Az 1960-as évekre már nemcsak árubőség jellemezte a fővárosi piacokat, hanem megkezdték azok korszerűsítését, felújítását is: itt is lebontották a régi bódékat, kioszkokat, s helyükön korszerű pavilonok épültek, amelyekbe már bevezették a villanyt és a vizet. Az 1970-es évekre alakult ki a piacnak az a képe, amelyre a régi törzsvásárlók ma is nosztalgiával gondolnak vissza: a nagy választék, az olcsó árak, a nyüzsgés és a jellegzetes bazárhangulat sokak számára tette élménnyé a bevásárlást. 8 híres meleg férfi, aki igazából sosem coming outolt | Hírstart Podcast. A "maszekok" vagyis a magánkereskedők megjelenése új színt hozott a piac életébe. 2002-ben a lebontott Lehel téri piac helyén ifj. Rajk László tervei szerint épült fel - a tervező nyomán - a népnyelv által is Kofahajónak becézett vásárcsarnok. 2012 januárjától a Lehel Csarnok üzemeltetője a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Három évtizede nem vágott ilyet senki a fejéhez. Főleg, hogy soha sem volt az, utálta a nácikat, de ez senkit nem érdekelt, amikor negyvenkettő tavaszán megkapta a behívóját, és indulni kellett. Amikor a zord, fontoskodó férfi egyedül hagyta, akkor jutott eszébe, hogy nem segített se szobát foglalni, se rubelt váltani, ahogy a recepciós ígérte. Újra elfogta az éhség is. Utoljára valahol a Kárpátokon túl evett a Tisza expressz étkezőkocsijában. Lehel tér pic vert. Hirtelen összefutott a nyál a szájában, mert eszébe jutott, hogy a Csarnok utcai piacsoron volt egy nagyszerű hentes, akinél kimérve lehetett kolbászt venni, meg hozzá fehérkenyeret és uborkát. Legénykorában, az éjszakai műszak után hányszor evett ott Aladárral, aki aztán mellette fagyott halálra a fronton. Fasiszta ám az apátok… De se nem gondolata, se nem mondta végig. Fogta a két bőröndjét, és elindult kifelé. Kilépett az elegáns üvegajtón, amikor kék Zsiguli fékezett előtte. Apró, szemüveges férfi meg egy rendőr ugrott ki belőle. Udvariasan félre állt, mert látta, hogy nagyon sietős annak a kettőnek.
Mikla-puszta és a Felső-kiskunsági-puszta nagy kiterjedésű szikesein főleg sótűrő- és sókedvelő növényfajok élnek, míg a Felső-kiskunsági-tavak madárvilága nemzetközi hírű. A Peszéradacsi-rétek a Turján-vidék legjelentősebb tagja, az izsáki Kolon-tó pedig a Duna-Tisza köze legnagyobb édesvízi mocsara. A Fülöpházi-buckavidék mozgó homokbuckáival és árvalányhajas pusztáival a Homokhátság hajdani arculatára emlékeztet. Az Orgoványi-rétek egykori mocsarak és buckavonulatok csodálatos egysége. A homokterületek közül Bugac a leghíresebb, amely a mai napig sok látogatót vonz. A nemzeti park legkisebb területegysége, a Szikra és az Alpári-rét a Tisza folyószabályozás előtti képét őrzi. A bővítéseknek köszönhetően a nemzeti park ma 50 523 hektár kiterjedésű, továbbá a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található még több mint 27 000 hektár területen három tájvédelmi körzet: a Pusztaszeri, a Mártélyi és a Körös-éri Tájvédelmi Körzet. A nemzeti parki területek kétharmad része bioszféra-rezervátum, a Felső-Kiskunsági-tavak, a Felső-Kiskunsági-puszta és a Kolon-tó pedig a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhely.
Változatos élőhelyek sokasága mutatja meg titkait. A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben az ország második nemzeti parkjaként alakult a Duna-Tisza közén. Az alapításkor 6 nemzeti parki terület mára kilenc egységből áll, kiterjedése 50523 hektár – olvasható a nemzeti park ismertetőjében. A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani képződmények, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása. Kiemelkedő természeti értékeinek nemzetközi elismeréseképpen a KNP területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) Programja 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánította. A vizes élőhelyek fokozott védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá az alábbi területek tartoznak: a Felső Kiskunsági tavak és puszták, az izsáki Kolon-tó, a Pusztaszeri és Mártélyi Tájvédelmi Körzet és a Csongrád-bokrosi Sós-tó. A természetvédelem oltalma alatt áll még három tájvédelmi körzet, 18 természetvédelmi terület is.
2016 a pályázatok éve volt A nemzetipark-igazgatóság 10 KEHOP pályázatot nyert az évben, összesen 1. 888. 101. 309 Ft értékben, és egy VEKOP pályázatot 420. 655. 896 Ft értékben. Partnerekként veszünk részt két olyan LIFE pályázatban is, melyeket tavaly nyertesnek fogadtak el. Rendezvények, túrák minden időben Tavaly is számtalan rendezvényt szervezett a nemzeti park. A tavasz első nagy rendezvénye a Túzokünnep Bösztörpusztán, ahol kb. 600 résztvevő ismerkedett meg a szikes puszták élővilágával és a szerencsések még dürgő túzokkakasokat is megfigyelhettek. Minden évben nagy siker a gólya road-show, amikor a nyilvánosság részvételével gyűrűzik meg a településeken levő gólyafészkekben kikelt fiatal gólyákat. Az V. Fehértavi Darvadozás résztvevőihez novemberben nem volt kegyes az időjárás, de az egész napos eső ellenére is mintegy 600-an mentek el, hogy a látványos, több ezres darucsapatokat megfigyeljék. Az év során több mint 40 hétvégi túrát szervezett a nemzeti park, melyeken közel 2000-en vettek részt.
Ezeken túlmenően a Kolon-tavat hazánk egyetlen biogenetikai-rezervátumaként is számon tartják. Hati Tamás – Víz-tükör A tájátalakítás megsemmisítő sodrában még fennmaradt maradványterületeket szinte az utolsó órában mentette meg a nemzeti park létrehozása. A szétszórt, szigetszerűen elhelyezkedő kisebb-nagyobb területek megőrzése, védelme, kezelése, és bemutatása nehezebb, költségesebb, több időt igénylő és nagyobb szakértelmet feltételező munka, mintha azt megszakítatlan, összefüggő területeken végeznénk. Szikes tavak és puszták, édesvízi mocsarak A Duna-Tisza közi szikes élőhelyek kiterjedése a második legnagyobb a Kárpát-medencében, ugyanakkor élőhelyi változatosságukat, növényzetük sokféleségét tekintve az első helyen állnak. Az itteni szikesek között minden jelentős közép-európai szikes élőhelytípus képviselteti magát ezerféle helyi összetételben. Daróczi Csaba – A különc gulipán A Hortobágy után a Felső-kiskunsági-puszta az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, legismertebb része Apajpuszta.
Szakértői tevékenység Az Igazgatóság 2005 óta természetvédelmi szakértőként működik közre a természetvédelmi hatósági eljárások során, amennyiben a természetvédelmi hatóságként működő kormányhivatalokkal, illetve a települési jegyzők megkeresik egy-egy ügyben. A hatósági megkeresések száma évről évre változik, de általában meghaladja a kettőszázat. Környezeti nevelés A környezeti nevelés keretében elsősorban óvodás, általános- és középiskolás gyerekeknek szervezünk programokat (erdei iskola, foglalkozások), ahol játékos programok, kirándulások keretében megismerkedhetnek a térség természeti értékeivel, vagy éppen kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Ökoturisztika A természetvédelmi kezelési tevékenység fontos része a természeti értékek bemutatása a nagyközönségnek. Az Igazgatóság tanösvényeket és bemutatóhelyeket, látogatóközpontot, bemutatóhelyeket tart fenn, ahol a látogatók megismerkedhetnek az adott térség természeti értékeivel és a természetvédelem napi munkájával. A bemutatóhelyek mellett számtalan kiadvány, térkép segíti az ide látogató természetszerető látogatókat, akik természetesen túravezetést is kérhetnek.