Adblockerek, csaló hirdetések, hekkerek, a felhasználók személyes adataival csúnyán visszaélő cégek tépázzák az online reklámokba vetett bizalmat, senki nem tudja, mi történik az adataival, hogyan manipulálják kifinomult mesterséges intelligenciák. A Bild Kantarral közös kutatása arra jutott, hogy az emberek alig harmada hisz abban, hogy a közösségi média pozitív hatással van a demokráciára, 60 százalék szerint épp ellenkező a helyzet. A Facebook rengeteget veszített a Cambridge Analytica ügy nyilvánosságra kerülése óta - piaci értéke 58 milliárddal zuhant be - de az is igaz, hogy a SimilarWeb sszerint a felhasználási hajlandóság nem csökkent érdemben a legfrissebb számítások szerint. ( Reuters) Nem kell az ilyen kapcsolatot dédelgetned! Sőt! Fogd menekülőre! Ha a bizalom megtörik free. Bátran hagyd magad mögött, de NE haragudj! Egyszerűen tudd, hogy ez a kapcsolat számodra nem biztonságos, mert te másképp működsz, más biztonságot igényelsz. Egyszerűen mondj NEM-et és kész, de ehhez nincs szükség a haragodra vagy sértettségedre!
feb 9 • Psziché • Impress Magazin A félelem nem más, mint egy érzelmi blokk, egy kellemetlen tapasztalat hatása. Legyőzésének egyik módja, ha szembenézel vele. A félelem egy olyan nehezék, mely visszahúz. Lépnél valamerre, mondanád, megtennéd, de nem mered. El sem indulsz…mert úgysem sikerül. A félelem gyengít, a félelem visszahúz, a félelem lemondásokra kényszerít, a félelem egy akadály… Ügyességi pályán lavírozunk A félelmek zöme gyerekkorban alakul ki, amikor még védtelenek és mindenre nyitottak vagyunk. Ha a bizalom megtörik 2017. Elég hozzá egy kellemetlen élmény, és máris befészkeli a lelkünkbe magát egy félelem mag. A kellemetlen élmény hatására csökken a bátorság, megtörik a bizalom…és csak azt tudjuk, hogy nem akarjuk újra átélni a kellemetlenséget, a fájdalmat. Innentől kezdve a félelmeinket úgy kerülgetjük az életükben, mintha egy ügyességi pályán szlalomoznánk. Igen, mi magunk állítjuk fel ezeket a bójákat, melyek egyrészt védenek, másrészt azonban korlátoznak is bennünket. Mint mindennek, ennek is van jó és rossz oldala is.
Ha megtörik valakiben a bizalom egy személy iránt. Lehet barát, társ, családtag bárki. Mennyire is visel minket? Vagy ha esetleg mi okozunk másnak olyan törést az illetőben amitől elveszti a bizalmat irányunkba. A bizalom, egy bizonyos baráti kötelék, hogy megbízunk az adott ember minden szavában, tettében, elfogjuk a tanácsait hallgatunk rá. Egy bizonyos bizalmi kapcsolat alakul ki két ember közt. Ha egyszer valami élethelyzetben nem értünk egyet akkor az nagy törést akár elvesztést is hozhat számunkra, vagy a más számára. Nem lehetetlen újra építeni, csak minkét félnek akarnia kell. Nagyon fontos, hogy tudjunk bocsánatot kérni s megbocsájtani is. Időt kell hagyni mindkét félnek, hogy lelkiekben feldolgozza a történteket. Jól át kell beszélni a dolgot. Nézőpontot kell egymással cserélni. Nem minden esetben érjük el a kölcsönös megbocsájtást. Ha a bizalom megtörik 2. Ilyenkor el kell engednünk, s tovább kell lépni.
Hannibál tanár úr (DVD) leírása A magyar filmklasszika e kiemelkedő darabját 1956. október 18-án mutatták be, kísérőfilmje a Rajk-temetés volt, amely megtalálható a lemez extrái között. A forradalom elsöpörte a filmet. 1957 augusztusában viszont már azzal a jelszóval forgalmazták: "Kiáltás minden idők fasizmusa ellen. " Nyúl Béla, a jelentéktelen, négygyerekes latintanár sorsának ábrázolásához Fábri az Ébredő magyarság prefasiszta mozgalmát ürügyül használta arra, hogy a Rákosi-korszak koncepciós pereiről, módszereiről szóljon. Filmje az egyik első, vizuális nyelvében is modern filmparabola, amely hihetetlen érzékenységgel ábrázolta, mennyire manipulálható a tömegek hangulata. Jellemzők Cím: Hannibál tanár úr Eredeti cím: Műfaj: Vígjáték Rendező: Fábri Zoltán Színészek: Szabó Ernö, Apor Noémi, Buttykay Emmi Képformátum: 1. 33:1 Kiadó: MNFA Játékidő: 88 perc Korhatár besorolás: Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. Adattároló: DVD Adattárolók száma: 1 Audióformátum: Magyar (2. 0) Nyelvek (audio): Magyar Felirat: Magyar, angol Megjelenési idő: 2018.
Olyan új magyar darab születését szeretnénk megsegíteni a 2012/2013-as évadban, mely egyszerre tud szólni a fiatal, sőt diákközönséghez, és közben megszólítja azokat is, akik számára legenda Fábri Zoltán nagyszerű filmje, és a főhős, Nyúl Béla története. A történet szót hangsúlyozni szeretnénk, mert vissza akarjuk adni annak rangját. Hiszünk a történetben. Legalábbis ha olyan remekül megírt, hatásos történettel találkozunk, mint a kis, szürke latintanár felemelkedése és bukása. A történet Nyúl Béla neve fogalommá vált. Mint ahogy a Hannibál tanár úr elnevezés is. Mindkettő leginkább Fábri Zoltán mára már klasszikussá vált filmje miatt, és kevésbé Móra Ferenc eredeti regénye (Hannibál feltámasztása) okán. A klasszikus művekkel sokszor esik meg, hogy eredeti jelentésük, rétegei elkopnak, és egyfajta átgondolatlan egyetértés, kanonizált elismerés veszi körül őket. A történet főhőse Nyúl Béla (Hunyadkürti György), egy óbudai gimnázium latintanára oroszországi hadifogsága alatt egy templomi padláson olyan feljegyzéseket talált, amely szerint Hannibált egy forradalom bukatta meg.
"A Hannibál tanár úr a húszas, harmincas évek Ébredő magyarság mozgalmának az időszakában játszódik, és ugyanakkor a Rákosi-korszak koncepciós pereinek az indítórugóit, módszereit tárja fel: alapjában véve a megtéveszthető tömeg labilisan változékony hangulatait, ami annyira jellemző volt az ötvenhat körüli időkre, amikor 1950-től kezdve a koncepciós perek, a halálos ítéletek, aztán a rehabilitációk, ezek az elviselhetetlen dolgok megtörténtek. " (Fábri Zoltán) Éljen Töhötöm, vesszen Nyúl! " - skandálja az egész aréna. A film a tömeg szélsőséges hangulatait Nyúl Béla, a nézeteit eleinte következetesen vállaló, majd megfélemlített, "megtérített" tanárember lelkiállapotán keresztül ábrázolja. Drámaiságának egyik eredője, ahogy ebben a szubjektív tükörben változik a megjelenítés stílusa is: az empátiától a sötét gyűlöletig, a rosszízű vicctől a szatíráig, a klasszikus vízióktól a modernista ferde gépállásokig, expresszív totálokig; a sodró erejű montázsokban minden többletjelentésekkel telítődik.
Értékelés: 109 szavazatból A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista: Díjak és jelölések Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál 1957 Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
világháború végén Romániában maradt, s ott lett elismert színész, 15 év után tért vissza. Szabó Ernő aztán zseniálisan hozta a csetlő-botló kisembert, akit pillanatok alatt felfalt a hatalom. A film forgatását nyár elején, a zárt térben felvett jelenetekkel kezdték, aztán Óbudán, az Anfiteátrum környékén folytatták. Az újságok is írtak a forgatásról, június elején például egy hirdetés is megjelent a lapokban, hogy a Magyar Filmgyártó Vállalat 1931-es vagy korábbi használható állapotba hozható autókat, teherautókat bérelne. Közüzemeknek cserekocsit, magánembereknek pedig készpénzt ígértek cserébe. Majd jött a következő közlemény júliusban, amely szerint 23-tól 25-ig a film forgatása miatt csak délután 3 órától nyitják meg a Gellért szálló hullámfürdőjét. Itt vették fel azt a jelenetet, amikor Muray (Greguss Zoltán) szórakozni viszik Nyúl Bélát, aki csaknem belefullad a medencébe. Mindez a valóságban is majdnem így történt, Szabó Ernő ugyanis utóbb elmesélte, olykor nem csak rendezői utasításra fuldoklott a hullámfürdőben.
Az 1931-ben játszódó film főhőse Nyúl Béla (Szabó Ernő), az orosz hadifogságot megjárt középiskolai latintanár, aki értekezést ír az ókori hadvezér, Hannibál halálának körülményeiről. Állítása szerint a karthágói államférfi forradalom áldozata lett hazájában, s ez az állítás markánsan szembehelyezkedik a korszakban elfogadott vélekedésekkel. A tanulmány megjelenése után először úgy tűnik, hogy Nyúl Béla és családja sorsa jobbra fordul (munkatársai, szomszédjai dicséretekkel, apróbb ajándékokkal halmozzák el), környezete reakciói azonban alapvetően megváltoznak, amikor a szélsőjobboldali erők, élükön Muray Árpád (Greguss Zoltán) országgyűlési képviselővel, politikai hadjáratot indítanak ellene. A visszahúzódó természetű tanár megpróbálja tisztázni a helyzetet gyerekkori barátjával, Muray képviselővel, azonban eltéved a politika útvesztőiben. A mű egyik központi problémaköre az értelmiség és a politika viszonyának vizsgálata. Nyúl Bélát mind tanárként, mind tudósként szakmai szempontok vezetik az életben, ám szembesülnie kell azzal, hogy a politika mellőzi ezek figyelembevételét, és saját érdekeinek megfelelően kezel mindent.
(Marx József). Az idegkimerült Őrnagy (Latinovits Zoltán) kedvelt beosztottja szüleinél tölti szabadságát. Fura kéréseit anya és lánya a fiú érdekében áldozatkészen teljesítik, sőt Ági (Venczel Vera) még szerelmes is lesz bele… Csak a köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok (Sinkovits Imre) szegül ellen a terrornak az emberi önérzet nevében. Végső lázadásában az Őrnagyot annak legkedvesebb eszközével, a dobozvágóval hasítja négybe…. A néző már a film felénél megtette volna ezt, hiszen ő Tótékkal szemben megtudta, hogy a fiú elesett a fronton… A magyar filmet – elsősorban a Körhintá val – Fábri (és Hegyi Barnabás, az operatőr) ismertette meg a világgal. Több magyarországi és külföldi filmfesztivál díját is elnyerte, a Pál utcai fiú kat Oscar-díjra is jelölték. Szinte haláláig vezető tisztségeket töltött be a különböző szín- és filmművészeti szövetségekben, 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt. 1984-től újra festett, több önálló kiállítása is volt.