolsó nap, Lakodalmad félbeszakad holnap; Víni ma még!... ölj meg igazábban; Mert ha nem ölsz, én megöllek, Lelkedet ám, én mint lélek; Az a hűtlen hadd sirassa Bűnét e világban! " Bende vitéz, szemei szikrázva, Rohan ismét a fegyveres házba. Rettenetes, amit lát az őrség: Urok őrjöng... kivont karddal Levegőbe szúr és vagdal; Közülök is hármat leölt Míg lebirák, győzék. Éjféli párbaj – Wikiforrás. Földalatti kamarába', láncon, Bende üvölt, viaskodik, táncol; Szép menyasszony sem eladó többé "Elsőt én nem érdemeltem, A második engemet nem: Püspök atyám, vígy el Urunk Jegyesei közzé! "
Hogy az öreg még vérfagyasztóbb legyen, a vízi halottakra nem jellemző módon Arany megfűszerezi az alakot némi kékesen égő lánggal. (Ez egyébként egy másik kísértet, a "tüzes ember"sajátja, aki azért kódorog még a középső világban, mert földdel kapcsolatos bűnei miatt nem tud nyugodni, így ez a kis kékes fény abszolút illik a hazug Márkushoz is. ) Akadnak olyan kísértetek is, akik már egyszer átjutottak a túlpartra, de egy rendezetlen ügy miatt még vissza kell térniük – természetesen szigorúan csak éjszaka. Így, ha "éjfélt ver az óra" (mint az Éjféli párbajban), lehet izgulni, mert egy rémalaknak jelenése várható, mondjuk, azért, hogy a mátkát elszerető vőlegénnyel újra párbajt vívjon, míg őrületbe nem kergeti azt. Zichy Mihály illusztrációja az Árva fiú című balladához Arany és a nép szellemei közül nem mindenkit a bosszúvágy fűt, a népi hiedelemvilág egyik tipikus visszajáró halottja a családtagjáért jövő, alapvetően jószándékú kísértet. A honvéd özvegyé ben csak fenyegetőzik a túlvilági katona, hogy elragadja fiát, ha a gyorsan felejtő feleség nem figyel eléggé, az Árva fiú ban az apa már magával is viszi a gyermeket kétes mentőakció gyanánt.
Éjféli párbaj Bende vitéz lakodalmát lakja, Hetekig tart… ma van első napja: Szól a zene, tárogató, rézkürt, Pörög a tánc, mint az orsó; Bende kiált: "Ez utolsó! Száraz ajkam eper-ajkat Szedegetni készűl. " Bende vitézt a nyoszolyó-asszony Elvezeti, hol olyat szakasszon; Néma, sötét már az egész kastély – S ím, lovag áll ágyok előtt, Talpig acél – ismeri őt: Sápadt arcra kék lángot vet A felütött rostély. "Jöttem veled újra víni, Bende! Én valék a diadalmas, nem te: Kezdjük elől, csúnya volt a játék: Haha! páncélt a nyakadba! Most ne remélj szolga-hadba'; Kezdjük elől! – e leányért Sok viadal vár még! " Kél a vitéz: "Nosza kardot, vértet! " "Hova, édes? " – "Víni, arám, érted! " S hallik, amint össze-összevágnak, Odaát a fegyverházban Harcrobaj is: csengő paizs, Tompa nyögés, erőlködés, Dobogása lábnak. Szép menyasszony szemét le se zárja, Szörnyűködik, hova lett a párja; Remegő kéz gyujtja meg a mécsest, Férje urát fölkeresi, Hajnalig ott sírva lesi: "Ez is olyan, mint a másik… Mint valami holttest! "
Bende vitéz lakodalmát lakja, Hetekig tart... ma van első napja: Szól a zene, tárogató, rézkürt, Pörög a tánc, mint az orsó; Bende kiált: "Ez utolsó! Száraz ajkam eper-ajkat Szedegetni készűl. " Bende vitézt a nyoszolyó-asszony Elvezeti, hol olyat szakasszon; Néma, sötét már az egész kastély - S ím, lovag áll ágyok előtt, Talpig acél - ismeri őt: Sápadt arcra kék lángot vet A felütött rostély. "Jöttem veled újra víni, Bende! Én valék a diadalmas, nem te: Kezdjük elől, csúnya volt a játék; Haha! páncélt a nyakadba! Most ne remélj szolga-hadba'; Kezdjük elől! - e leányért Sok viadal vár még! " Kél a vitéz: "Nosza kardot, vértet! " "Hova édes? " - "Víni, arám, érted! " S hallik, amint össze-összevágnak, Odaát a fegyverházban Harcrobaj is: csengő paizs, Tompa nyögés, erőlködés, Dobogása lábnak. Szép menyasszony szemét le se zárja, Szörnyűködik, hova lett a párja; Remegő kéz gyujtja meg a mécsest, Férje urát fölkeresi, Hajnalig ott sírva lesi: "Ez is olyan, mint a másik... Mint valami holttest! "
Mindez telehintve egy gazdag, meleg szív késő őszének szelíd ragyogásával, halvány szirmú virágaival. Ekkor született lírájának darabjai a Hátrahagyott versek kötet Őszikék című ciklusában kaptak helyet. Ezek a versek szerény panaszok az élet visszásságai ellen, gyermekkori, ifjúkori derűs vagy borús emlékek, bennük a közelgő elmúlás visszatérő gondolata jelenik meg. S szinte az összes költemény át van szőve a humor színes selyemszálaival. Az Őszikék legjelesebb darabjai: Epilógus, A tölgyek alatt, A tamburás öreg úr, Vándor cipó, Öreg pincér, Rongyos koldus. De ugyanebben az évben írta Hídavatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Éjféli párbaj, Tetemre hívás, Az ünneprontók, A képmutogató című, modern társadalmi és népies témájú balladáit is, 1879-ben pedig Endre királyfi c. alkotását. Amikor 1878-ban a Kisfaludy Társaság ülésén bemutatták Arany Tetemre hívás c. balladáját, a közönség valósággal ünnepelte a költőt, az egyetemi ifjúság pedig ezüstkoszorúval tisztelte meg. Arany 1877-ben lemondott az Akadémia főtitkári tisztéről, de az Akadémia nem fogadta el a lemondását.