A nyugdíjbiztosítási járulék a társadalombiztosítási fedezeti rendszerben a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képező járulék. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót, magánszemélyként az egyéni vállalkozót terheli, mértéke 18 százalék. A 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék és a 18 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összefoglaló elnevezése. A nyugdíjjárulék a biztosítottat (ide nem értve a saját jogú nyugdíjban részesülő személyt) terheli, mértéke 8, 5 százalék, ha a biztosított a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozik, 1, 5 százalék, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztárnak a tagja. Tagdíj fizetésére az a biztosított kötelezett, aki magán-nyugdíjpénztárnak a tagja, mértéke 7 százalék. A tagdíj a választott (kijelölt) magánnyugdíjpénztár olyan bevétele, amelyet a tag név szerinti számláján tart nyilván a felhalmozási időszakban, a tagsági jogviszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás kezdetéig. A tagdíjat a magán-nyugdíjpénztár befekteti, a befektetett tőke hozamát a tag javára évente jóváírja.
000 Ft után kell megfizetni a járulékot, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén pedig minimum a 260. 000 Ft-os garantált bérminimum után. Abban az esetben, ha a vállalkozó tagi kivétje kevesebb, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege, úgy a kettő különbözete után a vállalkozás köteles megfizetni a járulékot. Példa: Egyéni vállalkozó kivétje havi 60. 000 Ft, a tevékenységének ellátása nem igényel szakképzettséget. A járulékfizetés az alábbiak szerint alakul: Az egyéni vállalkozó 60. 000 Ft kivét után fizeti a 18, 5%-os TB járulékot. Számszerűsítve: 60. 000 Ft x 0, 185 = 11. 100 Ft A vállalkozás a járulékfizetési alsó határ és a kivét különbözete után fizeti a TB-t. Számszerűsítve: 200. 000 Ft (járulékfizetési alsó határ) – 60. 000 Ft (vállalkozói kivét) = 140. 000 Ft x 0, 185 = 25. 900 Ft Így a mindösszesen fizetendő 200. 000 Ft x 0, 185 = 37. 000 Ft-os járulékból a magánszemély (vállalkozó) fizet 11. 100 Ft-ot, a vállalkozás pedig 25. 900 Ft-ot. A vállalkozót terhelő TB járulék mellett a vállalkozásnak is számolnia kell a minimum szocho / KIVA fizetési kötelezettséggel.
Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány, engedély birtoklásához kapcsolódik. Nem szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása akkor, ha vállalkozási tevékenységét szünetelteti (nem folytatja) és a vállalkozói igazolványt, engedélyt az engedélyező szervnek nem adja vissza. Az egyéni vállalkozónál a munkavégzésnek nincs jelentősége, az igazolvány átvételétől biztosítottá válik és járulékfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. Ugyanígy nincs jelentősége annak sem, hogy naponta mennyi idő alatt látja el tevékenységét. Járulékalapot képeznek azok a jövedelmek, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint önálló vagy nem önálló tevékenységből származnak és az összevont adóalapnak olyan részét képezik, amelyeket az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. §-ában meghatározott természetbeni juttatások, ide nem értve a 69. § (10) bekezdésének b. ) pontjában említett ajándék, illetve reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást, a kisösszegű kifizetést, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szerezet részére megfizetett tagdíj és a tanulószerződésben meghatározott díj.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: Belvárosi parkolás – forrás:
További szigorítás, hogy az első, második és harmadik zónában legfeljebb csak három órát parkolhatnának az autósok. Ráadásul a Karácsony Gergely vezette főváros a mostanihoz képest 10 százalékkal növelné azokat a területeket, ahol fizetni kellene a parkolásért. A bevétel nagy része pedig továbbra is a jellemzően baloldali vezetésű kerületek kasszájába vándorolna. A fizetős parkolási terület növelése, az árak emelése, és a fizetős órák kiterjesztése egy újabb fejezete a Karácsony Gergely vezette főváros autósok elleni hadjáratának – erről Kovács Kázmér beszélt az M1-en. A Magyar Autóklub Jogi bizottságának elnöke kiemelte: a mostani jelentős áremelést semmilyen szakmai indok sem támasztja alá és az csak egy újabb, az autósokra kirótt sarc. Budapest parkolas karacsony 4. "A baloldali vezetésű főváros a parkolási rendszer brutális áremelést is magában foglaló átalakításával tovább növelheti a budapesti közlekedési káoszt" – erről az Origo írt. A portál szerint a gigantikus méretű dugók miatt már így is nehéz a fővárosi autósok élete.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a parkolás ingyenessé tétele ezzel éppen ellentétes hatást váltott ki, hiszen sokan hetekig egy helyen hagyják az autójukat, emiatt pedig gyakorlatilag lehetetlenné vált a parkolás. A főpolgármester kitért arra is, nem mindenhol, vagyis nem "fűnyíróelv" alapján akarják csökkenteni a sebességkorlátot, hanem csak azokon a helyeken, ahol azt a közlekedés biztonságának növelése, vagy a zajterhelés, illetve a légszennyezés csökkentése indokolja. Tatabánya tesco nox nyitvatartás Parkolás budapesten karácsony után Karácsony Gergely elmondta, a budapesti és az agglomerációs közlekedést a jelenleginél sokkal jobban össze kell "fésülni". (MTI) Szerdai ülésén elfogadta a Fővárosi Közgyűlés azt az előterjesztést, aminek nyomán augusztus 1-től több díjzónában is emelkednek a parkolási díjak. Így nyártól többet kell fizetni a II., a XII., a XIII. és a XIV. kerület bizonyos területein az autósoknak. Budapest parkolas karacsony budapest. A fővárosi parkolási rendszerben ötféle díjtétel van, az ezekbe a kategóriákba tartozó területeket módosította a közgyűlés szerdai ülésén.