Betűtípusok számítógépre: A mai modern korban már könnyen megtehetjük, hogy számítógépünkön is ezekkel a rúnákkal írunk, nem is kell mást tennünk, mint az alábbi betűkészleteket letölteni, és az operációs rendszer Font mappájába feltelepíteni-bemásolni. Mindegyik betűkészletnek van egy jobbról-balra és egy balról-jobbra írt verziója (a rúnák tükörképei egymásnak). A jobbról-balra írt betűtipusnál a fájl nevének végén jb tag található. Pl. : -- Magyar Adorján-féle betűkészlet jobbról-balra. Székely magyar rovásírás abc. Letöltés: Magyar Adorján-féle betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) Forrai Sándor-féle betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) Rovás szabvány betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) Rovás V1 betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra)
A székelyek származástudatával összekapcsolva egészen a 19. -ig hun vagy szkíta (szittya) írásnak nevezték. A rovásírás a középkor folyamán funkcióját vesztette, ismerete fokozatosan gyengült, a latin írásbeliség természetszerűleg egyre kisebb területre zsugorította használatát. Mikor Telegdi János 1598-ban rövid tanulmányt írt a székely rovásírásról (Rudimenta priscae Hunnorum linguae), ábécével és mutatványokkal ellátva, néhány betűnek már torzított, hagyománytól eltérő alakját rögzítette, ami világosan mutatja, hogy az írás élő ismerete kihalóban volt. Nagyrészt a középkori érdektelenségnek köszönhető, hogy a székely rovásírásnak feltehetőleg sok feliratos (kőbe, fába vésett) emléke ment veszendőbe, s a 19–20. A székely-magyar rovásírás ábécéje. -ban szinte újra fel kellett fedezni. Ebben a mentő s publikáló munkában oroszlánrésze volt az etnográfus Sebestyén Gyulának. – A székely rovásírás jelentősebb emlékei: a székelyderzsi rovásírásos tégla, a bögözi templom felirata, a nikolsburgi rovásábécé. Marsigli rovásírásos naptára, a konstantinápolyi felirat, az énlakai felirat.
A Habsburg birodalom mérte a végső csapást az írásmód használatára. Ekkor a magyar mellett a német is hivatalos nyelv volt, és egy harmadik írásmód már túl sok volt az egyszerű közemberek számára, akik ráadásul hivatalos ügyeikben nem is használhatták az ősi írást. Újra, ezúttal végérvényesen elveszett az írás általános jellege. Manapság a rovásírás újra terjedőben van, elsősorban a székely-magyar módja. Székely magyar rovásírás. Inkább titkosírásként használják, és egyetemista körökben terjed leginkább, valamint olyan körökben, akik számára az írás a magyarság megmaradásának egyik jelképe. Ezen nacionalistának látszó jellege miatt azonban a hivatalos hatalom nem szívesen áll ki mellette. A Pálos-rovásírást az újraalakult Pálos szerzetes rend kezdi újra felfedezni. Forrás
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Nem tévesztendő össze a következővel: Európai Közösségek. Az Európai Közösség (EK) egy nemzetközi szervezet. Az Európai Unió (EU) három pillére közül ez az első pillérnek, az Európai Közösségeknek a legfontosabb része. Európai Közösség Alapítva 1993. Európai gazdasági közösség megalakulása. november 1. Megszűnt 2009. december 1. Jogelőd Európai Gazdasági Közösség Tartalomjegyzék 1 Története 1. 1 A 12 alapító ország 2 Gazdaságpolitikája 3 Kapcsolódó szócikkek Története Szerkesztés Az EK-et a Maastrichti szerződés hozta létre 1992 -ben az Európai Gazdasági Közösségből (EGK) úgy, hogy nevéből kivette a "gazdasági" jelzőt. Az EK szinte azonos az 1992 előtti Európai Közösségekkel, mivel abban az EGK melletti másik két közösség hatásköre nagyon korlátozott volt.
Az Európai Gazdasági Közösség (rövidítve EGK, angol (és magyar) nyelvterületen Közös Piac -ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt. 1957 -ben a római szerződéssel alapította az ESZAK -ot létrehozó hat állam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal. A maastrichti szerződés 1993-as hatálybalépésével a szervezet neve megváltozott, Európai Közösség (EK) lett, a három pillér közül a legelsőnek, az Európai Közösségeknek a része, annak 2009-es, lisszaboni szerződésben történő megszüntetéséig. Európai Gazdasági Közösség Az EGK alapító államai Alapítva 1957 Megszűnt 1993/2009 Típus sui generis nemzetközi szervezet Székhely Brüsszel Luxemburg Strasbourg A Bizottság elnöke Jacques Delors (1985–1993) Működési régió Európa A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Gazdasági Közösség témájú médiaállományokat. Története Szerkesztés Az alapító államok ki akarták terjeszteni az Európai Szén- és Acélközösséget a teljes gazdasági térre is, így 1957. Az első szerződések | Ismertetők az Európai Unióról | Európai Parlament. március 25-én a római szerződés aláírásával létrehozták az EGK-t. Ennek célja a tagállamok gazdasági integrációja, ezen belül is a nemzetgazdaság egészére kiterjedő vámunió, majd az ezt követő tizenkét éves átmeneti idő után a közös piac létrehozása.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy ennek az oldalnak a tartalma gépi fordítás, amely internetes tartalmaink alapszintű megértését teszi lehetővé. Szó szerinti fordításról van szó, amely nem minden esetben tükrözi hűen a forrásszöveget. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget az e szolgáltatás igénybevételével készült fordítások pontosságáért.
A szóban forgó célkitűzések elérése érdekében az EGK-Szerződés vezérelveket fogalmazott meg, illetve megalkotta a közösségi intézmények jogalkotási tevékenységének keretét. Ide tartoztak a közös szakpolitikák: a közös agrárpolitika (38–43. cikk), a közlekedéspolitika (74. és 75. Európai Gazdasági Közösség - Politikapédia. cikk) és a közös kereskedelempolitika (110–113. cikk). A közös piac biztosította az áruk és a termelési tényezők szabad mozgását (a munkavállalók és vállalkozások szabad mozgása, szabad szolgáltatásnyújtás és a tőke szabad mozgása). b. Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) olyan igencsak merész célkitűzéseket fogalmazott meg, mint az "atomenergia-ipar gyors létrehozása és növekedése". A tagállamok létfontosságú érdekeit (honvédelem és nemzeti függetlenség) érintő nukleáris ágazat komplexitásából és érzékenységéből kifolyólag azonban óhatatlanul is szükségessé vált az Euratom-Szerződésben megfogalmazott törekvések mérséklése. 4. Az egyes közös intézményekről szóló megállapodás, amelynek aláírására és hatálybalépésére a Római Szerződésekkel egy időben került sor, úgy rendelkezett, hogy a Közgyűlés és a Bíróság közös intézményekké alakulnak.
Az EMI-re bízott előkészítő munkát időben elvégezték, így az EKB a 1998-as év hátralévő részét a különböző rendszerek és eljárások végső tesztelésére fordította. 3. szakasz A GMU harmadik szakasza Az átváltási árfolyamok visszavonhatatlan rögzítése A GMU harmadik és végső szakasza 1999. január 1-jén vette kezdetét a monetáris unióba elsőként belépő 11 tagállam valutaárfolyamainak végleges rögzítésével és az EKB felügyelete alatti egységes monetáris politika bevezetésével. A részt vevő tagállamok száma 2001. január 1-jén 12-re emelkedett, amikor Görögország is belépett a GMU harmadik szakaszába. Access2Markets Európai Gazdasági Közösség. Tizenharmadikként Szlovénia csatlakozott az övezethez 2007. január 1-jén, majd egy év múlva Ciprus és Málta, 2009. január 1-jén Szlovákia, 2011. január 1-jén Észtország, 2014. január 1-jén Lettország, 2015. január 1-jén pedig Litvánia is belépett. Az övezethez való csatlakozással az egyes országok központi bankjai automatikusan bekerültek az eurorendszerbe is. Ebben a szekcióban található oldalak