Vizuális költészet és filozófia teszi még komplexebbé és rejtelmesebbé Madách monumentális színdarabját Jankovics Marcell nagy ívű adaptációjában - összeállt a korábban már részeiben itt-ott bemutatott nagy mű. Pazar képek, elgondolkodtató interpretációk láthatóak az életmű megkoronázásának szánt alkotásban. De - miként a tragédiában Lucifer szelleme - ott kísért folyamatosan a kérdés: megérte? Az ember tragédiája színrevitelének legfőbb kérdése a színházban is minden alkalommal az, hogy a rendező miként értelmezi (át) a magyar drámairodalom legfilozofikusabb, aktualizáló újragondolásért szinte kiáltó darabját. Megfilmesítésnél sokszorosan ez a helyzet, hiszen a szerzőnek amellett, hogy magáról a mondanivalóról kell előállnia egy koherens interpretációval, közben az adaptáció érvényességét is bizonyítania kell, vagyis azt, hogy érdemes volt egy, az eredetitől eltérő médiumban (filmen) megjeleníteni a művet. Jankovics Marcell elképesztő vizuális fantáziája, formaérzékenysége és mindezt egységes keretbe helyezni képes átfogó műveltsége révén ebben a tekintetben maximálisan kiállta a próbát, és még akkor is monumentális művet tett le a vászonra, ha filmjén végig érződik a "nagy mű" készítésének időnként görcsös akarása.
Madách örökéletű drámai költeményének megfilmesítése néhány millió pengőbe kerülne, ami dollárban, vagy pláne angol fontban nem is látszik olyan elérhetetlen összegnek. A probléma nehézsége az anyagi eszközök megszerzésén kívül főleg abban rejlik, hogy a Tragédiának még nem akadt olyan ihletett átdolgozója, aki a művészi film követelményeivel össze tudta volna egyeztetni azt a szempontot, hogy a költői mű integritásán csorba ne essék. Szükséges-e a Tragédia megfilmesítése? - Az ember tragédiája legtökéletesebben képzeletünk színpadán játszható el. Madách Imre aligha gondolt a színpadra, amikor sztregovai magányában kivetette magából a Tragédia láváját. Az ember tragédiája misztikus alkotás, amelynek értelmét már sokan próbálták megfejteni. Madách Aladár a spritizmus homályába taszította édesatyja költői alkotását. A modern lélekelemzés sajátos törvényeit akarja ráhúzni a mű testére. Sok rejtelem lengi körül a nagyszerű drámai költeményt, amely azonban csupán a szellemi világ dimenzióiban közelíthető meg.
Az álomjelenetek stílusa. - Csakhogy Az ember tragédiájá-nak tizenöt színe közül tizenegy álom: Ádám álma. A filmben meg lehet csinálni azt, amit színpadi rendező a Tragédiában eddig soha nem mert. Ott láthatnók mindig a filmkép szélén Ádámot, ahogy megálmodja saját sorsát és benne az emberiséget. Az alvó Ádám arcán ott tükröződhetne, izgalmas arcjátékkal, sorsának minden változása. A filmfényképezés csodálatos technikájával nagy művészi élménnyé avathatná a remek filmszínész arcvonásainak megrendítő játékát, egészen addig, hogy megálmodja az utolsó ember sorsát, ami a kétségbeesés torz vonásait vési arcába. Ez a naturalisztikus, felnagyított ádámi ábrázat mindig eszünkbe juttatná ugyan, hogy álmok elevenednek meg előttünk, de még nem oldaná meg az álomszínek stílusát. Ez a stílus, persze, nem lehetne más, mint egészen az irrealitásig felfokozott expresszionizmus. Attól a pillanattól kezdve, hogy feldereng a Tragédiában Egyiptom, egészen az eszkimó nő utolsó mozdulatáig. A színpad és a színházi látogató még elbirhatja valahogyan azt a stílustörést, hogy az álomjelenetek naturalisztikus eszközökkel kelnek életre; a modern világítási lehetőségek ezt a naturalizmust legfeljebb ha enyhíthetik, de nem módosíthatják; a színpadi előadásnál bele kell törődni abba is, hogy a madáchi szöveg, akármennyire komprimált, mégis csak jól megszerkesztett, tulajdonképpen reális és értelmes emberi beszéd.
S kivételesen nem is sikertelen. Jankovics stílusa és a madáchi szöveg házassága termékenynek bizonyult, amely azért nem mentes a hibáktól sem. A rendező átemel bizonyos remek megoldásokat korábbi János vitéz (1973) és Fehérlófia (1982) című munkáiból, mégis inkább a Magyar népmesék -sorozat és az Ének csodaszarvasról (2002) szimbólumaira épülő, már-már enciklopédikus illusztrátori stílusát fejleszti tovább. Az archaizmusért való rajongását maximálisan kiélhette a világtörténelmi korokon végigrohanó alapmű vizualizációjában, ahol ezernyi utalást rejtett el emberi és tárgyi metamorfózisokba csomagolva. Képi világa egyaránt ezekre az átalakulásokra épül, amelyben a korok, tárgyak és emberek, különösen persze Ádám reinkarnálódik, születik újjá és bukik el. Ezt még aláhúzza a hegeli dialektikán nyugvó eredeti alapszöveg is. Bár úgy tűnik, Jankovics nem értelmezte át radikálisan az eredeti művet, meghagyja a mű tizenötös tagolását, mégis rengeteg aktualizációt épít a filmjébe. Az első két szín, a Teremtés (1997) és az Édenkert (1999) a két főszereplő manicheista színrelépését mutatja be; Lucifer a sötét Lófej csillagködből, Ádám és Éva az Éden fájának törzséből születik.
Az alkotók közül Nádasdy Kálmán és Hegyi Barnabás Kossuth-díjat kapott, Soós Imrét pedig a Karlovy Varyi nemzetközi filmfesztiválon tüntették ki. Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásakor – Fotó: Fortepan/Nemzetes Ferenc Hatalmas siker: bekerült a legjobb 53 magyar film közé A nem túl jó minőségű kísérleti nitrofilm színtartósságára a belga Gevaert vállalat csak egy év garanciát vállalt. Ludas matyi teljes film magyarul indavideo. Nem véletlenül: a negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni, Ludas Matyi sokáig Csíkos Gábor, Döbrögi pedig Greguss Zoltán hangján szólalt meg. A filmet, a felújítás utáni nézőket is beleértve, több mint ötmillióan látták Magyarországon. A filmet a Magyar Nemzeti Filmarchívum 2004-ben mintegy 35 millió forintos költséggel, digitális technikával újította fel. Az első egész filmre kiterjedő hazai digitális színrestaurálás során több filmhibát szoftverrel nem is lehetett kijavítani, a munkát manuálisan, kockánként kellett elvégezni, és a hangokat is helyreállították.
1950. február 27-én mutatták be az első teljes hosszában színes magyar filmet. Az MTI Sajtóadatbankjának összeállítása. Az első teljes egészében színes magyar film a második világháború és "a fordulat éve", a kommunista hatalomátvétel után készült el. Lúdas Matyi - Magyar családi történelmi animációs kaland fantasy vígjáték - 1977 - Teljes film adatlap - awilime magazin. A kultúrpolitika vezetői az államosított filmgyárat is "ideológiai üzemként" kezelték, a forgatás például 1949. augusztus 20-án, az új alkotmány hatályba lépésének napján kezdődött. Az új magyar film büszkeségének szánt alkotáshoz olyan főhőst kerestek, aki a szegény ember igaz ügyét mindenki által átélhetően viszi diadalra, s a párt Filmpolitikai Bizottságának választása végül Fazekas Mihály Lúdas Matyijára esett. A forgatókönyvet jegyző Szinetár György a kor ideológiai elvárásainak megfelelően változtatott Fazekas művén. A címszerepre először Gábor Miklóst szemelték ki, de aztán túl intellektuálisnak találták, és a húszéves Soós Imrét választották. A női főszerepet a 19 éves Horváth Teri kapta – ők mindketten nemcsak tehetségesek voltak, hanem szegényparaszti családból is származtak.
Kategória: Fantasztikus Szereplők: klasszikus Fazekas Mihály-mesének megfelelően Lúdas Matyi, a szegény, furfangos libapásztor kisfiú története elevenedik meg Dargay Attila ma már klasszikussá vált rajzfilmjében. A film igazi csemege. A remek figuráknak kiváló magyar színészek kölcsönzik a hangjukat, és ráadásként Liszt Ferenc és Daróczi Bárdos Tamás fantasztikus zenéje csendül fel....
színes magyar animációs film, 1977, rendező: Dargay Attila író: Fazekas Mihály, forgatókönyvíró: Dargay Attila, Nepp József, Romhányi József, tervező: Jankovics Marcell, operatőr: Henrik Irén, zene: Daróci Bárdos Tamás, szinkronhangok: Kern András, Geszty Péter, Csákányi László, Agárdi Gábor, Farkas Antal, 70 perc, felújítás: HD digitálisan felújított A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? A film Fazekas Mihály 19. századi verses elbeszélésén alapul. A címszereplő főhős egy szegény, ám rendkívül eszes libapásztor fiúcska, aki kóborlása során találkozik Döbrögivel, a helyi kiskirállyal, aki épp az erdő állatait lövi halomra. Lúdas Matyi teljes film | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Miután nem adja oda neki parancsszóra egy szem lúdját, Döbörgi hajdúival deresre húzatja és ötven botütést méret a fiúra. Az igazságtalan, megalázó büntetésért Matyi bosszút fogad, és miután felcseperedik, fiatal férfiként három alkalommal is visszaadja a botütéseket az önkényes uraságnak. Kétszer álruhát ölt, és előbb olasz ácsnak, majd német orvosnak adja ki magát, hogy elterelje Döbrögi pandúrjainak a figyelmét, végül pedig egy fiatal lovászlegény segítségével tanítja móresre a kegyetlen földesurat.
Pannónia Filmstúdió | Animációs | 7. 6 IMDb Teljes film tartalma Matyi, a parasztlegény és folyton legelésző, farktollait bőkezűen osztogató lúdja Döbrögi uraság erdejébe téved. Ludas matyi teljes film videa. Az uraság hajdúi Döbrögi prédájának ítélik a ludat, akit Matyi elkerget, hogy ne lőhessék le. Amikor törvényt követel, az uraság azonnal ítél: huszonöt botütést méret a fiúra. Matyi pedig megesküszik, hogy: háromszor veri ezt Kenden Lúdas Matyi vissza! Rendezte: Attila Dargay, Főszereplők: András Kern, Péter Geszti, László Csákányi, Eredeti cím: Lúdas Matyi
Miért különleges? Lúdas Matyi története, az úri világon bosszút álló parasztlegény meséje beleillett a korszak politikai ideológiájába, nem véletlen, hogy az állami filmgyártás első élőszereplős színes játékfilmje is egy Lúdas Matyi- adaptáció volt, amelyet 1949-ben Soós Imre főszereplésével mutattak be. Az animációs filmekre jellemző karikírozó stílusnak és a Romhányi József bevonásával írt sziporkázó párbeszédeknek köszönhetően Dargay rajzfilmjében a társadalmi osztályharc és a moralizálás helyett a humor dominál. Hogyan készült? Eredetileg a film valamennyi figuráját Dargay Attila tervezte volna, amelyek a rá jellemző karikaturisztikus stílusban készültek el. Ludas matyi teljes film 1947. Végül a film emberkaraktereit Jankovics Marcell dolgozta át, aki a főhőst, Lúdas Matyit jóvágású, tiszta tekintetű, sudár fiatalemberként ábrázolta, és egyedül a film negatív szereplői, így Döbrögi, az ispán és a hajdúk megformálásában köszön vissza a túlzó karikírozás. Dargay Attila kézjegye a film állatkaraktereiben, mindenekelőtt a Matyi oldalán főszerepet kapó lúd karakterében érhető tetten.