Második osztálytól szakkör szintű nyelvtanulásra van lehetőség német nyelvből. Harmadik osztálytól tanulják a gyerekek az angol és a német nyelvet heti két órában órarendszerűen, ötödiktől pedig képesség szerinti csoportbontásban, ahol az első csoport 4 óra/hét, míg a többi 3 óra/hét óraszámban foglalkozik az idegen nyelvvel. A nyelvtanulásban nagy segítség a tanulóknak a testvériskolai kapcsolat egy hohenmölseni és egy Kemiben működő iskolával. Az idegen nyelvet a külföldre szervezett kirándulásokon is jól lehet gyakorolni (Ausztria, Anglia, Németország, Finnország). Első csoportos tanulóink a 8. Külföldi Nyelvtanulási Program 2023 | Angolnyár – Angol nyelvi táborok, nyelvtanfolyamok és programcsomagok az Egyesült Királyságban. osztályt iskolai, alapfoknak megfelelő nyelvvizsgával zárják. A matematikát is képesség szerinti csoportbontásban tanulják itt a gyerekek 5. osztálytól, segítve ezzel a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. A nyolcadik végén egy kétfordulós matematikavizsgával rendszerezik tanulóink tudásukat. osztálytól foglalkoznak a tanulók órarendbe építetten informatikával. Az intézmény a 2019/2020. tanévtől kezdve Örökös Ökoiskola.
FIGYELEM: a nyár közeledtével gyorsan fogynak a helyek, így érdemes minél hamarabb nézelődni, majd választani, hogy biztosan meglegyen a helyed!
A SIOSZ támogatja a sport-utánpótlás munkát. 29 tanulócsoport működik, 14 alsós és 15 felsős. Fő cél az egyéni képességek kibontakoztatása, a tanulók személyiségének, mozgáskultúrájának fejlesztése. Nevelőmunkánkkal el kívánjuk érni, hogy gyermekeink tudjanak egymással, a felnőttekkel, a családban, az iskolában és egyéb közösségi színtereken kommunikálni, viselkedni. Feladatunknak tekintjük, hogy magas színvonalú oktatással, szilárd alapismeretek nyújtásával eljuttassuk tanulóinkat a 8. tanév végére arra a szintre, hogy képességeiknek, adottságaiknak megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. Iskolánkról. Tanítványaink közül sok a körzeten kívüli és a vidéki egyaránt a testnevelés tagozat miatt. A körzetes tanulók tankötelezettségét is ellátjuk. A tanulócsoportok nagy többségében kiegyenlített a nemek aránya. Nevelőtestületünk összetételében kicsinek mondható a fluktuáció, a pedagógusok többsége középkorú, nagy pedagógiai, pszichológiai tapasztalattal rendelkező. Alsó tagozaton órarendbe épített néptáncoktatással is fejlesztjük a tanulók mozgás- és zenekultúráját.
Az iskola sokféle programot szervez a nyelvi tábor helyszínének, az adott és a környező városok adottságait figyelmébe véve. Néhány népszerű program: vetélkedők, mozi-est, kvíz show, kincsvadászat, karaoke, disco-est, strandolás, Aquaworld, tenisz, foci, röplabda, kosárlabda, városnézések, kirándulások. A szabadidős programok, és a belépők ára általában benne van a csomagárban, tehát némi zsebpénzt kell csak pluszban adni a gyermeknek. Melyek a legfontosabb tudnivalók a szállásról és az étkezésről? Kétféle szállás közül lehet választani: családi szállás és kollégiumi szállás. Bármelyiket is választja a gyermek, teljes ellátásban részesül, tehát reggelit, ebédet és vacsorát is kap. Az ebéd alkalmanként hideg, csomagolt ebéd, pl: szendvics, üdítővel, gyümölccsel. A családi szállások estenként messzebb vannak az iskolától, de maximum 40 perc távolságra. A kollégiumok sokszor az iskola mellett vagy ahhoz nagyon közel helyezkednek el. Hogyan jut el a gyermek a reptérről a szállásra? Az iskolák biztosítanak reptéri transzfert a diákoknak.
A sporttevékenység célja a teljesitményfokozás 2. A tevékenységről általában és a sporttevékenység jellemzői 2. A teljesítményfokozás a sporttevékenység alapvető célja... 2. Személyiségfejlesztés és teljesítményfokozás 2. 5. Összefoglaló kérdések... 8. A sportoló! elkészítése pedagógiai folyamat 3. A sportoló felkészítése pedagógiai folyamat... 3. Sportpedagógia - Bíróné dr. Nagy Edit - Régikönyvek webáruház. A sport és a nevelési folyamat összefüggései 3. A nevelés és oktatás összhangja a sportban 3. A sportoló nevelésének főbb szinterei és ezek kapcsolata... 3. A különböző nevelési színterek együttműködésének szüksé- gessége; a nevelési ráhatások egysége, mint alapvető peda- 3. Egyéb nevelési hatások a sportban 3. Az edző és a sportoló kapcsolata 3. A sportoló nevelésének fontos feltétele az edzővel való he- lyes kapcsolata... 3. A sportoló és edző kapcsolatának sajátosságai az általános pedagógiai szituációhoz viszonyítva... 3. Az edző tekintélye — az edző mint pedagógus. Az edző pe- dagógiai modellje 3. A sportoló személyisége 3. A teljesítménymotiváltság a sportolói személyiségfejlesztés középpontjában... 3.
Előszó 1. Bevezetés a. sportpedagógiába 1. 1. A sportpedagógia tárgya, jellege, feladatai... 1. 2. A sportpedagógia interdiszciplináris kapcsolatai, helye a tudomá- nyok rendszerében 1. 3. A sportpedagógiai kutatások tudományos módszerei 1. 4. Összefoglaló kérdések... 2. A sport társadalmunkban és az egyén életében... 2. A sport társadalmi jelentősége, szerepe... 2. A sport társadalmi, emberi tevékenység... 2. A sport kapcsolata az általános emberi kultúrával és a test- kultúrával... 2. A sport kapcsolatai a mindennapi munkával, a honvéde- lemmel... 2. A sport hatása a szociális és emberi kapcsolatok alakulására 2. A sport és az egészségvédelem 2. Az egészség értelmezése, kapcsolata a sporttal 2. A sport az egészségre nevelés alapvető eszköze... 2. Az egészségre nevelés feladatai, folyamata, területei általá- ban és lehetőségei a sportban 2. Eletrend—szabad idő—sport 2. A sportolás helye az ember életrendjében. tevékenységstruk- túrájában 2. A helyes életrend és testi kulturáltság kialakítása a sport 2.
Életeszmény—sport és pályaválasztás összefüggései 3. Értelmi nevelés a sportban ••• 3. Az értelmi képességek fejlesztése a sporttevékenység segít- 3. A sportolók általános műveltségének fejlesztése... 3. 8. Az erkölcsi tulajdonságok szerepe és fejlesztése a sportban 3. A sport erkölcsfejlesztő hatása... 3. Munkára nevelés a sportban 3. Akarati nevelés a sportban 3. A szocialista hazafiságra nevelés a sportban 3. Szexuális nevelés a sportban 3. A sportolók humanizmusra nevelése... 3. 9. Az esztétikai befogadóképesség és kifejezőkészség fejlesztése a 3. A sport esztétikai hatása és jelentősége a sporttevékeny- ségben... 3. Az érzékszervi funkciók fejlesztése — mint az esztétikai befogadóképesség alapja... 3. Az esztétikai alkotókészség fejlesztése a sport eszközeivel 3. 10. A sportoló nevelése a kollektívában 3. A kollektíva jelentősége a sportoló közösségi emberré for- málásában 3. A sport közösségfejlesztő tényezői... 3. A sportközösség strukturális sajátosságai... 3. A sportoló nevelésének módszerei a kollektívában 3.