(A Seuso-kincsek rejtélye 2. Hun ékszerek a Seuso-kincsek között – kultúra.hu. rész) Az 1996-os első részt követően 2016-ban újabb fejlemények történtek a világhíres Seuso-kincsnek kapcsán, melyek egy jelentős részét visszaszerezte Magyarország. A Seuso II. több évtizeden át készült, hogy hitelesen mutassa be a kincsek mögött húzódó krimikbe illő történetet, de bepillantást nyerhetünk az orgazdák, a sírrablók és a műkincskereskedők rejtélyes világába is. 2016 dokumentumfilm 5?
A kincs minden bizonnyal a római Pannónia Valeria provinciából származik, a 4-5. századból. Seuso kincsek | Hegyvidéki Kulturális Szalon. Egészen pontosan egy,, díszes ezüst lakomakészlet". Polgárdi környékéről került elő, - a település a Balatontól nem messze található - pontos helyét talán soha nem tudják majd lokalizálni. A hetvenes évek végén, közepén-végén találta egy fiatalember, rá még később visszatérünk. A készlet egyik darabján - latinul - a tulajdonost is említik versbe foglalva - innen tudjuk a nevét is, Seuso - aki a római birodalom tisztviselője, hadvezére, esetleg a terület gazdag - kelta származású - főura lehetett. Kókuszos zabpelyhes keksz cukor nélkül Varrógép November 15, 2021
A kiállítássorozat Székesfehérváron kezdődik október 29-én vasárnap a Szent István Király Múzeumban és a jövő év április 15-én ér véget a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Fehérvár után még ebben az évben a zalaegerszegi Göcseji Múzeum (november 28. – december 17. ) és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum (december 29. – 2018. január 21. ) mutatja be a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincsét. A három dunántúli megyei jogú város után az ország másik felében, a kecskeméti Katona József (2018. január 30 – február 18), a miskolci Herman Ottó (2018. február 27 – március 18), végül pedig a nyíregyházi Jósa András Múzeumban (2018. március 27 – április 15) "vendégeskedik" a páratlan szépségű késő antik kollekció. Mint ismert, az illegális úton az országból kijuttatott leletegyüttes két részletben került vissza az Egyesült Királyságból hazánkba, az első hét darabja és a tárlóüst 2014 tavaszán, míg további hét műtárgya az idén nyáron. A Seuso-kincs az országjárás után jut majd vissza a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol várhatóan júniusban nyílik meg az állandó kiállítása, mint azt Varga Benedek Imre, az MNM főigazgatója egy előzetes nyilatkozatában elmondta.
Achilleus- és Meleagros tál), egy valószínűleg kéz- és arcmosáshoz használt mély tál és két hozzátartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionysosi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással (ún. Hippolytos-kancsó) díszített kancsó alkotja. Két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amphora is tartozik hozzá. Az eredeti magyar származási helyű, ám hamis eredetpapírokkal rendelkező kincs sorsa holtpontra jutott, ugyanis értékesíteni, eladni nem lehetett, és miután teljesen bizonyossá vált, hogy ezek valóban a Seuso-kincsek, a magyar állam is benyújtotta igényét rájuk. Nem voltak azonban egyedül, Horvátország és Libanon is különböző eredettörténetekkel és papírokkal akarták bizonyítani, a kincsre való létjogosultságukat. Az ügy pereskedésbe torkollott, Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert. Az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket.
Elmondta, a kormány számára a városok, a körülöttük lévő térségek, a megyei jogú városok agglomerációi kiemelten fontos területek a magyar gazdasági növekedés fenntartása és erősítése érdekében. Ahogy a 16-os busz felkanyarodik a Várba a Clark Ádám térről, meseszép, még az itt lakók számára sem megunható panoráma tárul a szem elé: lábaink előtt hever a város. A kilátást egyetlen, ámde nem kicsiny épület zavarja csak: az úgynevezett Ybl-villa fehér tömbje. Az idelátogatók valószinüleg azt hiszik, szép felújítás eredménye a valójában vadonatúj, rejtélyes okokból zárva tartó palota, biztosan nemrég készült el – pedig már évek óta zárva, félkészen, látszólag gazdátlanul várja sorsa jobbra fordulását. A háborúban elpusztult eredeti villát gróf Lónyai Menyhért, 1870-ben még pénzügyminiszter, 1871-72-ben miniszterelnök építette Ybl Miklós tervei szerint 1870 és 1872 közt. Az épület alapjai az 500 éves Aranybástyára kerültek, hiszen akkoriban nem kötelezte törvény az építtetőket előzetes ásatások elvégzésére.