Kiss Kovács Gyula: Dózsa X. Leó pápa mindjárt pontifikátusa kezdetén az elődjei által is dédelgetett, nagyszabású dologba kezd: a török ellen nagy keresztes hadjárat indítását. Dózsa György Féle Parasztfelkelés | 1514. Július 15-Én Verték Le A Dózsa György-Féle Parasztfelkelést | Évfordulók, Események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. Ennek hirdetésével, a hadsereg összegyűjtésével Bakócz Tamást bízza meg, aki húsvét vasárnapján kihirdette a pápai bullát. A hadsereg vezetéséhez találniuk kellett egy olyan embert, aki rendelkezik harci tapasztalatokkal, s akire a tömeg hallgat, bízik benne s fegyelmezni képes azt. A választás "Dózsa Györgyre, a székely hadnagyra esett. Kezdetben minden jól ment, az egész országból gyűltek az emberek: jobbágyok, kézművesek, szegény nemesek és papok is (egy hónap múlva a sereg méretét 100 ezer főre becsülték) – a vagyonosabbak azonban távol tartották magukat, s többen igyekeztek a jobbágyaikat is (gyakran erőszakos módon) földjeiken tartani, mert kellett a munkás kéz a sürgősebb mezei munkákhoz. Mikor annak híre, hogy nem engednek mindenkit szabadon csatlakozni, elérte a keresztes sereget is, növelve a feszültséget, ugyanis az elhelyezésük, élelmezésük nem volt teljesen megoldva.
A Dózsa György-féle parasztfelkelés leverése után a fővezért kivételes brutalitással végezték ki a győztes főurak. Bár a közismert tüzes vastrón nem létezett, az izzó korona, illetve a direkt e célból kiéheztetett, és kannibalizmusra kényszerített elfogott lázadók haláltánca maga a véres valóság. Sőt, a vesztes fél testének elfogyasztása még csak példátlannak sem számított a kora újkori Magyarországon. Egy Franciaországban élő magyar történész, Harai Dénes a tanulmányt publikált a Dózsa-kivégzés szimbolikájáról, vele beszélgettünk. Egy több száz kilogrammot nyomó, vasból készült trónt vörös izzásig hevíteni a kora újkori technológiai keretek között - ne feledjük, egy kültéri kivégzésen vagyunk - szinte lehetetlen vállalkozás volt, amint azt néhány hete megjelent cikkünkben már kimutattuk. Erkel Dózsa György című operája az Erkel Színházban - kulturport.hu. Ha mégis sikerül, a legalább 700 Celsius-fokos hőhatás miatt ugyanolyan veszélyes lett volna a közelben álló kivégzőkre, mint magára az áldozatra. A Dózsa-kivégzés legendájának ezen eleme tehát biztosan fikció (legfeljebb egy ülésre alkalmas fém keretről lehetett szó), de ez nem jelenti azt, hogy a többi, az izzó vastrón mellett a köztudatban gyakran elsikkadó részlet is csupán a képzelet szüleménye lenne.
Délen ezalatt Szapolyai mintegy 20 000 fős sereget gyűjtött, és a Temesvárt ostromló parasztseregek ellen indult, melynek fővezére, Dózsa György teljesen elfeledkezett erről az eshetőségről. 1514. július 15-én, kereken egy hónapnyi ostrom után így a feleakkora, palotásokból és közszékelyekből álló erdélyi sereg meglepte az elnyúló ostrom során demoralizálódó felkelőket, és súlyos vereséget mért rájuk. 500 éve kezdődött a Dózsa-féle parasztháború : Perkáta Nagyközség hivatalos honlapja. A Dózsa György és öccse, Gergely által vezetett keresztesek ugyan kitartóan küzdöttek a náluk képzettebb katonák ellen, Petrovics Péter azonban egy kedvező pillanatban – élve – elfogta Dózsát, így a jobbágyok harci kedve egy pillanat alatt megtört. A harc hamarosan vérfürdőbe torkollott, és a paraszthad nagy része futva menekült el Temesvár alól. Szapolyai abszolút győzelmet aratott, és a diadalt követően elrettentő példát akart statuálni a felkelés vezérének, Dózsa Györgynek a sorsával. Dózsa megkínzásának története mindenki számára ismert: a legenda szerint a fővezért – miután öccsét, Gergelyt a szeme előtt többfelé vágták – egy még izzó vasból készült trónra ültették, és hasonló koronát tettek a fejére, majd alvezéreit arra kényszerítették, hogy fogukkal tépjék szét parancsnokukat.
Ezt Harai Dénes arra vezeti vissza, hogy Szapolyai János erdélyi vajda, illetve a köréhez tartozó főurak, akik a kivégzést szervezték, fontosnak tartották, hogy maguk a volt lázadók emésszék el Dózsát. Ők így szimbolikusan megtagadták a lázadást, és hozzájárultak a régi rend visszaállításához. Ezért maradhattak életben azok, akik részt vettek az emberevő táncban. Talán magukat is megdöbbentette, hogy végül életben hagyták őket. Dózsa györgy féle parasztfelkelés. Istvánffy Miklós történetíró megemlíti, hogy gyerekként ő személyesen találkozott egy Lőrinc nevezetű kováccsal, aki akkor már vénember volt, és azt állította magáról, hogy részt vett a Dózsa körüli kannibál táncban. Azzal, hogy Lőrinc elmondta Istvánffynak a történetet, máris betöltötte funkcióját: az elrettentésre való emlékeztetést. A történetíró már csak ezért is párhuzamot húzott Dózsa és az 1573. február 15-én bizonyos elemeiben hasonló módon kivégzett horvát lázadóvezér Ambroz Gubec között. Gubec (akit a magyar történetírásban Máténak neveznek) feltételezhetően korábban katonaként harcolt a török ellen.
A feudális elnyomással szembeszegülve az 1572-73-as horvát parasztháború élére állt, de elbukott. Így gyakran vonnak párhuzamot Gubec és Dózsa között. E felkelések a főúri rendszer ellen irányultak, és mindkét mozgalom nagy kárt okozott az arisztokráciának. Gubecet elfogása után Zágrábba vitték, majd vele is büntető koronázási ceremóniát játszattak el. A történetben itt is felbukkan az izzó vastrón, amelyet megint csak szkepszissel kell fogadnunk, viszont a vaskorona és az izzó jogar elképzelhető kellékei lehettek a magyarországi parasztfelkelésre emlékeztető, kegyetlen kivégzésnek. Halála után Gubecet felnégyelték, testének darabjait pedig Horvátország-szerte közszemlére bocsátották. A hasonlóságok mellett ki kell emelni egy nagy különbséget, ahogy ezt Harai Dénes tanulmánya meg is teszi: Gubec esetében emberevésről vagy emberevő táncról nincs tudomásunk. A történész szerint Dózsa kivégzésének szimbolikája annak ellenére egyedi, hogy az esemény egyes elemeivel már korábban máshol is lehet találkozni.
A bosszúszomjas főurak kulcsszerepet szántak az elfogott hajdúknak ebben a performanszban, mivel - Harai megfogalmazása szerint - a középkor végén úgy tekintettek a rabló, gyilkoló és erőszakoskodó fegyveresekre, mint az országot felfaló kártékony állatokra. Köztük is a marhapásztorból lett hajdúkatonák voltak a leghírhedtebbek, akiknek számlájára vélt vagy valós rémtettek egész sorát írták. Az elfogott lázadókat a majdani szerepük minél látványosabb eljátszása érdekében a kivégzés előtt hosszasan éheztették, és jelentős részük már ezalatt meghalt. Így Dózsa kivégzésének napján már alig tízen lehettek életben és Istvánffy Miklós (1538-1615) történetíró szerint "haloványok és holt-elevenek" voltak. Olyan csontvázszerű alakokként jelentek meg, mint akik a középkori haláltáncokban szerepeltek. Közülük hat-hét fogoly volt hajlandó részt venni a haldokló Dózsa körüli emberevő táncban, amihez a korabeli metszetek tanúsága szerint a kivégzők még zenészeket is szerveztek. Aki pedig nem játszotta megfelelően a szerepét a hajdútánc és a haláltánc elemeit ötvöző emberevő táncban, azt azon nyomban megölték.
Harai szerint a megtorlás kegyetlensége végső soron arra vezethető vissza, hogy a hatalom szemében Dózsa egy szentnek tekintett keresztes hadjáratot változtatott lázadássá, megtartva a keresztes hadjárat szakralitását. Eközben a magukat keresztesnek mondó lázadók éppen azokat tartották hitetleneknek, akik a hadjáratot lefújták. Az udvar többszöri felhívással próbálta engedelmeskedésre bírni a lázadó kereszteseket, ellenkezés esetén pedig drasztikus büntetést helyezett kilátásba. Magának Dózsának pontos fogalmai lehettek arról, hogy A drasztikus következmények mit is takarhatnak konkrétan. A gubacsi csata után (június 21. ) 16 elfogott lázadó kapott a fejére egy-egy tüzes vas sisakot, mielőtt karóba húzták és felnégyelték őket. Ami pedig a kannibalizmust illeti, ott volt az 1494-es nándorfehérvári eset, amikor cseh katonák összeesküvést szerveztek, hogy átjátsszák a végvárat a török kezére. A terv azonban lelepleződött, és a Kinizsi Pál által levezényelt megtorlás példaértékű volt: az áruló katonáknak enniük kellett egymás testéből.
Az IdomSoft Zrt. szolgáltató 2021. október 8. 00:05 – 01:05 között karbantartást végez. A megadott időablakon belül az e-ügyintézési rendszerben egyes szolgáltatások korlátozottan érhetők el. Érintett szolgáltatás: azonosítás, személyi és lakcímadatok frissítése, elektronikusan tett rendelkezések elérése. 2021. augusztus 4. napján (szerdán) 16-17 óra között az e-ügyintézés felület karbantartás miatt nem lesz elérhető. Eszemélyi regisztráció. A parkolási engedélyek iránti kérelmek beadása szünetel. Idegenforgalmi és építményadó bejelentésére is lehetőség van a linken. Érintett szolgáltatás: e-ügyintézés 2021. március 4. napján (csütörtökön) az e-ügyintézés felület karbantartás miatt nem lesz elérhető. A parkolási engedélyek iránti kérelmek beadása nem szünetel, elérhető a linken. Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Polgármesteri Hivatal karbantartást végez 2021. január 20. 14:00-17:00 között. A megadott időablakon belül az e-ügyintézési rendszerben egyes szolgáltatások korlátozottan érhetők el. Az IdomSoft Zrt.
Az EESZT felületén lehet jelentkezni a harmadik adag vakcináért. Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? Fenyeget-e ősztől ismét a kötelező maszkviselés és szigorítások újbóli bevezetése? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Applikációk. György István, az országos oltási munkacsoport vezetője azt mondta a közmédiának, hogy a harmadik oltásra várók előtt is megnyílik hamarosan az EESZT. Az országos oltási munkacsoport vezetője arról is beszélt, hogy a harmadik vakcinára azok regisztrálhatnak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második adagot. György István elmondta azt is, hogy a kormány időseket célzó oltási kampánya vasárnaptól kezdődik. A program lényege, hogy az oltatlan idős embereket egészségügyi hallgatók keresik fel otthonaikban, és megpróbálják őket meggyőzni a vakcina előnyeiről. Előny, hogy aki már legalább tíz félévet teljesített egészségügyis képzésen, az be is adhatja rögtön a vakcinát.
Elfelejtettem a jelszavam!