A császári seregek azonban Heister Sibert tábornok vezetésével 1709 júliusában visszafoglalták. A kuruc időkben betöltött szerepe miatt az osztrákok 1713 nyarán hadgyakorlat ürügyén felgyújtották a vár épületeit és használhatatlanná tették annak vízgyűjtő medencéit is. A Sümegi Vár kiállításai: Darabont szoba Tűzérségi terem Fegyvermúzeum Kinzókamra Várkapitányi szoba Várkápolna Borászati kiállítás Régészeti kiállítás Látogató Központ Sütőház Bognárműhely Kovácsműhely Vármakett kiállítás Történelmi Élménypark A SÜMEGI VÁR NYITVATARTÁSA: egész évben, minden napos nyitvatartással várja látogatóit! 2022. MÁJUSTÓL: 9. 00-18. 00-IG 2022. január, február, november, december, : 9. 00-16. Utazómajom | A Sümegi vár múltja és jelene. 00-ig 2022. március, április, május, szeptember, október: 9. június, július, augusztus: 9. 00-19. 00-ig Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Sümegi Várba kizárólag gyalogosan lehet felsétálni, a korábban működő vártaxi jelenleg nem üzemel! BELÉPŐJEGY ÁRAK: Felnőtt: 1 500 Ft/fő Gyermek (6 év alatt): ingyenes Gyermek (6-14 év): 800 Ft /fő Nyugdíjas/Diák: igazolvány felmutatásával 800 Ft/fő További információ a nyitvatartással, belépőjegyekkel kapcsolatban: Telefon: 06 87 352 737 | E-mail: A nyitvatartási idő és az árváltoztatás jogát fenntartjuk!
Az Árpád-ház 1301-es kihalását követő időkben a várat a Kőszegi nemzetség uralta, akik Dunántúl korlátlan hatalmú urai voltak. I. Károly király (1308-1342) fokozatosan állította helyre a királyi hatalmat, ennek során 1318-ban fegyveresei visszafoglalták Sümeget is. Ebben az időszakban vált a vár a környező vidék igazgatási és területi központjává, ekkor épültek meg a fellegvár falai és az Öregtorony felső szintje. A vár első ostromára 1440-ben került sor Az 1440-ben – Habsburg Albert király halálát követően – kitört trónviszály folyamán Rozgonyi Simon veszprémi püspök, I. Ulászló és Hunyadi János mellé állt – előbbit egy küldöttség élén ő kereste fel Krakkóban és kérte fel a magyar trón elfoglalására –, ezért a Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné és a csecsemő V. László pártján álló nemesek (Szécsi-Kanizsai-Garai-Cillei-liga) megostromolták a sümegi várat, azonban az erődítmény Unyomi Miklós várnagy vezetésével sikeresen ellenállt. A vár nagyobb bővítéseit a XV. század folyamán Gathalóczy Mátyás, Vetési Albert, majd ifjabb Vitéz János veszprémi püspökök idejében végezték.
Püspöki székhellyé Széchenyi György (1648-1658) avatta. Utoljára Széchenyi Pál érsek (1687-1710) épített hozzá. A Rákóczi szabadságharcot követően felgyújtották és részben lerombolták, ezután csaknem két és fél évszázadig üresen és lepusztultan állt. Helyreállítására csak 1957-től kezdve került sor; a művelet hét évig tartott. A vár 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatosan karbantartják, tatarozzák. A birtokon állandó rendezvények és látnivalók tömkelege idézi meg a középkort; megtekinthető a régészeti, a borászati és a makett-kiállítás, de a fegyvermúzeum, a kínzókamra, valamint a várkapitányi szoba, a várkápolna és a műhelyek is várják a látogatókat. Nemrégiben nyitották meg a püspöki lakószobát és a tanácstermet, illetve a korabeli konyhát és az éléskamrát. A Hotel Kapitány Wellness, a Várcsárda és a Nagy Lovagterem, valamint a Lovagi Aréna közös közreműködésében további színes programokra van lehetőség Sümegen, ilyen a lovaskocsizás, a hintózás, az állatsimogató és a mintagazdaság megtekintése, de a látogatók részt vehetnek egy valódi középkori többfogásos lakomán, kipróbálhatják a korabeli hajítófegyvereket, megízlelhetik a Püspöki Palota borospincéjének nedűit, vadászhatnak és horgászhatnak is a környéken.
Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, legkésőbb a munkába lépést követő 30 napon belül. Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. A munkaszerződés és tájékoztatás kötelező tartalmi elemei!. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
A munka törvénykönyve tételesen felsorolja, hogy mik a kötelező tartalmi elemek. Ezeket vesszük most sorra. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei - Hírek - HLSZ. A munkaszerződésnek csupán két kötelező tartalmi eleme van az alapbér és a munkakör, azonban érezhetjük, hogy ez így nem lesz elegendő, hiszen rengeteg dolog van, amit egy munkaszerződésben tisztázni kell, és bele kell foglalni a munkáltató saját érdekében, nem beszélve azokról a dolgokról, amiről ha nem esik szó a munkaszerződésben a törvény szerint egy alapesetet kell figyelembe vennünk. Például, amennyiben nem foglaljuk bele a munkaszerződésbe, hogy rész-, vagy teljes napi munkaidőre jött létre, automatikusan teljes munkaidőként kell figyelembe venni. Ezzel akkor van baj, ha a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem éri el a teljes munkaidős minimálbért vagy garantált bérminimumot. Amennyiben az Online Munkaügy dokumentumait használja, biztos lehet benne, hogy ilyen hibába nem esik. Ami a tájékoztatást illeti a munkáltatónak legkésőbb a munkavállaló munkaviszonyának kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban kell megtennie.
Munkaügyi vitát akkor kezdeményezhet, ha a másik munkahelyen való munkavégzése tilos vagy egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályba, munkaszerződésbe ütközik. A munkaszerződés egyéb, gyakrabban használt, de nem kötelező elemei A munkaszerződésekben a kötelező elemeken kívül a leggyakrabban a következő kérdések vannak szabályozva: A munkakezdés napja. Egyéb rendelkezés hiányában a munkába állás napja a munkaszerződés megkötését követő első munkanap. Azonban a szerződő felek megállapodhatnak egy, munkába állás napjánál, későbbi időpontban is. Ennek különösen munkahely változásakor lehet jelentősége. Munkaszerzodes kötelező elemei . Hiszen így lehetőség van arra, hogy a felmondás beadása előtt meg lehessen kötni az új munkahelyen az új munkaszerződést. Ilyen esetben a munkakezdés időpontját kell úgy megválasztani, hogy az csak az előző munkahelyre vonatkozó felmondási idő letöltése után következhessen be. Így amikor felmond az ember már van új, érvényes munkaszerződése. Amivel ugyan "nem illik" zsarolni a "régi" munkáltatót, de elkerülhető a "két szék közül a földre ülés" esete.
E szabály értelmében nem jogszerű a munkahely olyan módon való megjelölése, amely csupán annak változó jellegére utal. Ebből következik, hogy az új Munka törvénykönyve hatályba lépését megelőzően, azaz 2012. július 1. előtt kötött munkaszerződések ilyen kikötése érvénytelenné válik. Az ebből eredő jogbizonytalanság feloldása érdekében a munkavállaló munkahelyének azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi, azaz az érvénytelenné váló megállapodás helyett az Mt. -nek azt a szabályát kell alkalmazni, amely a munkahelyre vonatkozó megállapodás hiányában irányadó.