Megszűnt a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban! | SINOSZ Kihagyás Változott a jogszabály 2021. január 1-től Megszűnt a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban! 2021. január 1-jétől megszűnt a keresetkorlát! Az Országgyűlés 2020. december 16-án elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv. ) módosító rendelkezéseit (2020. évi CLXXI. törvény). Ennek következtében 2021. január 1-jétől megszűnt a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás) részesülők számára. Fontos tehát, hogy 2021 januárjától nem kell választani az ellátás és a kereset között! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a módosítás mind a megváltozott munkaképességű személyek számára, mind pedig az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkaadók számára számos pozitív változást eredményez. A módosítás előtt a munkaerőpiacon egyébként is hátrányos helyzetben lévő személyek jellemzően az ellátás mellett döntöttek a kereseti korlátot meghaladó, magasabb jövedelmet kínáló lehetőség helyett.
A törvényjavaslat e szakasza a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A rendelkezés biztosítja egyes módosításoknak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását. végrehajtása során, a jogalkalmazás egységessége érdekében szükségessé vált pontosításokat tartalmaz. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az ellátás melletti kereseti korlátra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel mind a rokkantsági, mind a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett, kereseti korlát nélkül végezhető keresőtevékenység. A kereseti korlát eltörlése segítheti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, és csökkenti az ügyfelekre, munkáltatókra háruló adminisztratív terheket. Hatályba léptető rendelkezés.
Választási helyzetbe kényszerülve sokan választották a biztos ellátást és nem a bizonytalannak tűnő munkalehetőséget. A munkaadók számára szintén nehézséget teremtett a kereseti korlát megléte, hiszen egy adott vállalaton belüli karrierlehetőséget, előrelépést sokan visszautasítottak az előbbiekben részletezett okokból. A módosítást a nagyobb érdekvédelmi szervezetek – köztük a SINOSZ – évek óta szorgalmazták és kezdeményezték a törvény módosítását. Számos teendő van még a munkahelyek akadálymentesítése és az észszerű alkalmazkodás területén, de ez egy kiemelten fontos lépés, mely hozzájárul, hogy minél több megváltozott munkaképességű, siket és nagyothalló személy legyen jelen a nyílt munkaerőpiacon. A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB VÁLTOZÁSOK • pályakezdő fiatalok Véleményünk szerint a módosítás kiemelten pozitív változásokat hoz a pályakezdő siket és nagyothalló fiatalok számára is, hiszen a munkaadók akkor is mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, ha olyan fiatalt foglalkoztatnak, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján sajátos nevelési igényűnek, vagy a felsőoktatási törvény alapján fogyatékossággal élő hallgatónak minősül.
Ez a verzió a kézi számlatömböt használók vagy a hagyományos, papír alapú számlákat kiállítók számára lehet megoldás. Fontos azonban tudni, hogy amennyiben az áthárított áfa összege nem éri el az 500 000 Ft-ot, úgy a feltöltésre 4 naptári nap áll rendelkezésre. Ha meghaladja azt, úgy a kiállítást követőn adatot kell szolgáltatni. A számlák feltöltését a vállalkozó, a könyvelője vagy egy megbízott is végezheti. Bár sokan bíznak abban, hogy a könyvelő majd átvállalja ezt a feladatot is, a fórumokban olvasható hozzászólásokból nem ez látszik. Számlázó program és a NAV adatszolgáltatás - Mit hogyan kell csinálni július 1. óta? - Agrárközösség. Az extra adminisztrációt ugyanis senki nem szereti, és mégha egy vállalkozás esetében csak néhány számláról lenne is szó, egy könyvelő jellemzően nem csak egy cég könyvelését látja el. Így a NAV adatszolgáltatási kötelezettség manuális teljesítése akár több órás többletmunkát is ad, amit valahol kompenzálni kell. Ezért is ajánlja már most egyre több könyvelő az automatizálható adatszolgáltatásra képes számlázókra való átállást. Ez persze nem minden vállalkozás esetében oldható meg, de érdemes alaposan körüljárni a lehetőséget, és megvizsgálni minden szóba jöhető megoldást.
Titkosított üzenetek teszik biztonságossá az adatcserét a NAV-val A NAV által megküldött token egy azonosító, mely az adatszolgáltatás beküldéséhez szükséges és csupán öt percig érvényes. Minden egyes adatszolgáltatás beküldéséhez egy ilyen azonosító generálódik, amely jogot biztosít adott számlaadatok beküldéshez. A token kérés tartalmazza az adózó adószámát, az aláírókulcsot és a technikai felhasználó login nevét. Így automatizálható a NAV adatszolgáltatási kötelezettség. Ezért van szükség a technikai felhasználó regisztrációjára is, a token-kérés alapján egyértelműen beazonosítja az adatküldőt az adóhatóság, mindezt titkosítva. Mind az adatszolgáltatás, mind a számla adatai vagy a token igénylése is különböző titkosítási módszerekkel történnek. Sőt, az adóhatóságtól kapott válaszüzenet is titkosított, amelyet vissza kell fejteni, kódolni a cserekulcs segítségével, hogy a társaság adatszolgáltató rendszere értelmezni tudja azt. A token igénylése után megkezdődhet az XML formátumú számla legalább az Áfa törvény szerinti adattartalmának továbbítása, de lehetőség van plusz információkat is jelenteni a NAV felé.
EGY VEVŐNEK, EGY NAPON KIÁLLÍTOTT, TÖBB SZÁMLÁNÁL HOGY KELL HELYESEN ELJÁRNI? Abban az esetben, ha a külön-külön kiállított számlák egyikénél sem éri el az áfa érték az adatszolgáltatási értékhatárt, akkor nem kell ezekről adatot szolgáltatni. Egy esetleges ellenőrzésnél azonban ellenőrzés alá kerülhet az, hogy miért került több számla kiállításra, helyes volt-e a megbontás, illetve jogos volt-e a külön-külön történő számlázás. Mezőgazdaságban jártas könyvelőre van szüksége? Az ország egész területén könyvelünk mezőgazdasági vállalkozásokat. Kérdése van? Keressen bátran, szívesen segítek! Nav adatszolgáltatás a számlákról 1. 06.08.2018 16:37:32
A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll. Összefoglalásként elmondható, hogy magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő személy, szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH adatlapon nincs adatszolgáltatás. [Áfa tv. Nav adatszolgáltatás a számlákról program. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. számú melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §] További kérdések és válaszok itt olvashatók. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
chevron_right Számlaadat-szolgáltatás: válaszok a NAV-tól a gyakran ismételt kérdésekre hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 07. 28., 17:38 Frissítve: 2020. 28., 17:47 Tizenöt gyakori kérdést és az azokra adott válaszokat tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban. Milyen számla esetén kötelező az adatszolgáltatás és mit NEM kell beküldeni a NAV-nak? - Billingo online számlázó - elektronikus számlázás egyszerűen. Adómentes ingatlan bérbeadás (például lakóingatlan, üzlethelyiség bérbeadása) esetén 2020. július 1-jétől kötelező számlát kibocsátani, és arról online adatot szolgáltatni? A NAV válasza: Az adómentes ingatlan bérbeadást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani. Mindezt nem befolyásolja sem a szolgáltatás igénybevevőjének személye (áfaalany vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), sem az ellenérték kiegyenlítésének módja (pl. készpénzfizetés vagy banki átutalás).