a 2018-as world happiness report szerint a világ 10 legboldogabb országa közül 5 skandináv (tudom, finnország nem skandinávia, de ne szőrözzünk a világelsőkkel, jó?! ) a rangsor tehát: finnország norvégia dánia izland a 9. helyre még svédország is befért. a teljes lista itt található. nagyon örülök, hogy kutatják a boldogságot és nem csak a gazdasági teljesítmény alapján értékelnek mindent. bár itt is figyelembe veszik az egy főre jutó GDP-t, de ezen kívül vizsgálják a várható egészséges élettartamot, a szociális háló minőségét, a szabadság fokát, a bizalmat (a korrupció hiányát) és a nemeslelkűséget is (bármit is jelentsen a generosity). nehéz számokba önteni egy olyan absztakt dolgot, mint a boldogság, és egyénileg bárkivel előfordulhat, hogy magyarországon boldog, bárhol másutt a világban pedig nem. a felmérés eredménye alapján egyébként a lángoktól ölelt, szeretett kis hazánk a 69. helyen végzett – célfotó alapján – egy hajszálnyival megelőzve líbiát (!!! ). sajnos a közvetlen előttünk végző türkmenisztánt, moldáviát, koszovót és perut nem sikerült befognunk.
Az egy főre jutó GDP számítása Eszköztár: Az egy főre jutó GDP számítása - útmutatás a megoldáshoz Az egy főre jutó GDP-t a teljes GDP és a lakosság létszámának hányadosaként határozhatjuk meg. Ezek a táblázatban szereplő országok esetében: A: 5320/fő B: 6250/fő C: 6300/fő Így C országban a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Az egy főre jutó GDP számítása - a feladat ismertetése
Az egy főre eső GDP, az egy évre jutó jövedelem nak nek az egy főre jutó vagy az egy főre eső jövedelem olyan gazdasági mutató, amely az ország jövedelmi szintje és a lakosság közötti kapcsolatot méri. Ehhez az említett terület bruttó hazai termékét (GDP) elosztjuk a lakosok számával. Az egy főre eső jövedelemnek a terület gazdagságának vagy gazdasági stabilitásának mutatójaként van értelme. Ez azért van, mert kiszámítása révén a nemzeti jövedelem (egy adott időszak GDP-jén keresztül) és az adott hely lakói összefüggenek egymással. Az egy főre eső GDP célja olyan adatok megszerzése, amelyek megmutatják a terület vagyonának vagy jólétének szintjét egy adott időben. Gyakran használják a különböző országok közötti összehasonlítás mérésére, hogy megmutassák a gazdasági körülmények közötti különbségeket. Nemzeti jövedelem Az egy főre eső jövedelem vagy az egy főre eső GDP képlete Fontos megjegyezni, hogy az egy főre eső jövedelem kiszámításakor általában alkalmazott GDP-t nominális értékben fejezik ki.
Ezek a durrogások azt jelentik, hogy kemény hideg van, hízik a jég. A repedések maximum 1-2 cm-esek, de a nagy hidegben rögtön be is fagynak. Ilyenkor nem kell félnünk. Vannak kisebb repedések, és vannak főrepedések is. Érdekes, hogy majdnem mindig ugyanott. Ugyanis a Balaton is követi a mechanika szabályait. Rendszerint a jég a legnagyobb beírható körben húzódik össze. Ezeket a kvázi állandó helyeket a következő ábra mutatja meg: Túrolások Nappal azonban a jég is felmelegszik, ahogy a hőmérséklet is. Ezzel együtt tágulni kezd. Az éjjel képződött repedésekbe fagyott jeget a lemezek közeledése kitolja. Gyakran annyira erős ez a folyamat, hogy sátortető-szerűen egymásra halmozza a jég-lemezeket ez a rettentő erő, mely számítások szerint, 40cm jégvastagság esetén, 1m hosszra vetítve, 15 tonna erővel nyomja a partfalakat. Idilli körülmények: Balaton-part, süteményillat, madárcsicsergés... Elolvasom 6. Falusi otthon Dörgicsén A fagerendákkal keresztülszőtt ház a család álmainak otthonává vált: vibráló színvilággal pezsdítik fel a falusi világot.
Köztük jelentős a jóhírű balatoni borokat termő szőlők kiterjedése is. Az állatvilág legfontosabb részét a tó negyvenféle hala és a nyugatról csatlakozó Kis-Balaton híres madárvilága képviseli. A Balaton legmagasabb vízállása abráziós tevékenységének határa alapján, Bulla Béla szerint. 1 – mai partvonal; 2 – az abrázió kimutatott, 3 – feltételezett határa A víz minőségét elsősorban a tápláló vízfolyások és azok vízgyűjtő területei befolyásolják. Az öntisztulást jelentősen rontotta főleg a déli part kibetonozása. A tavat nyugaton a Zala erősen szennyezi; keleti, nagyobb fele még elfogadható minőségű. A víz sótartalma 450 mg/l körüli, kémhatása kissé lúgos. A Balaton környékét először állandóan a rómaiak lakták. Ottlétükről nagyszámú leletanyag tanúskodik; legfontosabb településük a mai Fenékpuszta (Valcum) volt. A honfoglalást követő sűrű betelepülést a környék Árpád-kort idéző földrajzi neveinek sora bizonyítja. A tihanyi apátság 1055-ben kelt alapító levelének magyar szövegrésze – legelső írott nyelvemlékünk – a vidék fontos kulturális szerepére vall.
Tavi üledékmintákat gyűjtenek kutatók a Balaton jegéből, hogy vizsgálataikkal közelebb juthassanak a globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye felidézi, hogy idén a befagyott Balaton jege elérte a 30 centiméteres vastagságot, ezért az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre, hogy a tavi üledékek vizsgálatával rekonstruálni tudják a múlt éghajlatát. (A mintavétel) A kutatók három napig dolgoztak a tavon Balatonudvari és Balatonszárszó közt. A mintavételezéshez szükséges felszerelést szánokon juttatták el a parttól csaknem négy kilométer távolságban lévő fúráspontokhoz, amelyek kijelölése során arra törekedtek, hogy illeszkedjenek a Balatonon végzett korábbi történeti kutatásokhoz. A tó északi partjainál akár 17 ezer éves üledékek is találhatók, a déli partok közelében az üledék fiatalabb. A lágy iszapot egészen három méteres üledékmélységig kézi erővel sikerült mintázni, három méter alatt sekélyvízi környezetet jelző, homokos, csiga- és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket találtak, ami feltehetőleg a tó kialakulásának időszakára volt jellemző.
A Balaton létrejötte a pannon (miocén) korra nyúlik vissza, amikor hazánk területének nagy részét a Pontusi-tenger, majd ennek maradványa, a Pannon-tó borította. A tavat a beömlő vizek hordaléka lassan feltöltötte, és ez az agyagos-homokos üledék lett később a Balaton teknőjének vízzáró rétege. A pliocén végén vulkáni tevékenység kezdődött, majd a felszínre ömlő láva kihűléséből keletkezett a tanúhegyek bazaltkőzete. Az egykori bazalttakaró nyomai ma is megtalálhatók a Balaton-felvidéken (Badacsony, Tihanyi-félsziget, Káli-medence, Fonyód, Balatonboglár…). A tűzhányók működését vulkáni utóműködés követte, a Tihanyi-félszigeten mintegy 100 gejzírkúpot épített a feltörő meleg víz, de ez vájta ki a tapolcai Tavasbarlang járatait is. A Hévízi-tó is vulkáni utóműködés eredményeként keletkezett, de például a balatonfüredi és a kékkúti savanyúvíz is ennek a jelenségnek köszönhető. A pleisztocénben kezdődő utolsó eljegesedés idején észak–déli és erre csaknem merőleges törések szántották át a területet, és a kéregdarabok bezökkenése folytán kezdett kialakulni a mai Balaton medre.
A társadalmi és a társas élet, a füredi savanyúvíz nagy vonzerőt jelentettek. A tóban való fürdőzés ekkor még nem vált megszokottá, hiszen a korszak emberei nem igazán tudtak úszni, így féltek is a nagy tótól. A balatoni vízi közlekedést a Kisfaludy Sándor költőről elnevezett gőzös vízre bocsátása oldotta meg. Kossuth Lajos és Széchenyi István összefogásaként tette meg első próbaútját a tavon 1846-ban. 1848-ban, Garay János megírta az első Balatonról szóló verseskötetet, Balatoni kagylók cí 1848-49-es forradalom és szabadságharc némiképp megtörte a Balaton fejlődésének ívét. Igazi mérföldkőnek számított az 1861-es esztendő, amikor megépült a Pest-Budát Nagykanizsával összekötő vaspálya, s mindez új utakat nyitott a Balaton déli parti települései számára. Az igazi balatoni fürdőélet az 1860-as évektől kezdődött. A vasúthálózat kiépülésével számos virágzó fürdőtelep született meg a Balaton déli partján: Siófok, Földvár, Boglár, Lelle, Fonyód hívogatta már a nyaralni vágyókat. kikötő, a parton a Hullám és a Balaton szálló, a háttérben, jobbra a Festetics-kastély.
(A minták) A kiemelt, átlagosan 4-4, 5 méteres üledékoszlopokat számos vizsgálatnak vetik alá az elkövetkező hónapokban. Az üledék pollen- és árvaszúnyog-maradványainak elemzése több klímaparaméter mennyiségi becslését teszi majd lehetővé, emellett az egyik legfontosabb feladat az üledékek kormeghatározása radiometrikus módszerekkel. A kutatók célja a területen a Balaton kialakulásától máig végbement klimatikus és olyan fontosabb ökológiai változások, mint a vízszint, a tápanyag-ellátottság, vagy a növényzet minél pontosabb leírása, különös tekintettel az utolsó 2000 évre. MTI (Fotók: Czudor Csaba – Facebook)
Forrás: