Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1505 – 1510 között–Sárvár, 1556. jan. vége): a magyar epikus költészet jelentős alakja, a 16. század legkiválóbb énekmondója. Születési helyét pontosan megállapítani nem lehet; valószínűleg a Baranya vm -i Tinód. 1542-ig Szigetváron élt Török Bálint udvarában. Amikor Török Bálint fogságba került, vándorénekesként bejárta az egész országot. 1544-ben jelen volt a nagyszombati ogy. -en; 1548-ban Báthori nyírbátori udvarában élt. Ezt követően Kassán lakott; itt házat szerzett s népes családot nevelt; innen kereste fel a nagyobb harcok színhelyeit. 1553-ban Debrecenbe, majd Erdélybe ment, Bethlen Farkas bonyhai udvarába. Kolozsvárott nyomtatta ki Cronicáját 1554-ben. 1555-ben Nádasdy Tamást látogatta meg; az ő udvarában érte utol a halál. ~ a 16. sz. -i epika valamennyi műfaját művelte. Főleg a törökökkel vívott harcok eseményeit jegyezte fel krónikás hűséggel a közvetlen benyomások és tapasztalatok alapján. Ezért históriás énekei történeti forrásértékűek (Erdélyi história, Egervár viadala, Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról, Buda veszése, Szitnya, Léva, Csábrág és Murány vágyaknak megvevése, Szegedi veszedelem stb.
). Más része biblikus ének (Judit asszony, Dávid király, Jónás próféta), v. antik témájú széphistória (Jason és Medea). Ezenkívül írt verses pamfleteket az erőszakos tiszttartók és a korhelyek ellen (Udvarbírák és kulcsárok, Sokféle részegségről). ~ művei gyakran adtak tárgyat és indítást a későbbi magyar irodalom számára is; Kemény Zsigmond, Arany János, Gárdonyi Géza, Ady Endre merítettek verses históriáiból. A magyar műzene első igazán hatékony képviselője. 23 saját szerzeményű dallama, amely a Cronicában maradt fenn, a 16. históriásének-termésének legjava. Műveinek kiadásai: Tinódi Sebestyén összes művei (Szilády Áron gondozásában, Régi Magy. Költők Tára, III., 1881); Tinódi Sebestyén válogatott históriás énekei (sajtó alá rendezte Perényi Adolf, Bp., 1899); Tinódi Sebestyén válogatott krónikás énekei (szerk. Bartha József, Pozsony – Bp. 1904); Tinódi Lantos Sebestyén válogatott munkái (sajtó alá rendezte Bóta László, Bp., 1956). – Irod. Toldy Ferenc: Magyar költők élete (Bp., 1870); Dézsi Lajos: T. S. (1912); Szabolcsi Bence: Tinódi zenéje (Bp., 1929, A magyar zene évszázadai, I., Bp., 1959); Horváth János: A reformáció jegyében (Bp., 1953); T. emlékkönyv (Sárvár, 1956); Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk (Bp., 1961); Varjas Béla: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (Bp., 1982).
Ritmusának egyenetlenségét, stílusának kopárságát a lantzene bájos hangzása, a szöveg dallama kiegyenlítette. (A szöveget az 1554-es kiadás alapján, eredeti helyesírással közöltük. ) A szövegben előforduló régies szavak: "Drégel", "porkoláb", "megszállás", "elvégezte", "terek", "apród", "testamentom", "skárlát", "kápájokat", "morha", "közöb".
Az bor szaga ő fejöket ott általhatja, 125 Csácsogását, felszökését minden meglátja, Asszonyoknak az szebbikét táncban kivánnya. Bormegiszják nékik vannak mikor akarják, De az álnok fösvénségért ők bort sem isznak, Mikor isznak, erkölcsöket jóvá sem hagyják. 130 Az kik urak, asztaloknál sokan ravaszak, Súg, hogy félön az vendégöt hogy bolondíccsák, Ű magának lágy italját félig iktassák. Az asszonyok, szép lejányok nagy gyengén élnek, Az asztalnál ők sem esznek, nagy fittyel élnek, 135 Maga még reggel szép sölt kappant ők elnyeltenek. Ezöst kannácskát az pincébe eligazítnak, Regtől fogva kit éfélig meg sem száraztnak, Két rossz tálat ők zörgetnek, szöknek, tombolnak. Sőt ők gyakran ablakokban hogy hímöt varrnak, 140 Rejtökhelről borosedént ők előrántnak, Egyet-kettőt akasztalnak, ők esmég isznak. Vénasszonyok, jaj szegényök, ők is kullagnak, Setét herre, bort ha kapnak, eltoszogatnak, Az leányok ha ellopják, igen kogyognak. 145 Utálják az jó bort az nagy tömlőjű dajkák, Tejök jűjjön, bort ha kapnak, gyakran kortyantnak, Az gyermökön elalusznak, néha megfojtják.
Eger diadalmas megvédése után is rögtön a várba ment. Ekkor írta az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri historiának summája című műveit. Tinódi híre eljutott Ferdinánd király udvarába is aki 1553. augusztus 23-án Nádasdy ajánlására "az éneklés művészetében és a históriáknak magyar nyelven ritmusokba való ékes foglalásával" szerzett érdemei elismeréseként nemesi rangra emelte és számára címereslevelet adományozott. Jó kapcsolatban volt Dobó Istvánnal és mikor az egri várkapitány erdélyi vajda lett, követte őt Erdélybe. Itt fejezte be az Erdélyi história című énekét, amelyben Erdély történelmét beszéli el János király halálától 1551-ig. Műveinek gyűjteményes kiadása 1554-ben jelent meg Kolozsvárott, Cronica címmel. 1555-ben visszatért Erdélyből, majd rövidesen meghalt. Tinódi mintegy tizenkétezer versorra kiterjedő életművének költői színvonala nem éri el a 16. századi magyar irodalom termésének átlagát. Versei tartalmilag józanok, nincs bennük alkotó képzelet, előadásuk nehézkes, verselésük művészietlen.
Oroszlánvérben kik részesök, mongyák ezöket, Bátor szívök, mint Sámsonnak, igen erősek, Bajviadalt vitézökkel semminek vélnek, Józanulván, ha rákelnek, bokrot keresnek. 55 Az majomnak természeti igen játékos, Mit mástúl lát, aszt műveli, oly igen okos, Ő vérében aki részes, olyan játékos. Tehetségöt részögségben sokat késértnek, De nagy sokak erejökben csak szégyönködnek, 60 Kik amaszt es elszalasztják, táncban elesnek. Oly rút férög disznó-férög ő állattyában, Ő bársonyát nem kímélli, hever az sárban, Ő vérében az ki részes, hever az sárban. Részögösök kecskevérben az kik részesök, 65 Mert kecskéknek természetök, tombolnak, szöknek, Magasságra felugordnak, kosul öklelnek. Bémerülnek az bormarók sok tombolásban, Kecske módra felszökésben és nagy sok táncban, Részögségben sok gonosság lészön az táncban. 70 Alázatos, békességös egyik részögös, Az második csak garázdás és oly versönyös, Imádkozik és bűnén sír harmad részögös. Negyedfélék apróságot igen kívánnak, Ötödfélék dúlnak, fosztnak, oly igen lopnak, 75 Hatodfélék csak hallgatnak, mert megnémulnak.
Magyarul Örökzöld dísznövények választéka | Dísznövény Webáruház Teljes Árnyékot adó kiülő a kertbe: a pergola - Lakáskultúra magazin Nav adó (7) 3. 990 Ft A Corallina korallberkenyét a kerti korallberkenyénél tömörebb lombozat, szebb levélzet jellemzi. Tavasszal a hajtások szembetűnően pirosabbak! Ez a fajta télállóbb, és alkalmas balkonnövénynek is! FONTOS: A Corallina korallberkenye ideális ültetési, ezáltal rendelési ideje is, kora-tavasztól - késő őszig terjed. Ettől eltérő időszakban ültetett korallberkenye eredésére nincsen garancia. Nyáridőben történő ültetés esetén, legyen fokozott figyelemmel az öntözésére! (4) 8. 500 Ft -tól A D. Árnyékot adó fa Archívum - Abéliáskert gyümölcs és díszfaiskola - Kertészet Szeged. D. Blanchard egy örökzöld levelű, nagy virágú liliomfa, mely remek télálló örökzöl d liliomfa fajta! Inkább a savanyú, tápdús talajt és a benapozott vagy félárnyékos helyeket kedveli, virágai krém-fehérek! FONTOS: A D. Blanchard örökzöl d liliomfa ideális ültetési, ezáltal rendelési ideje is, kora-tavasztól - október végéig terjed. Ettől eltérő időszakban ültetett örökzöl d liliomfa eredésére nincsen garancia.
Örökzöld levelű, áttelelő lombú Szűrés: örökzöld levelű, áttelelő lombú, télen levelüket megtartó növények Fák Díszfák Fenyők Bambuszok, Árak, Vásárlás Kerti díszfák facsemeték árnyékot adó fák, tuja boróka fajták Ezen oldalunkon láthatók a kínálatunkban lévő díszfák, fenyők és bambuszok és tuja fajták.
Nyáridőben történő ültetés esetén, legyen fokozott figyelemmel az öntözésére! (2) Az ezüst kecskerágó félárnyékos, árnyékos helyeket kedveli, kielégítő öntözés mellett napfényes területen is jól érzi magát. Beépítés előtt minden faanyagot kezelni kell rovar- és gombaölővel, majd a keményfák időjárással szembeni ellenálló képességét is érdemes fokozni színtelen lakkal, be eresz tővel vagy vastag lazúrral. Végül a váz látszó része tetszés szerint színre festhető vagy lekenhető vékony lazúrral. Kerttervezés Ácsolt pergola összeszerelésekor a függőleges tartóoszlopokra keresztgerendákat erősítenek, amelyekre deszkapallóból méretre szabott, élükre állított tetőelemek – lamellák – kerülnek. Ezek a nap erejétől felmelegedve áramlásban tartják a levegőt, ami csökkenti a hőérzetünket. A fixen rögzített lamellák dőlésszögét célszerű annak az időszaknak a napállásához igazítani, amikor a legtöbbet tartózkodunk a pergola alatt. Egy lamellaállító szerkezetnek vagy egy elhúzható ponyvának köszönhetően a déli órákban vagy esőben sem kell bemenekülnünk a szellős pihenőhelyről.