Helyszín Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Juranyi produkciós közösségi inkubátorház. Cím: 1027 Budapest, Jurányi utca 1-3. E-mail: Web: Helyszínek: Labor Színházterem Kamaraterem 200-as terem Udvar Suterene Szkéné terem TÁP terem 2012 őszén megnyitott a Jurányi Közösségi Produkciós Inkubátorház, ahova mára már több mint ötven szervezet költözött be: - 19 alkotó- és vizuális művészeti csoport - 24 előadó-művészeti egyesület és társulat - 8 egyéb civil szervezet Az egykori középiskola mintegy 6500 négyzetméteres impozáns épületében irodák, próbatermek, raktárak valamint színházterem, galéria, kávézó áll az előadó- és alkotóművészek valamint az idelátogató közönség szolgálatára.
2012 őszén megnyilt a Jurányi Közösségi Produkciós Inkubátorház, ahova mára már több mint ötven szervezet költözött be: - 19 alkotó- és vizuális művészeti csoport - 24 előadó-művészeti egyesület és társulat - 8 egyéb civil szervezet Az egykori középiskola mintegy 6500 négyzetméteres impozáns épületében irodák, próbatermek, raktárak valamint színházterem, galéria, kávézó áll az előadó- és alkotóművészek valamint az idelátogató közönség szolgálatára. Az intézmény célja egy aktív, működő háttér, egy kreatív alkotói bázis, szellemi műhely létrehozása, ahol számos produkció és projekt elő- és utóélete nyerhet biztonságot azáltal, hogy próbák, díszletmunka, jelmezkészítés, zártkörű munkabemutatók valamint raktározás, tárolás, irodai munka, pályázatírás folyhat itt.
2012 őszén megnyilt a Jurányi Közösségi Produkciós Inkubátorház, ahova mára már több mint ötven szervezet költözött be: - 19 alkotó- és vizuális művészeti csoport - 24 előadó-művészeti egyesület és társulat - 8 egyéb civil szervezet Az egykori középiskola mintegy 6500 négyzetméteres impozáns épületében irodák, próbatermek, raktárak valamint színházterem, galéria, kávézó áll az előadó- és alkotóművészek valamint az idelátogató közönség szolgálatára. Az intézmény célja egy aktív, működő háttér, egy kreatív alkotói bázis, szellemi műhely létrehozása, ahol számos produkció és projekt elő- és utóélete nyerhet biztonságot azáltal, hogy próbák, díszletmunka, jelmezkészítés, zártkörű munkabemutatók valamint raktározás, tárolás, irodai munka, pályázatírás folyhat itt.
Kedvezményes ár! Nagyítás Athenaeum Kiadó Kft. ISBN: 9789635431809 Állapot: Kiadás alatt "Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és sokak által... Bővebb leírás Várható megjelenés: 2022. augusztus 16. Küldje el egy ismerősének! Nyomtatás Kiadvány adatlapja Kiadó Athenaeum Kiadó Kft. Sorozat Athenaeum 180 Kiadás ideje 2022 Oldalszám 224 Súly (g) 300 Borító Keménytábla Nyelv magyar Részletes leírás "Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és sokak által támadott), de mindenképpen megkerülhetetlen alakja lett a magyar irodalmi életnek. Ady endre szeretném ha szeretnének. Ő a Nyugat bástyája, A Holnap című antológiák költőfejedelme, egy egész lírikus nemzedék példaképe. Ám amikor e versek születtek, többszörösen nehéz, magányos időszakot, igazi krízishelyzetet él át, hat év után pedig a Léda-szerelem is már zsákutcának tűnik.
Ebben meghaladja szimbolista elődeit, akiknél a szélsőséges én-tudat még a költő kiváltsága volt (pl. Baudelaire és Rimbaud világában), Adynál már "minden ember: fenség". A Sem utódja, sem boldog őse… valójában alkalmi versként született. 1909. június 20-án, vasárnap délelőtt Nagyváradon hangzott el először. Ady endre szeretném ha szeretnének első kiadás. Egy kiállítást tartottak a kor új magyar festői (köztük olyanok, mint Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Kernstok Károly, Tihanyi Lajos és Márffy Ödön), ahová azért hívták meg Adyt, mert a kiállítást részvétlenség és érdektelenség övezte. Ady népszerűsége, hírneve azonban segített ráirányítani a figyelmet az eseményre. Ady csak egy hete érkezett vissza Párizsból, betegen, összetörten, rossz idegekkel, és azt tervezte, hogy bevonul egy gyógyító kúrára a kolozsvári idegklinikára, de előbb lement Váradra, hogy baráti kérésre az új festőket népszerűsítse. Erre az alkalomra írta a Sem utódja, sem boldog őse… kezdetű verset, állítólag út közben, mialatt Pestről Váradra utazott, és megérkezése után, éjjel a váradi szállóban tisztázta le.
A Sem utódja, sem boldog őse… kezdetű vers (amelyet Szeretném, ha szeretnének címen is szoktak emlegetni, pl. Király István Ady-monográfiájában is így szerepel) 1909-ben íródott, s a Nyugat 1909. júliusi számában (a 14. számban) jelent meg először, majd a Szeretném, ha szeretnének című verseskötet címadó, programadó és bevezető költeménye lett. A versnek eredetileg nem volt címe (Adynál a vezérverseknek nincs címük), első sorukkal szokás őket jelölni. Ám magának a költeménynek a funkciója címszerű a kötettel kapcsolatban, talán ezért is ragadt rajta a kötetcím ( Szeretném, ha szeretnének). Megfigyelhetjük, hogy Ady vezérverseinek érvénye eddig a kötetig folyamatosan tágul. A Góg és Magóg fia vagyok én… még szigorúan az ő saját költői hitvallása, de a Szeretném, ha szeretnének már egy olyan ars poetica, ami nemcsak Ady önértelmezése, hanem mindenkié. Ady énkultusza ebben a versben "demokratikussá" válik. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének. Igaz ugyan, hogy saját magát nietzschei pózban láttatja, de ezt a rangot egyetemes emberi adottságnak tekinti.