Elhagyta első férjét, Trokán Péter t egy másik férfiért Papadimitriu Athina - A színésznő Hajdú Péter műsorában vallotta be, milyen megpróbáltatás ok következtek az életében, amikor Gábort választotta. Még két lányát is az édesapjuknál hagyta, ő azonban elköltözött. Mint a Frizbi ben elmondta: azért nem hozta magával a gyerekeket, mert azon az alapon, hogy ő az anyjuk, nem szakíthatja el őket az apjuktől és az iskolájuktól, barátaiktól. De azt sem mondja, hogy jó anya volt, vallotta be Hajdú Péternek - adta hírül a A Frizbi ben Athina beszélt arról, hogy a párja betegesen féltékeny volt. Már nem egészséges módon. Végül 12 év után a színésznő megelégelte a megaláztatást. Korábban senkinek sem mert mesélni arról, hogy új párja mellett szenved - írja a A férfi fogva tartotta, volt, hogy bántotta, nem tudja, hányszor. Megtörtént, hogy a barátnőivel sem mehetett el sehová. Athina ma úgy gondolja: elég, ha az embert egyszer megütik, rohanni kell! Kilenc hónapos terhesen is bántotta párja a magyar sztárt - webbulvar.hu. Ő azonban 9 hónapos terhes en is hitt, szerette a férjét, és nem tudja, miért maradt - írja a Végül megtette a nagy lépést, amikor már Gábor azt kérte tőle, válasszon a színház és ő közte.
Egyelőre viccesnek tűnik - mondta az AcNews-nak Papadimitriu Athina, aki két nagy szerelmet is megélt, előbb Trokán Péter majd Magyar Gábor oldalán, de mindkettő válással végződött. Forrás: Blikk
Tovább a tartalomra A Szépművészeti Múzeum több mint három évig tartó felújítása alatt sem kell nélkülöznie a közönségnek a gyűjtemény legnépszerűbb műtárgyait. A Szépművészeti csaknem hatvan remekműve augusztus eleje óta a Magyar Nemzeti Galériában látható, de emellett az egyiptomi gyűjtemény jeles darabjaival a szombathelyi Iseumban és a hévízi Gróf I. Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjtemény. Festetics György Muzeális Gyűjteményben is találkozhatnak a látogatók. Az előbbi, október végéig látható Textilek a holtak birodalmából című kiállításra a múzeum két múmiát is kölcsönzött, köztük az eredetileg a Savaria Múzeumban őrzött, ún. szombathelyi múmiát, amely így egy kiállítás idejére visszatért a vas megyei városba. A hévízi Gróf I. Festetics György Muzeális Gyűjteményben Tavak titkos kertje: Tavirózsa és lótusz a művészetben című, szeptember 30-ig látható kiállításra a Szépművészeti néhány olyan fáraókori műtárgyat adott kölcsön, amelyen lótuszvirág ábrázolás látható, és ami – az újjászületés szimbólumaként – az egyiptomi művészet egyik leggyakrabban használt motívuma volt.
42-43. (részlet) Forrás: A Magyar Nemzeti Múzeum alapításának bicentenáriuma szorosan kapcsolódik a magyar egyiptológia egyik jeles dátumához. 100 éve történt, hogy a magyar egyiptológia megalapítója, Mahler Ede (1856-1945) meghirdette az addig különféle köz- és magángyűjteményekben lévő egyiptomi tárgyaknak egy önálló Egyiptomi Gyűjteményben történő egyesítését. A kezdeményező, aki 1898-as egyetemi magántanári kinevezése mellett a Nemzeti Múzeum Régészeti osztályának is segédőre lett, figyelmét ekként az egyiptomi és közel-keleti kronológia problémáiról a régészeti tárgyi emlékek felé fordította. Ezért már 1901-ben, miután a Nemzeti Múzeum Régiségtárának legjelentősebb egyiptomi emlékeit felmérte, felhívásban kért értesítést a további magyarországi aegyptiaca állományról. Felmérése eredményéről 1902. szeptemberében a Hamburgban tartott XIII. Nemzetközi Orientalista Kongresszuson referált, ahol is bejelentette az egyesítés szükségességét, aminél -vélte- szebben aligha lehetne megtartani a Nemzeti Múzeum akkor közelgő százéves ünnepét.
4. -Kr. 7. század közötti, évezrednyi időszakban a klasszikus görög-római művészet stílusa, témái, formái, sajátosan egyiptomi alakot öltöttek, és létrejött Egyiptom későantik és korabizánci művészete - hagyományos nevén a kopt művészet. Ennek története: társadalmi összefüggései, legfontosabb korszakai, viszonya a földközi-tengeri térség egykorú régióinak művészetéhez egészében véve máig homályban maradt. A kutatók máig hajlanak arra, hogy XX. század-eleji elődeik nyomán a kopt művészet alkotásait a klasszikus művészet törvényeivel való szembefordulásnak tekintsék, vagy éppen mint a római és bizánci uralom elleni lázadás művészeti kifejeződését, egy Rómával és Bizánccal egyaránt szembeszegülő keresztény népi mozgalom emlékeit magyarázzák. Ezeket a felfogásokat csak a legutóbbi időben kezdi felváltani a kopt művészet új, nagyobb távlatú és kiegyensúlyozottabb értékelése. Éppen ez a tény adja a budapesti kiállítás tudományos aktualitását: tárgya nem a művészettörténet valamely már klasszikusnak elismert korszaka, hanem egy olyan, amely csupán most kezdi megtalálni az őt megillető helyet az európai művészeti hagyományban.