Intézmény vezetője: Ujkériné Diviák Mária Beosztás: intézményvezető Email: Telefon: 1/3100134 Mobiltelefonszám: Fax: Alapító adatok: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Típus: állami szervezet Hatályos alapító okirata: Budapest, 2017. 09. 11. Jogutód(ok): Jogelőd(ök): Ellátott feladat(ok): általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat), általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat) Képviselő: Hományi Tamás Márton tankerületi igazgató +36 (1) 795-8245 Sorszám Név Cím Státusz Őrmezei Általános Iskola 1112 Budapest XI. Őrmezei általános isola 2000. kerület, Menyecske utca 2. Aktív
A távolság alapú keresésnél légvonalban számoljuk a távolságot.
A PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói témahét keretében tartott előadásokon a tanulók a felső évfolyamokon megismerkedhettek a pénzügyi tudatosság alapelveivel; fontos pénzügyi és banki alapfogalmakkal; a családi költségvetés elemeivel; a magyar pénz történetével Szent István korától napjainkig; a forint bankjegyekkel és érmékkel; a magyar bankjegyek biztonsági elemeivel; kutatómunkát végezhettek a magyar pénz történetével kapcsolatban. Az alsó évfolyamokon az osztályfőnöki órák, illetve erkölcstan, rajz és technika órák keretében beszélgettek a családi költségvetésről családi vásárlásokról a pénz beosztásáról takarékoskodásról bevásárlólistát készítettek Az összes évfolyamnak persely- és bankjegytervező pályázatot hirdettünk: a tanulók megtervezhették az iskola saját pénzét, az Őrmezei Petákot. A beérkezett pályaművekből kiállítást rendeztünk. Őrmezei általános isola java. A helyezettek és minden aktív résztvevő jutalomban részesült. Az alsó évfolyamos tanulók készítették a faliújság dekorációját: rajzoltak, színeztek és illusztrációkat készítettek pénzzel kapcsolatos szólásokhoz, közmondásokhoz.
Legyünk képesek a megújulásra Intézményünk vezetése és nevelőtestületünk tagjai legyenek képesek a megújulásra, munkájukat a megfogalmazott minőség iránt elkötelezetten, a fenntartói igényeknek és elvárásoknak megfelelve végezzék. Iskolavezetés, tanári kar, pedagógiai munkát segítők, a titkárság munkatársai, iskolaorvos, gyógytestnevelő bemutatása. XI. kerület - Újbuda | Őrmezei Általános Iskola. MÁRCIUS 15. - ÜNNEPSÉG AZ ISKOLÁBAN Posted by Comments: 0 Március 15. – ünnepség "online" Ebben a tanévben is az 5. évfolyam készült a megemlékezésre. A műsort rádiójáték formájában oldottuk meg, így az időközben elrendelt digitális oktatás ellenére volt…
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed
Óvodák, általános iskolák, középiskolák, felsőoktatás Az adatbázisban 3. 135 iskola található
Cookie-k használata nélkül a honlap funkcióit nem lehetne megfelelően működtetni. Szentendrei-sziget lap - Megbízható válaszok profiktól Pokol csárda szentendrei sziget festival Keresés: csárda (Borítókép: A szentendrei Dunakorzó képe. Fotó: Nagy Zoltán / MTI) Szabadtéri programlehetőségek: Rodeo bika Nosztalgia ötpróba Mászókaland óriás hinta elem Mászókaland öt elem használata Zorb + Rámpa Íjászat Grill főzőverseny Bográcsos főzőverseny Ugrálóvár falu Saját parkolónkban 300 gépkocsi parkolását tudjuk biztosítani, míg a parkot körbe ölelő területen további 800 gépkocsi parkolását tudjuk megoldani. Budapest szívében, közel a városhoz Rendezvények lebonyolítására az alábbi helyszínek alkalmasak: SZABADTÉRI HELYSZÍNEK: medence, sportpályák, füves terület. BAMBUSZ BÁR: a park ezen helyisége beépített grill látványpulttal rendelkezik, fedett és egyszerre 500 fő befogadására képes. Pokol csárda szentendrei sziget teljes film. SZEKÉR CSÁRDA és Terasz: a legnagyobb fedett helyszínként (1200 m²) egyaránt alkalmas a vendéglátás helyszínéül, valamint rosszidő esetén az épület mellé felépített terasszal összekapcsolva akár a programok egy részének lebonyolításához is kellő tér biztosított.
E nagyszerű helyeket csónakkal vagy komppal egyaránt el lehetett érni. Aki a város alsó végén lakott, annak még ide se kellett jönnie, hiszen a városvégi ligetnél megtalálta a hivatalos strandot is, és a nem hivatalos fövenyt is. Sziget is volt ott, a Tímár-sziget, s fölötte a zátony... A Korzóról külön kell szólni. Lassan száz éve lesz, hogy megépítették függőleges támfalát, tetején öntöttvas korláttal. A fal tégla alakú, faragott kövekből készült, ma is hibátlan. A Korzó az ország legszebb városi Duna-partja volt, a váciak kedvelt sétahelye. Ez elé építették a párhuzamművet, óriási területet zárva el a Dunából. A falu története - Dunakanyar egy gyöngyszeme. Ez az elzárt terület negyed évszázad alatt pocsolyává és szemétdombbá vált. Felső részét napjainkra ugyan nagy költséggel feltöltötték és parkosították, így ma már az arra sétálóknak ismét kellemes látvány, de magától a Korzótól óriási összegekért elvették a vizet. És a vízpart immár visszataszító kőszórás, a létező parttípusok közül a legkevésbé esztétikus. E párhuzammű megépítésével az alsó strand is tönkrement.
Legszívesebben mégis a spiccen, a szigetcsúcson vertük föl a sátrat. Elhagyatott, nyugodt hely volt, legfeljebb egy-két hozzánk hasonló, a csendet és a természetet tisztelő vadevezős szállt meg itt egy-egy éjszakára. Részletek Gánti Tibor Váci eltűnő szigetek írásából.
A mai napig ez az egyetlen út, mely a szigetet a szárazfölddel összeköti. A Szentendrei szigeten fekvő Tótfalu a községet a sziget legnagyobb agrártelepülésévé teszi. Noha az utóbbi időben nőtt a településrészen a tercier szektorban dolgozók száma, a község megőrizte tradicionális és agrár jellegét. Tahitótfalu legjellemzőbb termesztett növénye az eper. Tahi a 19. Pokol csárda szentendrei sziget 2013. századtól kezdve fokozatosan betelepült, elsősorban a fővárosi tehetős, polgári-művészi réteget vonzotta a nyugodt környezet és a Budapesthez való közelség. Ez meghatározta a községrész üdülő jellegét. Olyan hírességek találtak otthonra itt a Visegrádi hegység lábánál, mint például a festő Ferenczy család és az építész Pollack Mihály. Az 1960-as évektől máig ható fővárosi migráció viszont alaposan felduzzasztotta az agglomerációba tartozó településrészt. A község Tótfalu részének lakossága pedig a '90-es években, elsősorban az Erdélyből érkezőkkel gazdagodott. Így Tahitótfalu község lélekszáma mára meghaladta az 5000 főt.