Pécsi sportklub rejtvény Sport klub Live streaming sport klub Sport klub forum Sportszövetségek, sportklubok - Pécs, a kultúra városa Vezeték nélküli Pécsi sport klub 2016 Esemény utáni tabletta vény nélkül ára Pécsi sport klub des loosers Pécsi sportklub vsk Sport klub 3 uzivo Sport klub rs Macskanátha meddig tart recipes A fökete bárány! : hunnofap Az utánpótlás-nevelés elősegítése és biztosítása céljából 1923. év óta ifjúsági csapatot működtetett és indított bajnokságban. Bezerédy Győző: Baranya megye testnevelés és sporttörténete. osztály): 2009-2010 Fejlesztések [ szerkesztés] 2007 -ben pályázati támogatással 20x40 méteres, világszínvonalú, vízelvezető alapokkal, palánkkal felszerelt, műfüves labdarúgó kispálya épült. [7] Folyamatban van egy műfüves labdarúgó nagypálya megvalósítása is, a beruházáshoz azonban sokáig nem állt rendelkezésre elegendő önrész. [8] A legendás fekete salakot végül 2014. október 6-án adták át. Az átadáson Páva Zsolt pécsi polgármester is részt vett. Az új pályát egyelőre nem lehet használni, hiszen a játéktér egyik összetevője, a gumiőrlemény még zsákokban áll a pálya szélén.
[1] Pécs első olimpiai aranyérmese, a tornász Tass Olga, a PEAC versenyzőjeként kezdte sportolói pályafutását. A PEAC 8000 fő befogadására alkalmas sportpályája a Tüzér utcában volt. Létesítmények [ szerkesztés] PTE Csarnok - Ifjúság út 6. POTE Csarnok - Jakabhegyi út 6. Sportpálya - Verseny u. 13. Lauber Dezső Sportcsarnok - Dr. Veress Endre utca 10. Szakosztályai [ szerkesztés] Asztalitenisz (PTE PEAC Kalo-Méh)) - Extra Liga, NBI., NBII., Megye I. (Boszorkány út 2. ) Kosárlabda Férfi - NBII. (PTE Csarnok) Női - NBI. (POTE csarnok) Kézilabda Férfi - NBII., Megye I. (PTE csarnok) Női - NBII. ( Lauber Dezső Sportcsarnok) Röplabda Férfi - NBII. (PTE ÁOK Mozgástani Intézet - POTE csarnok) Női - NBII. (PTE ÁOK Mozgástani Intézet - POTE csarnok) Küzdősport Labdarúgás - Megye I. (Verseny u. 13. ) Vívás Íjász Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] A pécsi sport története Tass Olga Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A PEAC vívó szakosztálya A PEAC íjász szakosztálya A PEAC labdarúgó szakosztálya
Sport klub rs Pécsi sportklub rövidítése Pécsi sportklub Pécs, Pécsi SC (történet, adatok) • csapatok • Reviews Hatalmas sikert jelentett a klub részére, hogy Bendekovics András (Bérczes András néven) szerepelt az 1936-os berlini olimpián. Ő volt a korszak egyik legjobb játékosa a régióban. A második világháború után a csapat az NB I B csoportjába került, ami akkor az élvonalat jelentette. Volt egy "A csoport" is, de ez nem sorrendet, hanem besorolást jelentett. Ez az időszak jelentette a PVSK labdarúgó szakosztályának az "első aranykorát". A korszaknak egyik kiemelkedő alakja volt Vezér (Werner) Antal, aki 1947. június 29-én, Jugoszlávia ellen a válogatottban is bemutatkozhatott. 1952-ben a PVSK feljutott a magyar első osztályba, amit csupán egy évig sikerült megtartani. 1979-ben ugyanez volt a forgatókönyv, a feljutást követően nem sikerült a bent maradás. Ezt követően a PVSK megfordult a másodosztályban, a harmadosztályban és a Megyei I. osztályban is. Jelenleg is a megyei első osztályban szerepel a csapat.
Készül Pécs sportkoncepciója, mely óvodásoktól egyetemistákig megszólít mindenkit, ugyanakkor a profi sportolást befejezők számára is tartogat lehetőségeket – jelentette be Péterffy Attila polgármester a PVSK sportegyesület nemrég átadott sportcsarnokában, a klub csütörtök esti évzáró rendezvényén – írja a Pé. Mint írták, a koncepció elkészítésével Máté Jánost, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját bízták meg. Segítségül országosan ismert szakembereket kértek fel, köztük Elbert Gábor volt sport szakállamtitkárt, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusát, valamint Török Ottót, aki Elbertet váltotta a szakállamtitkári székben. Péterffy Attila az évzárón elmondta, örömmel fogadta el a meghívást, korábban több évig volt a PVSK elnökségi tagja. Számára elismerés, hogy egy 100 éves klub rendezvényén beszél, ezt nem sok polgármester teheti meg Magyarországon – fogalmazott. Az egyesület elnöke, Czerpán István hangsúlyozta, az elmúlt években lepusztult, nem szalonképes létesítményben edzettek, versenyeztek a sportolók.
618, 1 2003. 615, 6 614, 0 607, 0 601, 9 2001. 595, 2 10m Légpuska 60 (tizedelt) - Junior fiú Dénes András Illés Dénes Juronics Máté Tamás Kis Botond 622, 1 Ifjú Mester 619, 8 608, 8 593, 8 581, 6 579, 3 10m Légpuska 60 (tizedelt) - Felnőtt női Farkas Ágnes 1997 Seffer Kata 1992 1992. 619, 0 I. osztály 1997. 601, 4 II. osztály 10m Légpuska 60 (tizedelt) - Felnőtt férfi Somogyi Péter 1983 10m Légpisztoly 40 - Serdülő leány Kapás Tímea Dorka KSI SE Batiz Lilla Tea Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
Hatalmas sikert jelentett a klub részére, hogy Bendekovics András (Bérczes András néven) szerepelt az 1936-os berlini olimpián. Ő volt a korszak egyik legjobb játékosa a régióban. A második világháború után a csapat az NB I B csoportjába került, ami akkor az élvonalat jelentette. Volt egy "A csoport" is, de ez nem sorrendet, hanem besorolást jelentett. Ez az időszak jelentette a PVSK labdarúgó szakosztályának az "első aranykorát". A korszaknak egyik kiemelkedő alakja volt Vezér (Werner) Antal, aki 1947. június 29-én, Jugoszlávia ellen a válogatottban is bemutatkozhatott. 1952-ben a PVSK feljutott a magyar első osztályba, amit csupán egy évig sikerült megtartani. 1979-ben ugyanez volt a forgatókönyv, a feljutást követően nem sikerült a bent maradás. Ezt követően a PVSK megfordult a másodosztályban, a harmadosztályban és a Megyei I. osztályban is. Jelenleg is a megyei első osztályban szerepel a csapat. [2] 1997-ben egyesült a másodosztályban szereplő Pécs '96 FC-vel (korábban DDGáz SE), melynek következtében a csapat 3 évig PVSK-Pécs '96 FC néven szerepelt (első évben a negyedosztályú NB III bajnoka lett a csapat, majd két évig a harmadosztályú NB II-ben szerepelt).
Szintén az március 31. -ig van lehetőség a szabadság egynegyedének kiadására, ha azt a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja, és kollektív szerződés rendelkezése ezt kifejezetten megengedi. A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy – a felek megállapodása alapján – az alap (20 munkanap) és életkor alapján járó pótszabadság (1-10 munkanap) egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki. munkavállaló csak hét munkanap szabadság (kivéve a munkaviszony első három hónapját) felett rendelkezhet szabadon, a szabadság efölötti része kiadásának időpontja alól csak egy kivétel van: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A betegszabadságra vonatkozó előírások tartalmukban nem változnak 2013. január 1. -étől sem, azonban azokat az új Mt. 126. A szabadság szabályai a magyar és az angol munkajogban – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. § fogja szabályozni. A munkavállalónak naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár, melynek időtartamára a munkáltatójától a távolléti díj 70 százalékát kitevő díjazásban részesül.
Az utóbbi kivétel hatálya alá tartozik szabadságra vonatkozó szabályok többsége, a kollektív szerződés csak szabadság kiadására vonatkozó egyes rendelkezésektől térhet el a munkavállaló hátárnyára. A szabadságra való jogosultság A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben.
(Ha a munkavállaló kimerítette a betegszabadsága 15 napját, akkor betegsége idejére már a társadalombiztosítástól kap ellátást: táppénzt. ) A 15 nap betegszabadság akár több alkalommal, illetve hosszabb keresőképtelenség idején egy alkalommal is igénybe vehető. Ha a munkavállaló munkaviszonya adott munkáltatónál év közben kezdődik, akkor a betegszabadságnak csak az időarányos része jár. Ha a munkavállaló az év folyamán már másik munkáltatónál is munkaviszonyban állt, a betegszabadság mértéke az új munkáltatónál nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A szabadságtól eltérően, a betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része a következő évre nem vihető át, tehát ha a munkavállaló az adott évben nem volt, vagy ha 15 munkanapnál rövidebb ideig volt keresőképtelen, akkor a betegszabadsága, illetve annak egy része úgymond "elveszik". Munka törvénykönyve szabadság mértéke 7-es kód. A betegszabadságra való jogosultságot, azaz a keresőképtelen állapotot minden esetben a kezelőorvosnak kell igazolnia.
A szabadság mértéke Az alapszabadság húsz munkanap, mely az életkor függvényében huszonöt és negyvenöt éves kor között fokozatosan, összesen tíz munkanap pótszabadsággal bővül. - a 25. életévtől 1 munkanap - a 28. életévtől 2 munkanap - a 31. életévtől 3 munkanap - a 33. életévtől 4 munkanap - a 35. életévtől 5 munkanap - a 37. életévtől 6 munkanap - a 39. életévtől 7 munkanap - a 41. életévtől 8 munkanap - a 43. Munka törvénykönyve szabadság mértéke településenként. életévtől 9 munkanap - a 45. életévtől 10 munkanap Gyermek után járó pótszabadság – először a gyermek születésének évében jár, utoljára abban az évben, amikor 16. életévét betölti, mindkét szülőt megilleti: - egy gyermek után 2 munkanap - két gyermek után 4 munkanap - kettőnél több gyermek után 7 munkanap. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII. 29. ) Korm. rendelet alapján a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre.
Szabadságra, betegszabadságra vonatkozó szabályok A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben megilleti a szabadság (azaz a díjazott pihenőidő), amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke a munkavállaló életkorától függ – ennek alapján minimum 20, maximum 30 munkanap alapszabadság járhat. Egyes munkavállalói rétegeknek a törvény pótszabadságot ír elő. Ezek a munkavállalói csoportok: a fiatal munkavállalók, a gyermeket nevelő szülők, a vakok, a föld alatt dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett dolgozók. A szabadságot – főszabályként – az esedékesség évében kell kiadni. A tárgyévet követően is lehetőség nyílik azonban a szabadság kiadására, ha a munkáltatónál felmerült kivételesen fontos gazdasági érdek ezt indokolja, vagy ha a munkavállalót betegsége, vagy a személyét érintő más, elháríthatatlan akadály meggátolta abban, hogy a szabadságát a tárgyévben vegye igénybe. Munka törvénykönyve szabadság mértéke évenként. A szabadságra való igény három év alatt évül el. Bár a munkavállalónak alanyi joga van a szabadságra, a szabadságot nem a munkavállaló "veszi ki", hanem a munkáltatónak kell kiadnia.
A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a jogszabályban meghatározott életkort betölti. Pótszabadság illeti meg a munkavállalót, amennyiben az alábbi csoportok valamelyikébe tartozik: gyermeket nevelő szülő, fiatal munkavállaló, föld alatt dolgozó, ionizáló sugárzásnak kitett dolgozó, és az a dolgozó, akinek a legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha azonban a szabadságot munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell azt kiadni. Tárgyévben kiadottnak minősül az a szabadság is, aminek az igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
Az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az alapszabadság és az életkor után járó pótszabadság (ide nem értve a fiatal munkavállaló pótszabadságát) egyharmadát. Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni (például betegség vagy egyéb tartós távollét miatt), a távollét időtartamától függetlenül az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell a kiadásról gondoskodnia a munkáltatónak. A fentieken túl akkor van lehetősége a munkáltatónak a szabadság tárgyévet követő évben történő kiadására, ha arra kollektív szerződés kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása esetére felhatalmazza. Ugyanakkor a szabadságnak ekkor is csak maximum az egynegyedét és legfeljebb az esedékességet követő év március 31-ig engedi kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.