De mit mond nekünk most, újraolvasva, amikor Kányádi Sándor nyolcvankilenc évesen, 2018. június 20-án – fájdalmunkra – meghalt? Most a Valaki jár a fák hegyén még inkább megtelik megrendüléssel. Még inkább szembesít azzal a létgonddal, ami az emberlét porszemnyi kicsinységét és a Mindenség beláthatatlan nagyságát jelenti. Ismered ezt a remek Kányádi Sándor verset? Valaki jár a fák hegyén. Nem nevezi meg a szerző, kire gondol, mégis minden keresztény ember tudja, ki "jár a fák hegyén" ebben a versben. És minden olvasó tudja, mit jelent itt a "zuhanás", mint ahogy azt is, milyen kételyre keres választ szerzőnk, mikor így fogalmaz: "valaki jár a fák hegyén / vajon amikor zuhanok / meggyújt-e akkor még az én / tüzemnél egy új csillagot". De válasz nincs. Nem is lehet. Erről a "csillaggyújtásról" csak az dönthet és tudhat, ki "úr minden porszemen"... Penckófer János
Jöjjön Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén verse. valaki jár a fák hegyén ki gyújtja s oltja csillagod csak az nem fél kit a remény már végképp magára hagyott én félek még reménykedem ez a megtartó irgalom a gondviselő félelem kísért eddigi utamon vajon amikor zuhanok meggyújt-e akkor még az én tüzemnél egy új csillagot vagy engem is egyetlenegy sötétlő maggá összenyom s nem villantja föl lelkemet egy megszülető csillagon mondják úr minden porszemen mondják hogy maga a remény mondják maga a félelem. Kanyadi sandor valaki jar a fak hegyen. Köszönjük, hogy elolvastad Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén költeményét. Mi a véleményed Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén írásáról? Írd meg kommentbe!
Magyar Kurír
A kritikusok istenkereső műnek tartják, én a tőlünk független külső erő, a történő világ sejtelmének, a működő kozmosz törvényeire való ráhagyatkozás elégiájának érzem. A nyelve annyira eszköztelen, a leírásai annyira puritánok, hogy a kiáradó belsőt, hangulatot, a feltétlen hit emanációját semmi sem akadályozza. S történik mindez meglepően kis területen is: öt négysoros négyes jambusi sorban (illetve magyar nyolcasokban) írt strófa terjedelmében, kevés szóval. "-írja Tőzsér Árpád itt: Egy hatalom, talán egy kozmikus Isten, aki egyszerre irgalmas és félelemkeltő szabályozza létünk. Néma, nem szól. Hallgatása érthetetlen és kegyetlen. 20 / Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén - Látó Szépirodalmi Folyóirat. A világ rendjét ő biztosítja, "gyújtja s oltja" a csillagokat, teremti és befejezi az emberéletet, s érdemek szerint ítél. Az érdemesek lelkét új csillagban továbbélteti, a méltatlanokét "sötétlő maggá" összenyomja. Nem tudhatjuk, mi mit érdemlünk! Isten hallgat, de hallgatásában is ő a fensőbbség, az ő joga a teremtés és a pusztítás. Létezésünk föltétele az Istennel szembeni alázat.
Kételkedéssel telített hittel, félelemmel és reménnyel telve látjuk, létezik kegyelem, van irgalom "valaki jár a fák hegyén".
Elsősorban eredeti magyar műveket közölt. 10. )Megindul a magyar nyelvű színjátszás: 1790: Az első magyar nyelvű előadás, de még csak alkalmi társulattal, írókkal, költőkkel, művészekkel. 1792: Az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság Budán jön létre Kelemen László vezetésével. 1792. ősze: Kolozsváron is magyar nyelvű társulat áll össze. A korszak valamennyi nyelvművelő és művelődési röpirata kiemelt fontosságot tulajdonít az anyanyelvű színháznak. Bessenyei György: Tariménes utazása | könyv | bookline. 11. )A XIX század első két évtizedét az ún nyelvújítási harc korának nevezhetjük Műfajok: Az eszmeterjesztés legfontosabb műfaja a levél és a röpirat (lásd: Kazinczy 22 kötetes levelezése). Szépirodalmi műfajok: Regény – a polgárosodó ízlés megjelenésének kifejezője Dugonics András: Etelka, vagy egy igen erényes magyar leány Bessenyei György: Tariménes utazása Kármán József: Fanni hagyományai (szentimentális levélregény) Verses epika: Gvadányi József: A peleskei nótárius (=jegyző) Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Dráma: Az anyanyelvű színházzal megnő a darabok iránti igény.
A kor pesszimista, borongós hangulatára kiválóan rímeltek a versek Csak a XIX. század közepén fedezték fel, hogy hamisítványok) Művei: A franciaországi változásokra (1789. ): Programvers. Műfaja epigramma Kettős megszólítást és felszólítást tartalmaz; a francia forradalom példáját az elnyomottakra és elnyomókra egyaránt vonatkoztatja, s a forradalomtól, a francia változásoktól várja a társadalmi igazságtalanság megszűnését és a nemzeti önrendelkezés megvalósulását. Érvrendszerében a r ousseau-i gondolatok a nemzeti függetlenséggel nem rendelkező országok jogos követelésével társulnak. A látó (1791. ): A cím jelentése valójában: a jós. A vers legfőbb szervezőelve a polgári liberalizmusnak a forradalom jelszavában megfogalmazott elve, ezt tartalmazza a v ers tételmondata: "Uralkodjék köztünk. " A vers képanyaga jellegzetesen a felvilágosodás kedvelt toposzaiból áll: fény és sötétség ellentétére épülnek.
Eredeti művel nem is elégíthető ki – regényátdolgozások, dramatizálások, klasszikusok magyarítása és aktualizálása: Shakespeare: Lear király ⇒ Szabolcs vezér. – fordítások: Kazinczy: Hamlet; Csokonai, Bessenyei, Bolyai Farkas eredeti művei. Líra: Epigrammaköltészet: Kazinczy: Tövisek és virágok – a nyelvújítási harc kiváltói. Irodalmi központok: 1. ) Szabadkőműves-páholyok: A XVIII. században létrejövő szellemi mozgalom, mely a liberalizmus eszmeköréből indul ki, s deklarált célja a testvériség eszméinek elterjesztése, a világ szellemi és erkölcsi újjáépítése. Az elnevezést onnan kapta, hogy jelképrendszerét, díszleteit és rituáléját a középkori kőművescéhek jelvényeiből, attribútumaiból veszi. (Kazinczy, Verseghy) 2. ) A bécsi testőrírók: Mária Terézia hozta létre Bécsben a magyar testőrséget, mely kivételezett helyzetet élvezett, s paradox módon éppen ez a helyzet ébresztette rá őket a hazájuk iránti kötelességükre. (Bessenyei) 3. ) Nemesi udvarházak, kúriák: (Berzsenyi) 4. ) Diákönképzőkörök: (Csokonai) 5. )
Szatírikus állambölcseleti regény 1804. Kiadta a Budapesti V. ker. M. Kir. Állami Berzsenyi Dániel Reálgimnázium ifjúsága. Sajtó alá rendezte az 1929-30. évi nyolcadik osztály. A másolás, szövegmegállapítás, korrektura munkáját Vajthó László tanár vezette. A címoldalon a gimnázium ajándékozási bélyegzése, benne kézzel írt sorok "Fülep Lajos urnak". Fülep Lajos művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Számozott példány. E könyv száma: 206. A címlapot Vázsonyi Sándor rajzolta. Korabeli, aranyozott félvászon kötésben, az eredeti papírboríték bekötve.