Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit egyes államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Május 3-án összecsaptak a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek négy ember esett áldozatául. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze.
A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit egyes államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Május 3-án összecsaptak a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek négy ember esett áldozatául. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze. A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, közülük négyet ki is végeztek. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében.
Nemzeti ünneppé válás Magyarországon 1946-ban történt meg. Ez előtt csak mozgalmi ünnep volt, ezután vált munkaszüneti nappá is. Ilyenkor a munkások vonulása mellett, a hadsereg is felvonult, és az egész rendezvény fontos része volt a kommunista diktatúrának. Az ünnepre később nagy hatással volt az 1956-os forradalom, ugyanis ekkor a kommunista párt vezetői féltek bármilyen gyülekezéstől, vagy tömegrendezvényről. Azonban ennek ellenére 1957-ben mégis megtartották a május 1-i felvonulást, amely egy kísérlet volt arra, hogy legitimálják az ekkor már Kádár János által vezetett kormányt. Ez a nap Kádár híres beszéde mellett, amely beszédben előrevetítette az ország politikai berendezkedését. Ez a nap hazai médiatörténelem egyik legjelentősebb dátuma is. Ekkor indult a Magyar Televízió adása, rögtön egy élő közvetítéssel az ünnepségről, illetve Kádár beszédével. Utólag az egyik legtöbb vitát kiváltó hazai ünnepség az 1986-os volt, ugyanis néhány nappal korábban április 26-án felrobbant a csernobili atomerőmű.
Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben már javasolta a munkások addig tíz-tizennégy órás munkaidejének nyolcórásra csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, és a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már így fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanapot, amit egyes szövetségi államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében.
Május 1. - hasonló tartalommal - katolikus ünnep is Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az emléknapot XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács foglalkozású nevelőapjára emlékezve - olvasható az MTVA Sajtóadatbankjának anyagában. A kép forrása: Pixabay.
Május elseje tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Májfaállítás A 15. sz. -tól kezdődően szólnak forrásaink a májusfa állításáról, a szokás azonban bizonyosan régibb. A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat színes szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. Erdélyben (Csík) ki is faragták a fát, vagy a legény rávéste a nevét (Háromszék). A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt.
Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe, mert ekkor szeret bele az Istennőbe, és szerelmük beteljesül a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség, így szűkebb értelemben az Istennő, (és ezáltal a NŐ), termékenységének, megtermékenyülésének ünnepe! A virágok, zöld lombok és a színes szalagok, kendők az Istennőt jelképezik, maga a májusfa pedig az Istenséget. Beltane jelenti az életerő, a szenvedély visszatérését, és a vágy beteljesülését. Érdekességek: az ünnep hagyományos színei: a piros és a fehér, valamint a zöld lombok. a ház védelmére virágszirmokat hintettek szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták. a rómaiak Floralia ünnepe szoros összefüggést mutat a május elsejei pogány népszokásokkal. Ekkor, három napig tartó, orgiasztikus jellegű mulatozásba kezdtek, melynek legfőbb értelme és célja a termékenység behívása, megünneplése. Az ünnep jelképe még az üst, mely a nőiség lényegét jelképezi, mely befogadja a májusfa által jelképezett férfias aspektust.
Öt hónapnyi súlyos betegség után 42 éves korában meghalt Bártfai Andrea, filmek és színházi előadások, események elhivatott menedzsere, sajtófőnöke. Mindenki Zsömeként ismerte. Mindenki Zsömeként ismerte – írja a. Így szeretném, ha szeretnének? / Nyáry Krisztián: Így szerettek ők (bemutató a Rózsavölgyi Szalonban) / PRAE.HU - a művészeti portál. Kommunikációs vezetője volt az első két Színházak éjszakájának, rövid ideig a József Attila Színháznak és a Bárkának lgozott a Margó Irodalmi Fesztiválon, sajtófőnökként többek között a Nyócker, a Made in Hungaria, a Pánik, a Zuhanórepülés, a Mansfeld, a Csak szex és más semmi, a Czukor Show, a Csak a szél című filmeknél, a még be nem mutatott Liza, a rókatündérnél. Darabideig szerkesztő-riporter volt a TV2-nél, illetve az MTV-nél. Szervezett kulturális, valamint drogprevenciós fesztiválsorozatot. Munkatársaként működött közre férje, Nyáry Krisztián a magyar írók szerelmeiről szóló facebookos blogjának, majd Így szerettek ők című köteteinek megszületésében. Már toplistás a napokban megjelent Igazi hősök című könyv is. Ez utóbbi készítése idején derült ki Zsöme gyógyíthatatlan betegsége, amellyel nagy erőkkel küzdött az utolsó pillanatig.
Forrás: Tovább a cikkre » Öt hónapnyi súlyos betegség után 42 éves korában meghalt Bártfai Andrea, filmek és színházi előadások elhivatott menedzsere, sajtófőnöke. Öt hónapnyi súlyos betegség után 42 éves korában meghalt Bártfai Andrea, filmek és színházi előadások, események elhivatott menedzsere, sajtófőnöke. Mindenki Zsömeként ismerte – írja a. Bártfai Andrea kommunikációs vezetője volt az első két Színházak éjszakájának, rövid ideig a József Attila Színháznak és a Bárkának is. Dolgozott a Margó Irodalmi Fesztiválon, sajtófőnökként többek között a Nyócker, a Made in Hungaria, a Pánik, a Zuhanórepülés, a Mansfeld, a Csak szex és más semmi, a Czukor Show, a Csak a szél című filmeknél, a még be nem mutatott Liza, a rókatündérnél. Darabideig szerkesztő-riporter volt a TV2-nél, illetve az MTV-nél. Szervezett kulturális, valamint drogprevenciós fesztiválsorozatot. Munkatársaként működött közre férje, Nyáry Krisztián a magyar írók szerelmeiről szóló facebookos blogjának, majd Így szerettek ők című köteteinek megszületésében.
"Az volt nekik a fura, hogy vagy nagyon be voltam pörögve, és én vagyok Isten is, és mindent meg tudok csinálni, vagy nem beszéltem senkivel három napon keresztül, mert annyira rosszul voltam. És szerintem ők ezt nem tudták hova tenni" – meséli környezete reakcióiról Luca. Nyáry Luca magántanuló lett Iskolatársai nem értették meg megváltozott viselkedését, támadták is emiatt. Egyre jobban utált bemenni az osztálytársai közé. Pletykáltak róla, kirekesztették. Mindenki elfordult tőle, akiket korábban barátainak hitt. Utólag megértette, miért reagáltak így. Mára már nincs benne harag, de akkor meg kellett hoznia a döntést, hogy kilép abból a közegből és magántanuló les z. Én ezért soha nem fogom hibáztatni egyik osztálytársamat sem, mert valószínűleg baromi ijesztő volt az nekik, hogy én eddig nem egy ilyen ember voltam, és hirtelen most egy ilyen ember vagyok" – vallotta Luca, aki korábbi mentsvárától, az írástól is teljesen elfordult egy évre. Nyáry Luca első könyve: Vigyázat, törékeny!