Ezért is feltűnő, hogy róla ez a könyv mennyire távolságtartóan nyilatkozik: a miniszterelnöki posztot tíz évig betöltő erdélyi gróf nevéhez fűzött konszolidáció eszerint inkább a problémák elfedését és nem a megoldását szolgálta, a numerus clausus-t pedig valójában ő sem megszüntetni, hanem fű alatt átmenteni kívánta. Legutóbb Hóman Bálint rehabilitációja miatt került elő a magyar hadbalépés kérdése, de egyébként is alapvető, hogy lett volna-e valós lehetőségünk elkerülni a katasztrofálisnak bizonyuló háborús részvételt, volt-e mozgástér a külpolitikai kényszerek között lavírozó ország számára. "Magyarország revíziós külpolitikájából és geopolitikai helyzetéből fakadóan nem tudott volna távol maradni a II. Horthy korszak tétel. világháborútól" — olvashatjuk itt ezzel kapcsolatban, de egy fontos kiegészítéssel: eszerint az, hogy már 1941 nyarán, önként beléptünk, a magyar politika önálló döntése volt - mint ismert, a Szovjetunió elleni részvétellel mindenekelőtt a revízió biztosítása érdekében akartunk jó pontokat szerezni a németeknél.
Bethlen következő lépése az egységes kormányzópárt megteremtése volt. Ennek legfőbb akadályát Nagyatádi Szabó István ellenállása jelentette. 1922 januárjában Bethlen bejelentette, hogy csatlakozni kíván a Nagyatádi által vezetett Kisgazdapárthoz. Erre Nagyatádi nem mondhatott nemet. Néhány hét múlva megalakult az Egységes Párt. Magyarország a háborúval egy időben megismerte az inflációt, a Monarchia pénzneme, a korona elértéktelenedett. Horthy korszak tête de lit. Az értékálló pénz megteremtésére a Bethlen-kormány külföldi kölcsönt kívánt szerezni, mert úgy vélte, ilye módon megindíthatja a tőkebehozatalt. Az új pénznemet, a pengőt 1927. január 21-től vezették be. A népszövetségi kölcsönügylet elősegítette az ország befogadását a háború utáni Európába. Lehetővé vált a háború előtti adósságok törlesztése, pénzügyi tartalékok képzése, újabb hitelek felvétele, az életszínvonal közvetlen emelését célzó intézkedések megvalósítása. 2. 2. Külpolitikája A rendszer külpolitikai törekvései és lehetőségei sajátos kettősséget eredményeztek.
A rizs az emberiség több mint 60 százalékának legfontosabb növényi tápláléka, a világ összes konyhaművészetének fontos alapanyaga. Esszenciális aminosav-összetétele miatt az állati fehérjékhez hasonlítható biológiai értéke. Igen egészséges, teljes értékű táplálék. Attól barna a barna rizs, hogy hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti korpát és csírát, az úgynevezett "ezüsthártyát". Emiatt viszont lassabban fő és keményebb marad, de nagyobb a tápértéke. A barna rizs tehát lényegében egy finomítási feldolgozás során keletkezik, melynek az a lényege, hogy a rizsszemnek csak a legkülső héját távolítják el. Mivel további finomítási folyamat nem történik, így az értékes tápanyagok a rizsszemben maradnak. A fényezetlen fehér rizsből fényező anyagok hozzáadásával készül a fényezett rizs. A további finomítás eredményeképp lesz a fehér rizs. Sajnos ez a folyamat elpusztítja a B3-vitaminok 67%-át, a B1-vitaminok 80%-át, a B7 vitaminok 90%-át, a mangán és a foszfor tartalom felét, a vas 60%-át valamint az összes rostot és esszenciális zsírsavakat.
Rengeteg módon tálalható Ugyanígy előszeretettel ajánlhatjuk a barna rizs fogyasztására való átállást a cukorbetegséggel küzdők számára is. Habár szénhidrátban gazdag, a barna rizs glikémiás értéke jóval alacsonyabb, mint a fehér rizsé, vagyis a benne található glükóz lassabban szívódik fel szervezetünkben, ezáltal kevésbé növeli vércukorszintünket, és tartósabb telítettségérzetet ad. Egy kutatásban például kiderült, hogy azon 2-es típusú diabétesszel küzdő páciensek étkezések utáni vércukorszintje, akik napi kétszer esznek barna rizst, jóval alacsonyabb értéket mutat, mint amit fehér rizst fogyasztó társaik esetében mértek a szakemberek. A barna rizs továbbá gluténmentes, így nyugodtan ajánlhatjuk lisztérzékenyek számára is. Miért egészséges a barna rizs? LauriPatterson / Getty Images Hungary Míg a fehér rizst leginkább köretként használjuk, a barna rizs számtalan egyéb módon felhasználható és tálalható – egyik nagy előnye éppen ebben a változatosságban rejlik. Reggelire például a zabkását vagy müzlit is helyettesíthetjük barna rizzsel, vagy indítsuk a napot egy ízletes barna rizs-tojás-salsa-avokádó-fekete babos kombóval.
Általában, ha rizsről van szó, a barna a legjobb – igaz? Gyakran mondják ezt nekünk. Ugyanakkor a fehér rizsnek is megvannak a maga előnyei, melyek fontos szerepet játszanak az egészséges táplálkozásban. Ismerjük meg tehát a fehér és a barna rizs tápanyagbeli különbségeit. A teljes kiőrlésű gabona A teljes kiőrlésű gabonák három részből állnak: embrióból, ami tartalmazza a csírát, termésfalból és a liszttestből (endosperm), amiben a keményítő található. Ha mindhárom rész érintetlen marad, a gabonát teljes értékűnek tekintjük. Emiatt a barna rizs is teljes kiőrlésű gabonának számít, hiszen mindhárom része épp marad. A rost a termésfalban található, amely a rizs barna színét is adja. Ezzel szemben, amikor fehér rizzsé dolgozzák fel, a termésfal és a csíra nagy részét eltávolítják, és csak a liszttest marad meg. Így egy fehér színű, keményítőtartalmú szemet kapunk. A rizsből a feldolgozás során számos tápanyagot kivesznek, ezért az élelmiszergyártók B-vitaminnal (tiamin, riboflavin, niacin, folsav) és vassal dúsítják a rizst, ennek köszönhetően, ha fehér rizsre esik a választásunk, akkor is megkapjuk ezeket a tápanyagokat.