1825. november 3. Szerző: Tarján M. Tamás "Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá. " (Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása) 1825. november 3-án, az I. Ferenc (ur. 1792-1835) által összehívott reformországgyűlés alsótáblai ülésén született meg a Magyar Tudományos Akadémia, mely a következő évtizedekben a hazai tudományosság és művészet, illetve a magyar nyelv ápolásának legjelentősebb intézménye lett. A Magyar Tudós Társaság, mely gróf Széchenyi István – egy évi jövedelmének – nagylelkű felajánlása nyomán kelhetett életre, az 1830-as esztendőben kezdte meg működését a "legnagyobb magyar" és egy másik bőkezű mecénás, Teleki József vezetésével. Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolata már Bél Mátyás evangélikus lelkész – és polihisztor – fejében megfordult, Bessenyei György pedig néhány évtizeddel később, 1781-ben papírra is vetette a maga tervezetét.
A magyar Tudós Társaság, később a Magyar Tudományos Akadémia évkönyvei 1831-től 1889-ig, 17 kötetben számoltak be az Akadémia tevékenységéről. Tudományos cikkeket, emlékbeszédeket, értekezéseket, és az Akadémia szervezeti, adminisztratív, gazdasági életére vonatkozó közleményeket, ülés-beszámolókat egyaránt találunk bennük. Bővebben A Magyar Tudós Társaság / A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 1831-1889 A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei 1833-1860 A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 1860-1891
( Magyar Hírmondó, 378. oldal) A két álláspont messze van ugyan egymástól, ám abban mindkettő egyezik, hogy a magyar tudományos élet és a magyar nyelv ügye hazánkban ekkoriban nem lehetséges a mindenkori uralkodó és a főrendek hathatós közreműködése nélkül. Bessenyei így fogalmaz: Tudom, hogy ez a király megegyezése és az ország költsége nélkül meg nem készülhetne. De a hazának főrendei azt mindenikét megnyerhetnék és véghezvihetnék. (Bessenyei, 271. oldal) Az 1786-ban alapított Svéd Akadémia, mely az irodalmi Nobel-díj odaítéléséről is dönt, nem az első akadémia volt, mely Svédországban létrejött (Forrás: Wikimedia Commons / Mastad / CC BY-SA 3. 0) A Magyar Hírmondó 1786-ban számol be a svéd nyelv és irodalom ápolása érdekében létrejött Svéd Akadémia (Svenska Akademien) megalapításáról. Az eseménnyel kapcsolatban az újság II. Józsefhez intézett, fohásznak beillő jámbor óhaja így szól: Vajha az egek arra bírnák a mi javunkat annyira munkálkodó felséges uralkodónk szívét, hogy a mi édes magyar nyelvünkkel ugyanazont cselekedni kegyelmesen méltóztatna!
0) Az Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék című írásában Bessenyei felvázolja e társaság feladatait, felépítését és működését is, és határozottan állást foglal a magyar nyelv fejlesztése és a tudomány művelése mellett. Nyelv és tudomány Bessenyei szerint a magyar nyelv kiművelésével alkalmassá kell azt tenni arra, hogy a tudományban is használhatóvá legyen. Nem áll meg azonban e pontnál: szerinte "a köztünk lakó németeket és tótokat is magyarokká kellene tennünk. Mert megérdemli azt ez az áldott haza az idegen nemzetektől, melyeket a maga kebelében táplál, hogy annak nyelvét és szokásait is bévegyék, valamint annak javaival és szabadságaival élni nem iszonyodnak. " (Bessenyei, 266. oldal) A soknemzetiségű országban a magyar nyelv helyzetének ilyen jellegű erősítése a nemzetiségek rovására azonban már nem egyértelmű minden kortárs számára. Rát Mátyás a Magyar Hírmondó egy 1782-es írásában amellett foglal állást, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek is bátran tegyék alkalmassá nyelvüket a tudomány művelésére: Nincs más egyéb hátra, hanemhogy mindegyik a maga nyelvének gyarapodásán teljes igyekezettel rajta légyen.
Péter László tudósi pályája során gyakran tért vissza kedvelt alakjaihoz, Dugonics András életéről és pályájáról számtalan írása született. 1985-ben A jó öreg Dugonics című írásában így fogalmazott: II. József korában, a "haza és haladás" határozott szembekerülésének idején – az Etelka című regényének tanúsága szerint – a Dugonics András képviselte népiesség "őrizte meg a reformkor nemzeti ébredése számára a magyar hagyomány tudatát és anyagát; a honfoglalás történetét és a népszokásokat". Dugonics érdeme "mind a múltnak, a réginek, mind a parasztinak, a népinek az irodalmi tudatba való belepalántálása". Legkiválóbb tanulmányaink sorába tartozik A mi Hermann Ottónk (1985) című írása, és a Pável Ágoston pályáját és szegedi éveit bemutató munkája. A Két nép hű fia – Pável Ágoston centenáriumán (1987) című tanulmányában idézte Illyés Gyula megállapítását: a neves szlavistát "a minden helyzetben és az élet minden szakaszában egyformán jól működő szellemi ember mintaképéül tudnám fölmutatni.
2020. március 12-től színházunk a vészhelyzet feloldásáig zárva tart, a meghirdetett előadásaink elmaradnak....
A második felvonásban a már nagyra nőtt ugrifülesekkel találkozunk. A testvérek háromnegyede tisztes felnőttként él, dolgozik, családot alapított. A maradék 25%, Péter mit sem változott az évek alatt. Sőt most még testvére gyerekeit is beleviszi a rosszba. Robin Nyúl | Nyúl Péter / Budapest Bábszínház. Pontosabban: azok viszik őt, egy kicsit ugyanis növöget már befelé az a fejelágy Péter kobakján, a végeredmény mégis ugyanaz a kalamajka, amit már egyszer átélt. Azazhogy csak majdnem. Mert a darab végén jön a meglepő tanulság, ugyanis végül a gazda lobogtatja meg a fehér zászlót, és örök bérletbe adja a komposztáló tartalmát, ha cserébe az állatok nem nyúlnak a kerthez. Teljes családi kivonulás Gergelyfi bácsi mostantól tulajdonképpen répában és káposztában elszámolt védelmi pénzt fizet. (Habár a komposztáló elvileg csak növényi hulladékokat tartalmaz. ) A nyulak, akik eddig más tulajdonát lopkodták, és a kerthez semmi közük, végül elérik, hogy ettől kezdve megkapják kiharcolt részüket. Ez még annak tudatában is legalábbis fura végkifejlet, hogy a gyerekek nem ezt látják, nem erre figyelnek.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Online nézhető ONLINE 2020. december 05. (szombat) 15:00 Nyúl Péterrel mindig történik valami. Bábszínház nyúl peter gabriel. Mágnesként vonzza a bajt, a galibát. Mesénk kezdetén - Nyúlmama határozott tiltása ellenére - átszökik a szomszéd Gergelyfi bácsi veteményeskertjébe, ahol nem várt találkozások és hihetetlen kalandok várnak rá. A több évet felölelő történetben Péter testvérei felnőnek és családot alapítanak, de vajon a rosszcsont nyúlfinak benő valaha a feje lágya? (Nem. ) Vajon felnőttként is épp olyan lesz, mint gyerekként? (Persze. Sőt. ) Rendező: Ellinger Edina Az előadás színlapja Linkek: