A helyadatok használatának engedélyezése az alkalmazásoknak Bizonyos alkalmazások csak akkor működnek, ha be van kapcsolva a Helymeghatározás. 1 Amikor egy alkalmazás az első alkalommal szeretne hozzáférni az Ön helyadataihoz, megjelenik egy engedélyezést kérő értesítés. Válassza ki az alábbi lehetőségek egyikét: Koppintson az Engedélyezés lehetőségre, ha meg szeretné engedni az alkalmazásnak, hogy szükség esetén felhasználja a helyadatokat. Koppintson a Tiltás lehetőségre, ha le szeretné tiltani a hozzáférést. 2 Koppintson a Rákérdezés következő alkalommal lehetőségre Az alkalmazás használata közben, az Engedélyezés egyszer vagy a Tiltás kiválasztásához. Az iOS-készülékek Wi-Fi és Bluetooth segítségével tudják meghatározni az Ön tartózkodási helyét. GPS és mobilhálózat segítségével az iPhone- és iPad- (Wi-Fi + Cellular) modellek tudják meghatározni a pozíciót. Innen megtudhatja, hogyan kapcsolható ki és be a Helymeghatározás funkció az egyes alkalmazásokra vonatkozóan Lépjen a Beállítások > Adatvédelem > Helymeghatározás menüpontba.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Ok
« vissza Más könyvek: 2018-03-23 Andrew Scull: Az őrület kultúrtörténete: a Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig 2012-09-10 Agárdi Péter: Kultúravesztés vagy kultúraváltás? (2012) 2012-04-10 Régi Magyarországi Nyomtatványok (1656-1670) (4. kötet) 2012-01-20 Gavalda, Anna: Vigaszág. Magvető, Budapest, 2009 2012-01-14 Claus, Hugo: Belgium bánata. L'Harmattan, Budapest, 2011 2012-01-04 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai I-II. SzOSz, Budapest, 1958 2011-12-16 Téli legendák - novellák. Magyar Könyvklub, Budapest, 2005 2011-12-12 Lehetetlen helyek csábítása. Digitália. Geographia, Budapest, 2010 2011-12-09 Gerényi Gábor: Internetes tartalomszolgáltatás. Elektromedia Kft., Kerepes, 2009 2011-12-08 Yourcenar, Marguerite: Mint a futó víz. Európa, Budapest, 1986 2011-12-07 Móra Ferenc: Nekopogi kovács. Móra, Budapest, 1957 2011-12-06 Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet. Genius, Budapest, 1930 2011-12-05 Márkus István: Mackókirály és Kicsurka őzike. Móra, Bp., 1971 2011-12-04 Hopkins, Cathy: Szerelem életfogytig.
20 éve változatlanul a legalacsonyabb árak Megrendelését akár ingyenes szállítással is kérheti! Több mint 43 ezer Facebook rajongó Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük Milyen is a mi nemzeti kultúránk, s egyáltalán fontos-e, érték-e számunkra? Honnan jöttünk, hová tartozunk, s merre menjünk? Kelet vagy Nyugat? Magyarság, európaiság vagy globalizáció? Befogadás vagy kirekesztés; feloldódás vagy gazdagodás? Több mint másfél évszázad (1847–2014) hazai művelődési közgondolkodásáról és a nemzeti identitással, kultúrával foglalkozó vitáiról ad áttekintést Agárdi Péter könyve. A magyar kultúrát sokszínű, de egységes egésznek tartja, ugyanakkor vállalkozik a kultúráról szóló elméleti és művelődéspolitikai álláspontok, ideológiák, ütközések tipizálására is. Agárdi Péter Kultúravesztés Vagy Kultúraváltás – Agárdi Péter | Petőfi Irodalmi Múzeum. Négy jellegzetes kultúrafelfogást különít el: 1. a konzervatív, keresztény-nemzetit, 2. a polgári liberális, modern irányzatot, 3. a radikális népi-nemzetit és 4. a baloldali, illetve szocialista kultúrafelfogást. (monográfia, 1992) A három részre szakadó ország.
Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása A termék jelenleg nem rendelhető! 5% 3 990 Ft 3 790 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 2+1 3 999 Ft 3 799 Ft 4 480 Ft 4 256 Ft Törzsvásárlóként: 425 pont 3 490 Ft 3 315 Ft Törzsvásárlóként: 331 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 Főoldal Könyv Irodalom Irodalomtörténet Magyar irodalom Tanulmányok, műelemzések Egyéb Agárdi Péter - Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások 1847-2014 Hasonló elérhető termékek 3 700 Ft Termék ár: 3 700 Ft Milyen is a mi nemzeti kultúránk, s egyáltalán fontos-e, érték-e számunkra? Honnan jöttünk, hová tartozunk, s merre menjünk? Kelet vagy Nyugat? Magyarság, európaiság vagy globalizáció? Digitális: Agárdi Péter: Kultúravesztés vagy kultúraváltás? | PTE Egyetemi Könyvtár. Befogadás vagy kirekesztés; feloldódás vagy gazdagodás? Több mint másfél évszázad (1847-2014) hazai művelődési közgondolkodásáról és a nemzeti identitással, kultúrával foglalkozó vitáiról ad áttekintést Agárdi Péter könyve.
2012. szeptember 10. 07:27 Ez a kötet a mai magyar kultúráról, a jelen idő művelődési folyamatairól szól. Elsősorban a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, olvasmányaik könnyebb elérhetősége céljából, de remélhetőleg ennél szélesebb kulturális érdeklődésre is számítva állítottam össze. A megcélzott közönségen nem csupán az andragógia szakos (ezen belül a művelődésszervező szakirányt választó) és az informatikus könyvtáros hallgatók körét értem, hanem mindenkit, aki - a tantárgyi kötelezettségektől függetlenül is - érdeklődik az ilyen témák iránt. Ez a munka azért vállalja ezt az ingyenes és nyílt internetes hozzáférhetőséget, hogy a szerző által felajánlott ismeretek és szempontok az anyanyelvű olvasók minél szélesebb körében elérhetőek legyenek. Ugyanakkor a könyv tárgya eleve maga is "kiköveteli" a Magyar Elektronikus Könyvtárban és a Pécsi Tudományegyetem Könyvtárának honlapján biztosított nyilvánosságot, hiszen az a kultúraváltás, amiről többször is szó esik a tanulmányokban, nem kis mértékben éppen a digitalizáció, az internet nyújtotta kultúraközvetítés új lehetőségeit, sőt szükségszerűségét hívja elő.
Rendkívül érdekes kísérlet a függelék: a négy modern magyar kultúrafelfogás táblázatos összehasonlítása. Mintegy a monográfia summázata található meg itt; ha valaki csak ezt a pár oldalt nézi meg (persze kellő előismeretek birtokában), képet kaphat a kötet szellemiségéről, a táblázat egyes rovatainak egy-két mondatos megállapításaiból kirajzolódhat az érdeklődő olvasó előtt, hogy a szerző mit gondol, hogyan vélekedik a négy irányzat múltjáról és jelenéről, a magyar történelemben elfoglalt helyéről. Mint ahogy az előszóból is világosan kiderül, a szerző nem a magyar művelődéspolitika történetének utolsó másfél évszázadát kívánta áttekinteni (noha erre is igen nagy szükség lenne! ), még csak nem is magyar művelődéstörténetet akart írni (természetesen lelkesen fogadnánk egy ilyen átfogó kísérletet is). Tudatos vállalása a magyar kultúratörténet egy adott szeletének, adott vetületének az értékelő ismertetése; pontosan tükrözi ezt a szándékot a könyv címe: "Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások 1847-2014".