Jónás Tamás inkább megkísérli megszelídíteni, felhasználni a pátoszt, a felfokozott retorikát ahelyett, hogy minél nagyobb ívben kerülné, a kísérlet pedig összességében sikeres. Vagy tekintsük a következő néhány sort a versből: "A szegény henceg, gazdag a szerény. / Hasznos lehet, de egyik sem erény. / A hallgatás is hatalmas hiba. / Beleszólni egymás dolgaiba. " Ebben a részben ennek a költészetnek számos kulcsszava bukkan fel: erény, haszon, hallgatás, hiba. Az idézet második és harmadik sora például a Szívdal nyitányára rímel: "Vallani nem merek, hallgatni hiba. / Beleszólok sok isten dolgaiba. " De ilyen, folyton visszatérő kulcsszó a szégyen, a siker, a forma is. Láthatjuk: ezek nagy szavak. Veszélyesek, mert könnyen túl fogalmivá, didaktikussá tehetik a verseket, főleg az említett emelkedettséggel kombinálva. Jónás Tamás versei azonban legtöbbször ügyesen kerülik el ezt a csapdát, többféle módon is. Érdemes észrevenni például a már-már groteszk képek ellenpontozó szerepét: "Béreljetek édesanyát", olvassuk a Vadászveszejtő című versben.
Szerző: Jónás Tamás, Cím: Lassuló zuhanás, Kiadó: Magvető Kiadó, Kiadás éve: 2013, Terjedelem: 220 oldal, Ár: 2490 Ft
Alföldi Róbert; Csimota, Bp., 2004 2006: Lírai számla (Szombathely városát bemutató, kétnyelvű album Kassai Ferenc fotóival) 2007: Arcolatok (Magyarország régióit bemutató, kétnyelvű fotóalbum) Tévéfilm: Jézus Csernelyben (tévéfilm, novellája alapján) Három pokol (dokumentumfilm Balogh Attila költővel, szerkesztő: Jónás Tamás) Dráma: Lélekvesztő (2006) (Ősbemutató: Kolibri Színház, 2007. Rendező: Tóth József) Dalszöveg: Szakíts ha tudsz (2006); előadó: Marozsán Erika, zene: Juhász Gábor, szöveg: Jónás Tamás Tavaszi anzix (2017), előadó: Hoppál Mihály Band, zene: Hoppál Mihály BassPoetry, szöveg: Jónás Tamás Megzenésített versek: Pátkai Rozi, Szalóki Ági, Jóbi Annamária, Másik János, Beck Zoltán stb. Nincs tehát semmi meglepő abban, hogy sokan próbálnak ma választ adni arra a kérdésre, hogy mi okozza ezt a lassulást, hogy mindez mennyire lesz tartós, esetleg végleges, és legfőképpen, hogy mindez mit jelent a világ egésze számára. A válasz megtalálásához, először azt kell világossá tenni, hogy amit "gazdasági növekedésként" szokás emlegetni, az valójában nem más, mint a folyamatosan önmagát növelő profitok tömege.
A román közigazgatásban a megyszékhely Nagybányára tevődött, az Ugocsa vármegyei Halmi járást, mely Romániáé lett, valamint a Szolnok-Doboka vármegyei Kápolnokmonostori járást idecsatolták, viszont a Nagykárolyi járást és Dobra, Nántű, Rákosterebes községeket Szilágyhoz. Érdekes módon az 1940-ben a magyar közigazgatáshoz visszakerült vármegyében megőrizték e román módosításokat, 1945-től ismét román impérium, 1952-től Máramaros tartomány része. 1968-as újjászervezésekor hozzákerül Tasnád és környéke, valamint egy-egy falut elcserél Bihar megyével, így ma (Piskolt Szatmárhoz, Érkörtvélyes Biharhoz tartozik. ) Éghajlata mérsékelt-kontinentális. A legmagasabb lejegyzett hőmérséklet +39, 4 °C volt. A legalacsonyabb ho"mérsékletet Szatmárnémetiben mérték, ez -30, 4 °C volt. Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (románul Satu Mare, román népnyelvben Satmar, németül Sathmar, héberül és jiddisül Szákmér, illetve Szátmér) város a mai Romániában. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye.
Szatmárgörbed (Românești) Közigazgatás Ország Románia Történelmi régió Partium Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió Megye Szatmár Rang falu Községközpont Aranyosmeggyes Irányítószám 447192 SIRUTA-kód 138155 Népesség Népesség 789 fő (2011. okt. 31. ) [1] +/- Magyar lakosság 242 Földrajzi adatok Időzóna EET, UTC+2 Elhelyezkedése Szatmárgörbed Pozíció Románia térképén é. sz. 47° 47′ 27″, k. h. 23° 06′ 56″ Koordináták: é. 23° 06′ 56″ Szatmárgörbed falu Romániában, Szatmár megye keleti részén, Aranyosmeggyestől északnyugatra. Története [ szerkesztés] Görbed (Szatmárgörbed) nevét 1411 -ben említette először oklevél Gergesmezew néven, mint a Móricz fiak birtokát. 1412 -ben Gergesmező, Gergesmezew, Gergewsmezew -nek, 1496 -ban Gyerbed -nek írták, s kezdetektől a meggyesi uradalomhoz tartozott. A Meggyesaljai család kihalta után a Báthoryak örökölték, de mellettük még más családoknak is volt itt részbirtoka. 1585 -ben Szokoli György birtoka volt, kiről feljegyezték, hogy két malmot kapott a Szamoson, s mellé még részbirtokot is.
EASYDOOR – Kick-off és projektnyitó Az EASYDOOR "Hagyományaink és forrásaink rendszerszerű felfedezésének támogatása" (Easing Access to Systemic Discovery of Our Origins and Resources) című, ROHU456 azonosítószámú projekt keretében Kick-off és projektnyitó rendezvényt szervezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint a stratégiai projekt Vezető Partnere. A rendezvényre 2021. október 20-án került sor a kedvezményezettek képviselőinek részvételével, a járványügyi helyzet okán online formában. A rendezvényt Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg köszöntő beszédével, majd Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, tekintettel arra, hogy a projekt szoros együttműködésben valósul meg két Szatmár megyei partnerünkkel: a Szatmár Megyei Tanáccsal és a Szatmár Megyei Múzeummal. A projekt megvalósításban részt vevő további magyarországi kedvezményezettek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.