2022. február 06. Komment A Pán Péter szindrómás egyén visszautasítja a felnőtt léttel járó mindenfajta felelősséget és úgy kollektívan az egész felnőtt lét számára elképzelhetetlen. Nem kell azonban messzire mennünk, ugyanis sokan élnek ezzel a kondícióval. A pszichológusok szerint a Pán Péter szindróma egy olyan személy viselkedési mintája, aki nem hajlandó elfogadni a felnőttkort és az ezzel járó felelősségeket. Mik a Pán Péter szindróma jelei? A felszínen egy Pán Péter szindrómás személy egészen izgalmasnak tűnik. Kalandvágyuk, gondtalan hozzáállásuk és spontán viselkedésük lehengerlő. Bár ezek a tulajdonságok kecsegtetőnek tűnhetnek, mélyen legbelül negatív mintát rejtenek. Azoknak az emberek, akik nem akarnak felnőni, általában fogalmuk sincs, hol látják magukat a jövőjük szempontjából. Hetek Közéleti Hetilap - Örök kamaszok. Azonban nem ez a legnagyobb gondjuk. Ezeknek az egyéneknek az érzelmi intelligenciája is meglehetősen alacsony, az elköteleződésre való hajlamukkal együtt. Ráadásul mindig elkerülik, hogy felelősséget vállaljanak hibáikért.
Pán Péter a mesebeli kisfiú, aki az elveszett fiúk között él Sehol-szigeten, repül, kukorékol, tündérekkel barátkozik és kalózokkal harcol. Karakterével nem csak a mesékben találkozhatunk. A nyugati társadalomban egyre elterjedtebb ugyanis azoknak a felnőtteknek a száma, akik a mesebeli figurához hasonlóan nem tudnak vagy nem akarnak felnőni. Székács Zsófia pszichológus írása. Biológiailag felnőttek, de mégsem képesek maguk mögött hagyni a kamaszkort. Karrierjük nem halad, kapcsolataik nem fejlődnek. Gyakran szüleikkel vagy a szülők pénzéből élnek. Koruk alapján már önálló családot alapíthatnának, de képtelenek a felelősségvállalásra, érzelmileg gyakran éretlenek, viselkedésük gyerekes. A Pán Péter-szindrómát az Egészségügyi Világszervezet egyelőre nem tekinti pszichológiai zavarnak vagy mentális rendellenességnek, mégis egy olyan jellegzetes elakadásról beszélhetünk, ami egyre elterjedtebb a nyugati kultúrákban. Általában 25 év fölötti fiatalokról van szó, akik elakadtak a tanulmányaik befejezésévével, nem tudnak előrébb lépni párkapcsolataikban és csak álmodoznak arról, hogy egyszer majd megtalálják a tökéletes hivatást, ahol kevés munkával sok pénzt és elismerést kaphatnak.
Új típusú kihívásokkal kell szembenézniük az Y generáció tagjainak, ami meghatározza a felnőtté válás folyamatát. A kapunyitási krízis nem számít szokatlan jelenségnek a korosztály tagjainak körében, és nem ritkák a szorongásos tünetek sem, ám a pszichológiai tanácsadás sokat segíthet az útkeresésben. A mai 18−25 éves korosztály tagjai sajátos problémákkal és kihívásokkal néznek szembe. Jelszavuk az átmenetiség: pszichológiailag nem írhatóak le sem a serdülőkor, sem a felnőttkor jellemzőivel. A 21. századi posztmodern társadalmakban eleve problémás a két életszakaszt elválasztó küszöb pontos behatárolása, hiszen egyre kevesebben járják be a hagyományos iskola-munka-házasság-gyerek életutat. Kitolódott a szülői fészek elhagyásának ideje, és ha valaki nem is lakik már a "Mama hotelben", szülei a különköltözést követően is támogatják a lakásszerzésben, fogyasztási cikkek vásárlásában vagy a rezsi kifizetésében. Összecsúszik a tanulás és a munka időszaka és gyakori a tanulmányi évek kitolása az egész életen át tartó tanulás jegyében – biztosan ti is ismertek olyanokat, akik már a második vagy akár harmadik egyetem padjait koptatják.
Mindemellett a várható élettartam is növekszik világszerte, a 21. században az átlag 70-ről 80 évre. Egy 2012 júniusi jelentés szerint a népességnövekedés ökológiai fordulópont felé taszítja a világot, amely után társadalmi és ökológiai instabilitás következik. Hétmilliárd ember étvágya Nemcsak a népesség száma nő, hanem az élettartam is. Kétszáz éve 1 milliárd ember élt a Földön, ma 7-szer annyi. Kétszáz éve még 30 év alatt volt a születéskor várható átlagos élettartam, ma közel 70 év. Jóval kevesebb lehet a Föld lakossága az évszázad végére, mint vélték. A Föld véges erőforrásait a növekvő lélekszám, a növekvő élettartam és a növekvő életszínvonal egyaránt megterheli. Tovább
Antal Alexa, a WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország kommunikációs vezetője elmondta: minden évben más dátumról van szó, hiszen az emberek fogyasztása és ökológiai lábnyoma is változó. A Föld eltartó képességét, a biológiailag termékeny területeket állítják párhuzamba az emberi igényekkel, jelenleg az utóbbiak a nagyobbak. Globálisan az 1970-es évek elején léptük át az egyensúlyi állapotot - mondta. Field lakossaga 2019 live. Az Európai Unióban a mai nappal elhasználtuk az egy évre elegendő erőforrást - tette hozzá. Mint hangsúlyozta, a természeti ökoszisztémák működése jelenleg az összeomlás szélén van a túlhasználat miatt. Az Európai Unióban 2, 8 Földnyit fogyasztunk, a túlfogyasztásban élen járunk. Ha az Európai Unió ország lenne, akkor a harmadik legnagyobb ökológiai lábnyomú ország volna, az Egyesült Államok és Kína után - jegyezte meg. Ha mindenki úgy élne mint a magyarok, akkor is több mint két Földre lenne már szükség - tette hozzá. Globális és helyi szinten is szükség van a cselekvésre a folyamat megfékezéséhez, illetve visszafordításához.