(Forrás: " Kirándulás tippek "; "Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ") Nagyon köszönjük Józsefnek a fotókat és az alapos ismertetőt.
Miskolc felöl érkezve Edelénybe, el sem lehet téveszteni a kastélyhoz vezető utat. A tábláknak köszönhetően egyszerűen meg lehet találni a parkolót, mely ingyenes. A parkolóból pár perces sétával lehet eljutni a kastélyhoz. A Bódva felett átívelő modern gyalogos hídon átérve, már látni a gyönyörűen felújított kastélyt. A kastély "megpróbáltatásairól" csak annyit, hogy volt itt járásbíróság, földhivatal, börtön, szovjet főparancsnokság, fűszerraktár, öregek napközis otthona, óvoda, szükséglakás... A díszes kovácsoltvas kapun belépve egyenesen a fogadóépületbe érkezik a látogató (A kastélyt csak szervezetten lehet megtekinteni. A csoportok indulásáról a kastély honlapján tájékozódhat. L'Huillier-Coburg kastély (Edelény) - A múlt emlékei. ). A belépőjegy megvásárlását követően, a csoport indulásáig lehetőség van a kerben sétálni. A túra, egy szerintem nagyon kreatív 3D-s filmecske megnézésével indul. A vezetés ezt követően kezdődik. A festett szobák történetének filmbéli megismerése után, élőben is a szemünk elé tárulnak a falfestmények. A vezető sokat magyaráz, megmutat, és bemutat mindent, amit a képekről, s a szobákról érdemes tudni.
A kastélyra a kornak megfelelő, a barokkot utánzó, úgynevezett neobarokk kiegészítések kerültek, a középrész fölé pedig egy magas manzárdtetőt emeltek. Ekkor építették a lebontott, barokk kori gazdasági épületek alapjaira a ma is látható, íves patkószárnyakat a két, emeletes pavilonnal. A kastély főlépcsőházát is ekkor alakították át a mai formájára. Az edelényi L`Huillier-Coburg kastély – KÉRA | Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány. A Coburgok 1912-ben a Bódvavölgyi Bányatársaságnak bérbe adták a kastély egyes részeit, köztük a kápolnát is. A bányatársaság ez utóbbit 1921-ben önhatalmúlag megszüntette: födémmel kettéosztotta és a helyén lakásokat alakított ki. Közel százévnyi Coburg-birtoklás után, 1928-ban a kastély végleg a magyar állam tulajdonába került: az épületegyüttest ekkor az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg. Az állami tulajdonlás időszaka (1928-tól) A minisztérium szintén Ray Rezsővel készíttette el a további módosítások terveit. A szükséges állagjavítások után főleg a nyugati oldalon kezdtek átalakításokba, ahol lebontottak egy barokk csigalépcsőt, megszüntették a homlokzatból kiugró, barokk kori, emeletes illemhelyeket, és kialakítottak egy új lépcsőházat.
szélesség (lat): N 48° 17, 619' hosszúság (lon): E 20° 44, 342' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Lakóépület eredeti főtípus: kastély megye: Borsod-Abaúj-Zemplén helyrajzi szám: 47, 49, 50, 51, 48, 46, 89, 90, 93, 94, 45/1, 45/2 település KSH kódja: 10728 földhivatal: Edelény Körzeti Földhivatal rövid leírás: Volt L`Hullier-Coburg-kastély, barokk, 1727-1730. Építette: G. B. Carlone. Részben átalakítva 1912-ben. Belsőben falfestmények, rokokó, 1756, Wereniczky János, valamint 1780, Leib Antal alkotásai. Kertje védett. Még néhány kép. Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni. L huillier coburg kastély il. Kapcsolódó Légből kapott képek Az edelényi L'Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. Építtetője bizonyosan báró L'Huillier Ferenc János, ám építésének ideje (illetve az építész személye) kapcsán még kutatások folynak. Valószínűsíthető, hogy 1715 és 1730 között épült. Az építmény első fénykora a családba beházasodó zólyomi Esterházy Istvánhoz köthető, akinek fia azonban utód nélkül halt meg, így az uradalom a kincstárra szállt.
A pénzhiányhoz sajnos a "múltat végképp eltörölni" ideológiája is társult, ami nem az értékek megmentését eredményezte, hanem kényszerhasznosításokhoz vezetett. Megtörtént, hogy egyes, falképekkel díszített helyiségekben tyúkokat tartottak, az elektromos vezetékek helyét pedig több helyen közvetlenül a falképekbe vésték bele. 1965-ben lebontották a század elején készült manzárdtetőt és leszedték a kastélyról a neobarokk kiegészítéseket is. Ekkor már történtek ugyan kisebb-nagyobb állagmegóvási munkák, de ezek az épület romlását nem sokban akadályozták. Az 1980-as évek közepére az épületben lévő hivatalokat kiköltöztették, a lakásokat megszüntették, az üresen álló épület pusztulása pedig drámaian felgyorsult. L huillier coburg kastély hotel. Az értékes falképekben a 20. századi rongálások után az állandó, súlyos beázások okozták a legnagyobb károkat, különösen azt követően, hogy az eresz, a párkányok és a tető végképp tönkrement. Így semmisült meg a falképek egy része, a díszterem boltozatát pedig a fagy feszítette szét.
Magyarország első részletes topográfiai térképe az úgynevezett első katonai felmérés eredményeképpen született a XVIII. század második felében, 1763–1787 között, ezt követte a második (1806–1869), illetve harmadik katonai felmérés (1869–1887). A térképezés katonai szervezésben és irányításban ment végbe, mivel az igények a katonaság részéről merültek fel leginkább, és a megfelelő apparátus is a katonaságnak állt a rendelkezésére. A térképezés a XVIII. Harmadik katonai felmérés mapire. század második felétől a XX. század elejéig a hadsereg békefeladata lett. Az első, a második és a harmadik katonai felmérés idején Magyarország az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, közös hadüggyel, így a katonák által végrehajtott topográfiai térképezés is közösen zajlott bécsi irányítással. Az elkészült térképek közül az első és második felmérés anyaga eredetiben ma is a bécsi Kriegsarchiv gyűjteményében található, a Hadtörténeti Térképtár gyűjteménye jó minőségű, színes, eredeti méretű másolatukat őrzi. Jelen kötet a XVIII.
A térkép magassági adatokat is tartalmaz, pl. Harmadik katonai felmeres. a Krivánt 2596 méterben, a Gerlachfalvi-csúcsot 2668 méterben, a Tátra-csúcsot 2565 méterben, a Lomnici-csúcsot pedig 2684 méterben határozza meg. Számos levezetett, elsősorban kisebb méretarányú topográfiai térképnek képezte alapját, így az 1:75000 méretarányú országtérképnek és az 1:200000 méretarányú, a teljes Habsburg Birodalmat magában foglaló áttekintő topográfiai térképnek. Ezt 1910 körül adták ki, a 267 elérhető térképszelvény a Monarchia közvetlen környékét, így a korabeli Európa nagy részét is ábrázolja.
Ennek elősegítésére a Cassini-féle szelvényezést és vetületrendszert alkalmazták, amely egy szögtartó vetület, szelvényei pedig mindig merőleges és párhuzamos határúak. A szakirodalom szerint a vetület megnevezése Cassini-Soldner, ám kisebb torzítások miatt ez sem pontos, ezért van, aki ezt a térképet is vetületnélkülinek nevezi. A vetületi rendszer alkalmazásának jellemzője, hogy a gömbi és síkbeli hosszak eltérésének korrigálását nem végezték el. Harmadik katonai felmérés térképe. A második háromszögelési alapponthálózat létesítése egyszerre szolgálta a katonai topográfiai térkép és a kataszteri felmérések igényeit. Tartományonként más és más időpontokban készült el, kisebb kiterjedésű országrészekben hamarabb. Így például Morvaország és Szilézia felmérése 1836 – 1840 között, Csehországban 1842 – 1852 között. A felmérést az osztrák császári hadsereg főszállásmesteri karának felmérési és topográfiai osztálya végezte el. A személyzet vezénylésben lévő tisztekből állt, akik minden háborús helyzetben elhagyták térképezési munkájukat, és osztagukhoz vonultak be.
Ajánlatos arra is figyelni, hogy a fogorvos valóban teljes körűen tájékoztat-e minket a lehetőségekről, megnyugtatóan felvilágosít-e a tervezett beavatkozásokról. Hiszen a tökéletes végeredmény egyik titka az orvos és a páciens együttműködése. () A vadrózsák völgyében 2 rész Mobil fejmosó használt
század közepétől a második világháborúig tárgyalja a katonai topográfiai térképeket, röviden kitér a történelmi Magyarország területén a XVI. századtól a XVIII. Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887) – Nagykovácsi krónika. század közepéig folyt térképészeti munkákra, illetve kitekintésként utal az 1950 utáni katonai és polgári topográfiai térképezésre is. Az egyes felmérések leírása hasonló felépítésű: szó esik a felmérés megindulásának körülményeiről, a munkálatot irányító szervezetről, a felmérés kiterjedésének területéről, alapjáról (geodéziai alap, illetve kataszteri térképek), a jelkulcsokról, a felmérési térképekről és az azok alapján készült kisebb méretarányú térképsorozatokról, végül a térképek megőrzéséről. A katonai felméréseket együtt vizsgáló munka hiánypótló a magyar térképtörténeti irodalomban, a kötethez tartozó, az Arcanum Adatbázis Kft. gondozásában megjelent CD pedig hatalmas változást hozott a papír alapú könyvekhez képest: az összesen mintegy 260 térkép, melléklet, táblázat, jelkulcs megjelenítése csak elektronikus formában, tömörítetten (ECW formátumban) volt lehetséges.
A kétszázezres szelvények jelölése a szelvények közepén áthaladó kerek földrajzi fokok értéke szerint történt (2. A kétszázezres szelvények által fedett terület kiterjedése a részletes térképekénél jóval nagyobb, egész Közép-Európa területére elkészültek, mégpedig a Ferrótól számított keleti hosszúság 24° 30' és 48° 30', valamint az északi szélesség 53° 30' és 39° 30' közötti területre ( 71/a., b. A hétszázötvenezres szelvények beosztása a nagyobb méretarányú térképművekétől független, részletes leírásuk később következik.