Ez történt 2017/18 telén is. A rendszeres oltás jobban véd Az, hogy az influenza elleni oltás nem mindig véd garantáltan, nem ok arra, hogy elhagyjuk. Épp ellenkezőleg: akik rendszeresen beoltatják magukat, sokkal védettebbek. Ennek az az oka, hogy bár egyes oltások hatása gyenge, az immunrendszert mégis nagyon különböző vírusok elleni védekezésre tanítja meg. És ha az aktuális vírusok hasonlóak azok valamelyikéhez, amelyek ellen egyik korábbi influenza elleni védőoltását kapta, már fennáll egyfajta védőhatás. Olvasson tovább! Influenza elleni védőoltás: kinek érdemes beadatni? Forrás: WEBBeteg Cs. K., fordító; Grippe: Warum die Impfung nicht immer schützt?, Christiane Fux () Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos Hozzászólások (0) Cikkajánló Hipoglikémia Mi történik, ha leesik a cukrunk? BAMA - Ennyi időt hagyjon a koronavírus és az influenza elleni oltás között!. Mire figyeljünk? Allergia A szúnyogcsípés-allergia tünetei és kezelése. Hogyan lesz a megfázásból... Hogyan különíthetőek el a vírusos eredetű légzőszervi betegségek? Nátháról vagy influenzáról beszélünk?
Mint arra a szakértő felhívta a figyelmet, az influenza, illetve a koronavírus elleni vakcina beadása között – legyen szó akár első, második vagy már a harmadik adagról – minimum egy hónapnak el kell telnie. Két hét a beépülés, két hét a regeneráció – Minden oltóanyag beadása után a szervezetnek két hétre van szüksége az ahhoz való teljes adaptációhoz, míg a következő két hétnek a regenerációról kell szólnia – figyelmeztetett a doktor. Az influenza elleni oltás életeket menthet | hirado.hu. A mellékhatások tekintetében fontos tudni, hogy a két vakcina egymást követő felvételének esetén azok külön-külön jelentkezhetnek a pácienseknél. – A két oltás semmilyen körülmények között nem fog interferálni egymással, továbbá egyik sem erősíti majd fel a másikat – nyugtatott meg mindenkit Tóth Sándor. Veszélyes az influenza a csecsemőkre – Úgy tűnik, a védőoltások már az ötévesnél idősebb gyermekeknél is jól működnek, az eddig elvégzett kutatások eredményei alapján pedig kétéves kortól nyugodt szívvel be lehet oltatni őket – mondta el Szlávik János az M1 műsorában.
Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset szerintük jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését. Ez azért is fontos, mert az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 vírus tüneteivel, így a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során". Ezek a Covid tünetei azoknál, akiket beoltottak | 24.hu. Miben hasonlít a szezonális influenza és a SARS-CoV-2 vírus? Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed – írják a szakértők, akik szerint a mára jól ismert légúti higiénés szabályok (ilyen a maszkviselés, a távolságtartás, valamint a kézhigiénia) mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések. A kutatók szerint az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén elcsúszva jelentkezik, az évszakokat követve, így az egyenlítőtől délre éppen augusztusban ér hivatalosan véget. "Érdekes adatokat találni az ottani esetek kapcsán, ugyanis a teljes régióra igaz, hogy a Covid–19-megbetegedés miatt bevezetett intézkedések nagyságrendekkel kevesebb influenzás megbetegedést eredményeztek".
Azt ugyanakkor nem tudni szerintük, hogy az északi féltekén mi várható a jelenlegi megváltozott járványügyi stratégiák mentén. A szakértők megjegyzik azt is, hogy mindkét betegség nagyon hasonló tünetegyüttest képes okozni, légúti fertőzésként a tünetmentes manifesztációtól a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig. "Sajnos az általános légúti tünetek mindkét esetben azonosak, így a diagnosztikai hálózat komoly leterhelése várható" – hangsúlyozzák Jakabék. Miben különbözik a két vírus? Kemenesi Gáborék szerint az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek. Jelenlegi ismereteink szerint ez a Covid–19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedőknél áll fenn. A legsúlyosabb különbség pedig a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg: bár a Covid–19-megbetegedések tényleges halálozási mutatója a ránk váró időszak alatt vár pontos megismerésre, és rendkívüli mértékben eltérő lehet térben és időben, a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak" – összegeznek a kutatók.
Egy dózis vakcina után is hasonló tünetek jelentkeznek, azzal a különbséggel, hogy a torokfájás felugrik a harmadik helyre, és megjelenik ötödikként a szűnni nem akaró köhögés is. A statisztikák az applikáción keresztüli bejelentésekből készültek. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A koronavírus elleni védőoltások különböző hatékonysággal védenek a koronavírus-fertőzés ellen – az mRNS-vakcinákról már tudni, hogy 90 százalék feletti hatékonysággal védenek meg a megfertőződés ellen is, de az összes többi is nagyon eredményes a súlyos megbetegedés, a kórházba kerülés és a halálozás megakadályozásában. Ennek ellenére, ugyan jóval ritkább esetben, de előfordulhat, hogy valaki megbetegszik, és tünetei lesznek – a King's College London által kifejlesztett tünetkövető app, a ZOE adatai szerint nekik néhány jellemző tünetük van csak, ami jól körülhatárolható. A projekt weboldalán olvasható, hogy teljes vakcináció (vagyis mind a két oltás, majd a második után eltelt két hét) után az alábbi tünetek a leggyakoribbak, ha valaki mégis elkapja a fertőzést: fejfájás, orrfolyás, tüsszögés, torokfájás. A korábban a fertőzéssel azonosított jellemző tünetek, mint a szaglás és az ízlelés elvesztése, a nehézlégzés és a láz nagyon a lista aljára szorult a vakcinázottak esetében. A köhögés a lista nyolcadik helyén foglal helyet, így az sem fontos tünet ebben a kategóriában.
A másik fontos különbség, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid–19 esetében nincs ilyen a tudósok és orvosok kezében. Mit tehetünk? Az MTA oldalán szerdán megjelent cikkben a virológusok idézik egy brazil vizsgálat eredményét. Készült ugyanis egy több mint 90 ezer embert magába foglaló tanulmány, amely egyelőre tudományos bírálaton nem esett át, de az adatok biztatóak – írják a szakértők. "A vizsgált populáción belül a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan Covid–19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át. Ennek hátterét egyelőre nem ismerjük. Semmiképp sem jelenthető ki, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt az új koronavírus ellen, de valamely nem specifikus immunrendszeri kapacitásnöveléssel segíthette a betegség kimenetelét". Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Erdei Zsolt szakmai vezetésével kedden megnyílt a Madárfészek ökölvívó akadémia, egyikeként annak a négy nagy központnak, mely a kiemelt sportágfejlesztési támogatás részeként jön létre a sportágban. Az újpesti Halassy Olivér Sportcsarnokban rendezett ünnepi megnyitón Simicskó István sportért felelős államtitkár fontos és örömteli eseménynek nevezte az akadémia létrejöttét. Jelezte, hogy a szövetség korábbi, átlagban évi 70 millió forintos költségvetésével szemben a kiemelt támogatás révén csak az idei első fél évben 524 millió forinthoz jut a magyar boksz, a 2020-ig terjedő időszakban pedig összességében 5, 7 milliárd forintot kap. Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke arról beszélt, hogy a sportág nagy esélyt kapott az államtól, és ezzel élni is kíván. Mint mondta, a támogatás lehetőséget ad többek között a tömegbázis növelésére, s a cél és az elvárás természetesen az, hogy az eredményekben is megmutatkozzon a körülmények javulása. Az amatőrök és a profik között is világbajnoki címig jutott Erdei Zsolt akadémiáján 19 fiatal kezdte meg a munkát.
Weboldal keszites | weboldal tervezes | ColorWeb A magyar kormány erdélyi sportinfrastruktúra-fejlesztési, turisztikai és egyéb kiemelt beruházások támogatásáról is döntött. E szerint a Sepsiszentgyörgy Sport Akadémia 1 milliárd, a Csíkszereda Sport Akadémia 500 millió, a Székelyvarság Sí- és Túraközpont Egyesület 420 millió, az Erdélyi Madárfészek Godako Ökölvívó Akadémia 454 millió, a Székelyudvarhelyi Kézilabda Akadémia 441 millió forintot kap. Érdekesség, hogy a főté portált működtető Erdélyi Médiatér Egyesület szintén kiemelt támogatásban, 1, 45 milliárd forintban részesül. Eközben a legnagyobb erdélyi magyar médiavállalkozást, a csőd szélén álló Udvarhelyi Híradó kiadót működtető "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány nem kap támogatást. Korábban az Erdélyi Médiatér Egyesület fő finanszírozója éppen a budapesti alapítvány volt. Soltész a felsorolások után még azt is elmondta, hogy a forrást ezúttal is a Bethlen Gábor Alap és a nemzetgazdasági tárca kereteiből biztosítják.
Balzsay Károly: Az év legjelentősebb versenyére készül a hazai mezőny. A Madárfészek Akadémia 600 fő befogadóképességű, remélem jó hangulat fogadja az öklözőket. A napi jegy ára 1000 Ft, a négynapos bérlet 3000 Ft-ba kerül. Erdei Zsolt, a MÖSZ elnöke, a korábbi profi és amatőr világbajnok abban bízik, "hogy a nézők megtöltik a csarnokot. " A klasszis e mellett arról is beszélt, hogy "örvendetes a nevezői létszám emelkedése", de ő abban bízik, "néhány éven belül akár 200-ra is nőhet az OB-n indulók száma. " Az OB-n keddtől csütörtökig 15. 00-kor kezdődnek a küzdelmek, a pénteki finálék pedig Papp László emlékének adózva a Magyar Ökölvívás Napján 17. 00 órakor indulnak. Az esemény minden napját közvetíti online az ökölvívó szövetség, a döntőket pedig az M4Sport 21:45-től közvetíti. A sajtóeseményen Erdei Zsolt és Barcsa Lajos debreceni alpolgármester aláírták a jövő évi Bocskai István nemzetközi emlékverseny szerződését. A legragosabb magyarországi ökölvívó tornát 62. alkalommal rendezik meg február 7. és 10. között a debreceni Oláh Gábor utcai csarnokban.