A budai várból a Duna Palotába költözik a Magyarság Háza, amely szeptembertől filmklubbal, a magyar népmese napján családi programokkal, valamint sorozatokkal is várja az érdeklődőket Budapesten. A Magyarság Háza közel hat év után költözik át a Szentháromság térről a belvárosi rendezvényközpontba. Az intézmény céljai változatlanak maradnak: az összmagyarság értékeinek megőrzése, a nemzettudat erősítése, a magyarság szülőföldjén való boldogulásának elősegítése - hangsúlyozta Csiba Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői adásában. "Az idén megtöbbszöröztük a programjainkat, 10-14 programot szervezünk havonta, de folytatjuk a már elindított programsorozatokat is" - hívta fel a figyelmet. Szeptember 6-án a Vasgyökerek című film vetítésével indul el a Magyarság Háza filmklubja. Magyarság háza rendezvény sátor. A film után beszélgetést tartanak az alkotókkal. Hangsúlyozta: a programban szereplő játék- és dokumentumfilmek olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek a jelen és a közelmúlt történéseit segítik feldolgozni a nézők számára.
A díszdoboz tartalma: 1. LEMEZ: A NIMFOMÁNIÁS 1. RÉSZ - Játékidő: 117 perc 2. LEMEZ: A NIMFOMÁNIÁS 2. RÉSZ - Játékidő: 123 perc 3. RÉSZ - RENDEZŐI (VÁGATLAN) VÁLTOZAT - Játékidő: 145 perc 4. RÉSZ - RENDEZŐI (VÁGATLAN) VÁLTOZAT - Játékidő: 180 perc A nimfomániás, 1. rész (Nymphomaniac: Vol. I, 2013) Joe-ra egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman. A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.
Joe nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Lars von Trier két részesre tervezett mozijában nyolc epizódban meséli el egy nő nimfomániássá válásának történetét. Trier az európai és skandináv filmgyártás legjelentősebb, legellentmondásosabb figurája. Munkássága során a rendező a rendkívülit, a rendhagyót keresi, filmnyelvileg a hagyományostól eltérőt választja. Mostani, A nimfomániás című kétrészes mozija pályafutása legnagyobb vállalkozása, amelyben világsztárok sora segíti bemutatni a nézőnek a szexualitás extremitásait. dán-német-francia-belga filmdráma, 123 perc, 2013 Rendező(k): Lars von Trier Szereplő(k): Charlotte Gainsbourg, Stellan Skarsgard, Shia LaBeouf, Jamie Bell, Christian Slater, Willem Dafoe, Nicolas Bro, Uma Thurman, Udo Kier → IMDb adatlap
Joe ugyanis behajtóként kezd dolgozni L-nek, az egyik megtörhetetlen ügyfelet pedig úgy kínozza, hogy a szexuális aberrációját felszínre hozza. Joe megnézi, milyen történeteket hallva jön izgalomba, a férfiról pedig kiderül, hogy pedofil, amit talán maga sem tudott eddig. Habár ez utóbbi jelenetnél ügyes húzás, hogy lényegében nem mutatják, csak szó van róla, miközben egy nyikorgó hintát látunk, így lesz sokkal emlékezetesebb (habár talán kissé közhelyes is). Viszont az epizód lezárása, ha lehet ilyet mondani, hihetetlen. Joe ugyanis a pedofil sztorira ráizguló, síró, összetört férfi elé térdel. Seligmannal vitatkozva elmondja: a pedofilok 5%-a gyerekmolesztáló, a többiek nem élik ki vágyaikat, amiért kitüntetésben kellene őket részesíteni. Továbbá a férfi szenvedéseit át tudja érezni, ergó megérdemli, hogy könnyítsen rajta. Ugyanakkor Trier mintha a ló túloldalára kerülne máskor: talán túlságosan is hosszan időzünk az amúgy tényleg, rettentően ijesztő K-nál, Jamie Bell figurájánál, akihez Joe verésre jár.