9 66% Óra Hőmérséklet °C Szél, m/s Páratartalom 02:00 19° Tiszta 1. 8 73% 08:00 27° Felhős 2. 6 50% 14:00 29° Tiszta 2. 8 44% 20:00 24° Enyhén borús 5. 2 60% Óra Hőmérséklet °C Szél, m/s Páratartalom 02:00 17° Szitálás 7. 3 69% 08:00 18° Felhős 4. 9 64% 14:00 22° Felhős 5. 9 36% 20:00 20° Enyhén borús 2. 8 44% Óra Hőmérséklet °C Szél, m/s Páratartalom 02:00 12° Tiszta 2. 6 80% 08:00 17° Tiszta 0. Időjárás 60 napos köpönyeg. 9 69% 14:00 24° Enyhén borús 0. 1 40% 20:00 21° Enyhén borús 1. 4 65% Óra Hőmérséklet °C Szél, m/s Páratartalom 02:00 15° Tiszta 2. 1 78% 08:00 20° Tiszta 1. 6 61% 14:00 28° Enyhén borús 2. 1 35% 20:00 24° Felhős 1. 8 55% Óra Hőmérséklet °C Szél, m/s Páratartalom 02:00 20° Felhős 3. 2 63% 08:00 22° Felhős 1. 9 59% 14:00 31° Tiszta 3. 3 34% 20:00 27° Tiszta 1. 9 50% Óra Hőmérséklet °C Szél, m/s Páratartalom 02:00 22° Tiszta 2. Szombat este megnövekszik a felhőzet és több helyen lesznek záporok, zivatarok, viszont vasárnap újra kiderül az idő, hogy aztán a jövő hét elején jöjjön a meleg és a napsütés.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 14, a legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 28 fok között várható. Az elkövetkező napokban a pázsitfűfélék pollenkoncentrációja országosan a magas tartományban várható, helyenként elérheti a nagyon magas szintet is. A tölgy és a kőris virágporának mennyisége jellemzően közepes lesz, a tölgyé esetenként elérheti a magas szintet. 550 mm csapadék egyetlen nap alatt Indiában - Köpönyeg. A nyír, a ciprus- és tiszafafélék, a fűz, valamint a nyári gyomok közül a csalánfélék pollenje alacsony, helyenként közepes koncentrációban lehet jelen. Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a platán, továbbá az útifű és a lórom virágpora. A kevésbé jelentős allergének közül a fenyőfélék és az eperfafélék pollenkoncentrációja a közepes-magas, a bükké a közepes, a bodzáé, a dióé és a vadgesztenyéé az alacsony tartományban várható. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony, helyenként elérheti a közepes szintet. Ez vár még ránk Vasárnap kezdetben erősen felhős, borult idő várható sokfelé csapadékkal.
Ekkor lépett hozzá egy Póka nevű vadásza, hogy megsebzett egy vadkant, ha nem akarják elveszíteni, kutassák fel a vérnyomokat követve. Többen is elindultak volna, de Zrínyi rájuk szólt: maradjanak, beszélgessenek, megy ő egyedül "csak meglátom, mit mond ez a bolond, mindjárt visszajövök". Zrínyi Miklós halála (Wikipedia) Egy rövid csövű puskával a kezében a bán elnyargalt a vadász után, nyomában egy Majláni nevű ifjú gavallér, lovász és inasok. Egyszer csak egyikük lélekszakadva vágtat vissza: Hamar a hintót, oda az úr. Menénk amint a hintó nyargalhat és osztán gyalog a sűrűbe béfuték én, hát ott fekszik, még a balkezében, amint tetszett, a pulzus gyengén vert, de szeme sem volt nyitva, sem szólott, csak meghala. "Majláni így beszélte: hogy amint Póka után bément a disznó vérén az erdőbe, amíg ők a lovakat kötözték, csak hallják a jaj-szót; Póka szava volt. Majláni legelébb érkezék, hát Póka egy horgas fán, az úr arccal a földön, s a kan a hátán; ő hozzálő; elfut a disznó, érkezik Guzics és Angelo.
Hadvezérként, politikusként, költőként és íróként is kiemelkedő alakja nemcsak a magyar, hanem a horvát történelemnek is, ahol Nikola Zrinskiként emlegetik. Nemzetközi hírneve akkora volt saját korában, hogy metszetek sora készült róla, még a távoli Angliában is. Hunyadi János és dédapja óta nem kapott egyetlen magyar személy ekkora megbecsülést. Magyarország megmentőjének nevezték, de életműve félbeszakadt korai halála következtében. Zrínyi Miklós halála után öt és fél évvel, 1670 áprilisában Grémonville bécsi francia követ titkosírással ezt írta XIV. Lajosnak: "két napja tudtam meg egy jól értesült személytől, hogy valójában nem a vaddisznó ölte meg a másik Zrínyit, hanem egy vadász, akit a császár bérelt fel, mert felfedezték, hogy ő [Zrínyi] tárgyalt a törökökkel, hogy segítségükkel magát tegye Magyarország királyává. " Történészek szerint a Grémonville-t tájékoztató, jól értesült személy Zrínyi Péter lehetett, vagy valaki a köreiből. Zrínyi Péter a merénylettel kapcsolatos gyanúját, bátyja halála után igen korán megfogalmazta, ezért inkább tarthatjuk valószínűnek, hogy Grémonville olyan valakitől nyert információkat, aki azokat Zrínyitől függetlenül szerezte.
Hiszen ha a "vérin" mentek, akkor bizonyára erősen sebesült kellett legyen az állat. Elég csak annyit megemlíteni, hogy a vadkan alulról fölfelé támad az agyarával. Ily módon álló emberen nem tud olyan sebeket ejteni mint amilyenekkel a halott Zrínyi rendelkezett. Egy földön fekvő embert viszont alulról felfelé történő támadással szintén nem lehet így megsebesíteni, mivel a sebhely hátulról előre történő támadásra utal. Zrínyi Miklóst 1664. december 21-én a pálosok szentilonai (horvátul Šenkovec, korábban Svetajelena) kolostorában temették el a családi sírboltba. A helyet, ahol meghalt, később Pignatelli Belliguardo Anna grófné emlékoszloppal jelölte meg. Az erdő kivágása után az oszlopot a csáktornyai várban berendezett múzeumban őrizték, majd azt Felsőzrínyifalva (Gornji Kuršanec) központjában állították fel, ahol ma is látható. Zrínyi Miklósnak négy gyermeke volt, mindegyik a második házasságából: Mária Terézia Borbála (* 1655, †1658), Mária Katarina (* 1656), Izsák (* 1658, †1659) és Ádám, aki 1662. december 24-én született Bécsben majd császári őrizet alatt Prágában nevelkedett és a szalánkeméni csatában halt meg 1691. augusztus 19-én, a törökök ellen harcolva mindössze huszonkilenc évesen.
Hazafelé készülődve a bán egyik vadásza, Póka István jelezte urának, hogy "én egy kant sebesítettem, mentem a vérén: ha utána mennénk, elveszthetnők". Zrínyi így is tett, a sebesült állat után eredt rövid puskájával, majd nem sokkal később többen is követték őt. A következő, visszaemlékezésekből jól ismert jelenet az volt, amikor Guzics visszatérve jelzi, hogy az urukat baj érte, minek következtében az "ott fekszik, még a balkezében, amint tetszett, a pulzus gyengén vert, de szeme sem volt nyitva, sem szólott, csak meghala". Bethlen Miklós leírása szerint Zrínyi "fején három seb vala: egy balfelől, a fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak az agyara a homloka felé szakasztotta rútul a feje bőrit; más ugyan a bal fülén alól az orcáján, a szeme felé, rút szakasztás; de e kettő semmi, hanem harmadik jobbfelől a fülén alól a nyaka csigájánál ment bé s elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta; az ölte meg, a vére elmenvén". Zrínyi Miklós késő délután, 44 évesen lelte halálát.
Ez katasztrófa volt az ország számára. "A háborút a szövetségesek megnyerték, a békét Magyarország megint elvesztette. " A Fátum, amely Zrínyi Miklós személyes sorsát irányította és megszabta, most teljessé vált. A győzelmi remények és az ország romokban hever, s menekülésre semmi reménye. Tudhatta-e a horvát bán, hogy az ő sorsa is a végzet, amely még az évben utoléri? A szentgotthárdi győzelem mindenkit fellelkesített idegeneket és magyarokat egyaránt, hogy aztán a későbbi események, a keresztényekre előnytelen béke gyors megkötése a lelkesedést elkeseredettséggé változtatta át. Az amúgy egyáltalán nem harcias erdélyi nemes, Bethlen Miklós ezt írta: "A töröknek Szent-Gotthárdnál való erős megverettetésének híre még Erdélyben ért volt, és én annál is inkább siettem, de itt Tököli István, a békességet is megmondá, melyen én megszomorodám, mint az én experientiám alkalmatosságának elvesztésén, de feltevém, hogy csak elmegyek afelől, az akkor híres Bottyáni, Zrínyi és a többi magyar urak kedvéért; s onnét Velencébe, s ha a velencések még hadakoznak a törökkel Candiában, odamegyek, valamint járok véle. "
2014. november 18. 13:30 Németh Máté Ma, november 18-án van a 350 éves évfordulója annak, hogy a 17. század második felének egyik legjelesebb hazai politikusa, Zrínyi Miklós tragikus kimenetelű vadászaton vett részt a Csáktornya melletti kursaneci erdőben. A török elleni sikerei miatt európai hírnévre szert tevő költő-hadvezér egy megsebzett vadkan után eredve vesztette életét, miután az ledöntötte üldözőjét a lábáról és halálos sebet ejtett rajta. Újkori történelmünk egyik legtöbbet emlegetett eseménye kapcsán a későbbiekben több összeesküvés-elmélet látott napvilágot, így például, hogy a Zrínyi Miklós oszmánok elleni eltökélt mozgalmát és szövetségkeresési politikáját rossz szemmel néző bécsi udvar volt a merénylet megrendelője, a hadvezérrel pedig egy orgyilkos végzett. Zrínyi törökpolitikáját, halálának körülményeit és az ezzel kapcsolatos verziók hátterét kíséreljük meg feltárni írásunkban. Habsburg segítség nélkül is eltökélten a török ellen Zrínyi Miklós 1620-ban egy horvát eredetű főnemesi családban született.
A gazdag birtokos a negyvenes években jutott arra a gondolatra, hogy a többek között Magyar Királyság középső területére már több mint száz éve beékelődő Oszmán Birodalmat – amely ekkortájt épp a Földközi-tengeren harcolt a Velencei Köztársasággal – európai összefogással, kétfrontos harcra kényszerítve le lehet győzni. Ezen eszmétől vezérelve készítette el az idegen hatalom elleni küzdelemhez erőt és reményt adó művét, a Szigeti veszedelme t. Noha elképzeléséhez nem kapta meg a Habsburg udvar támogatását, reményét fel nem adva az ötvenes években – immár horvát bánként – kezdte meg a felkészülést a jövendőbeli harcra, aminek részét képezték a korszakban írt hadtudományi munkái is ( Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy). A bécsi udvarral való viszonya a későbbiekben sem javult. Zrínyi nem finomkodott a szavakkal, amikor a császár és környezete törökpolitikájáról mondott véleményt, a Habsburgok pedig – akiknek ekkor nem állt szándékában komoly erőket megmozgatni a török harcokhoz – 1655-ben Zrínyi nevét "elfelejtették" felvenni a nádorjelöltek közé.