Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2012. 07. 31., 06:12 Frissítve: 2012. 31., 15:25 43931 A járulékalapot képező jövedelem fogalmának a társadalombiztosítási jogban két szempontból van jelentősége: egyrészt ez alapozza meg az egyéni járulékfizetési kötelezettséget (egyéni járulékalap), másrészt pedig a munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási) jogviszonyok esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelmet viszonyítjuk havi szinten a minimálbér 30 százalékához vagy naptári napokra ennek harmincad részéhez. A szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettségét már nem a Tbj., társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (1997. évi LXXX. törvén), hanem külön adótörvény (2011. évi CLVI. törvény) szabályozza, így ezt már nem a járulékalapot képező jövedelem, hanem az említett törvényben meghatározott adóalap után kell a kifizetőnek lerónia.
77. § (1) A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art. -ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.
Fiktív fémipari számlákkal csaltak adót Tatán Költségvetési csalás miatt vádat emelt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség három férfi ellen, aki a gyanú szerint fiktív fémipari munkákkal 800 millió forint forgalmi adót csalt el.
Az állati kártevők Állati kártevők: férgek puhatestűek rovarok emlősök madarak Férgek elleni védekezés: agrotechnikai: csávázás, biológiai védekezés (pl. élősködő fonalférgek, vakond stb), talajba szántáskor juttatott vegyszerek ellenálló fajta Puhatestűek elleni védekezés: (pl: csiga) vegyszeres kezelés Rovarok elleni védekezés: -( rovarölő szer - inszecticid) A rovarok elleni védekezésben használjuk ki a fejlődésükre és életmódjukra jellemző szűk keresztmetszeteket. Színcsapdák: Néhány rovar erősen vonzódik valamilyen színhez, így csapdába csalogathatjuk és elpusztíthatjuk őket, vagy legalább megtudhatjuk, mikor kell elkezdeni a védekezést. Például a kaliforniai pajzstetű a fehérhez, a levéltetű és a cseresznyelégy a sárgához, a bundásbogár a kékhez vonzódik. Illatcsapdák: A nőstények illatanyagai (szexferomonok) messziről odavonzzák a hímeket, amelyek így a csapdába csalhatók. ÖMKi - A cseresznyelégy elleni védekezés lehetőségei. Ma már több mint 20 fajra kapható illatcsapda. Riasztás: Az adott faj számára kellemetlen illatanyaggal (repellens), megakadályozható a betelepülés.
Légtértelítés (összezavarás, vagy kofúziós technika): Ha nagyon sok vonzó illatú kapszulát helyezünk ki a megvédendő területre, akkor a hímek nem találják meg az ott lévő nőstényeket a tömény illatárban. Kitinszintézis gátlók: A kitin a rovarok szilárd vázát adó anyag. Ha a kikelő lárva a kitin képződését gátló anyaggal kezelt növényből eszik, akkor nem képes kifejlődni, hamarosan elpusztul. Csak a számunkra károsakra hat, hiszen azok esznek a növényeinkből. Étvágycsökkentő anyagok: Használatának alapelve hasonló a kitinszintézis gátlóknál leírthoz, csak az a különbség, hogy itt a rovar hamarosan abbahagyja a táplálkozást és ezért pusztul el. Madarak elleni védekezés: madárriasztó puskák, patronok, T fák kihelyezése, hogy a ragadozó madaraknak legyen hely leszállni a tábla közepén, ritkítás, ahol van lehetőség hálózás (terményt) nagyon ritka esetben kilövés Emlősök elleni védekezés: rodenticid vegyszerek a rágcsálók ellen, füstpatron az üreglakók ellen, mérgezett csalik, T fák, csapdázás nagyemlősök= vadkár, a vadásztársaság "feladata" a védelem, vadvédő hálók, kerítések, gyérítés, riasztás Állati kártevők
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor