Vincze, Ottó, 1906-1984 Vincze, Ottó Vincze Ottó magyar zeneszerző, karnagy Preferred Forms 100 0 _ ‡a Vincze Ottó ‡c magyar zeneszerző, karnagy 200 _ 1 Vincze ‡b Ottó ‡f 1906-1984 200 _ | 100 1 _ ‡j Ottó ‡d Vincze, Ottó Vincze, Ottó (1906-1984) Vincze, Ottó, 4xx's: Alternate Name Forms (3) Works Title Sources Az aranyember Borika: opereta o třech dějstvích (6 obrazech) Bosom buddies buntgescheckte Kalb Operette in 3 Akten, 6 Bilder; Verkürzter Inhalt Cimborák hegyen-völgyön Cimborák: nádi szélben Csalódások vígjáték Gábor diák Gast aus Paris Musikal. Lustspiel in 3 Akten nach d. Lustspiel "Der Bart" v. Ede Szigligeti Gyurkovics Mária. Host z Paříže: Hudební veselohra o 3 dějstvích (podle veselohry Knír od Edy Szigligetiho) man of gold Miklós Szabó sings Párisi vendég zenés vígjáték 3 felvonásban Selected Co-authors Countries and Regions of Publication (3) Publication Statistics Selected Publishers (8) About Record Views History of VIAF ID:121507300 (10)
Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon V Vincze Ottó Teljes szövegű keresés Vincze Ottó (Visegrád, 1906. júl. 9. – Bp., 1984. aug. 14. ): zeneszerző, karnagy, Erkel-díjas (1954, 1957). 1922-1929 közt a bp. -i Zeneművészeti Főisk. -n Siklós Albertnél tanult komponálni. 1942-ig az állástalan zenészeket tömörítő Melles Béla-zenekart vezényelte. 1942-től a háború végéig a Magy. Rádiónál dolgozott karmesterként és zeneszerzőként. 1946-1949 között a Miskolci Nemzeti Színháznál, majd egy évadon át az Állami Bányász Színháznál, ezután az Úttörő és Ifjúsági Színháznál dolgozott művészeti vezetőként. Közben az 1953-ban megrendezett II. Zenei Plénum keretében a Fővárosi Operettszínházban bemutatták daljátékát (Boci-boci tarka), amellyel kimagasló sikert ért el. 1957-60-ban a Fővárosi Operettszínház, majd 1966-ig a Petőfi Színház zenei vezetője és karnagya volt. – M. 2 nyitány, 4 szvit zenekarra, capriccio, 5 daljáték, 7 rádió-daljáték. Sok filmzenét, komoly, ill. könnyed jellegű dalokat írt zenekarra.
Sok filmzenét, komoly és könnyed jellegű dalokat írt zenekarra. Műveiből 8 hanglemez készült. Sírja a Farkasréti temetőben található (26/1-3-6). Színházi munkái [ szerkesztés] Zeneszerzőként [ szerkesztés] A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 18. Mikszáth Kálmán: Havasi szerelem (Farkas a havason) (1951-1952, 1963) Csizmarek Mátyás: Boci-boci tarka (1953-1954) Szigligeti Ede: Párizsi vendég (1955-1957, 1962) Tudorovszkaja-Metalnyikov: Tündér Heléna (1957) Barabás-Semsei: Budai kaland (1962) Móra Ferenc: Aranyszőrű bárány (1963) Karmesterként [ szerkesztés] A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 28. Boci-boci tarka Az eredeti operett Csizmarek Mátyás 'A borjú' c. műve alapján készült, zeneszerzője Vincze Ottó, a librettó szerzője Innocent Vincze Ernő. Az ifjú menyasszony családja höndörgőben meg lityában kívánja férjhez adni Borit. A falu népe egyetért ezzel, no meg azzal, hogy természetesen a borjút is le kell vágni erre az alkalomra. A vőlegény traktoros.
– írt, főként Hetényi-Heidelberg Albert zenéjére dalszövegeket. Az 1930-as években mutatták be drámáit az Új Színházban, a Kamaraszínházban és a Vígszínházban. 1940-ben az ő fordításában játszotta a Nemzeti Színház William Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége című darabját. 1941-ben a Magyar Állami Operaház számára fordította le Rossini Tell Vilmosának szövegét. 1949–1964 között a Budapesti Operettszínház zenedramaturgja volt. 1964-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatták be Vidróczki című daljátékát Farkas Ferenc zenéjével.
Később a Hunnia Filmgyárban zenei összeállítóként és karmesterként dolgozott számos nagy sikerű filmnél. 1941-től önállóan filmzenét is írt. Zeneszerző: Sertéstenyésztés Magyarországon (1936, kultúrfilm) A magyar villamosipar (1938, kultúrfilm) Falu végén kurta kocsma (1939, rövid) Látta-e már Budapestet télen?
A Magyar Transzfuziológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium és a Tudományos Társaság kezelési irányelvei Kiadó: Zafír Press Kiadás helye: Kiadás éve: 2011 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 727 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 978-615-5005-18-3 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A korszerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mindezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és lehetőséget adnak az elsődleges MVD diagnosztizálására. Hematológiai betegségek korszerű kezelése házilag. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív differenciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők koszorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánlható diagnosztikai eljárásokat. Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után? MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást.
A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61, 8 ± 12, 31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. Lehoczky Dezső (szerk.): Hematológiai betegségek korszerű kezelése | antikvár | bookline. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28, 8%), illetve heteket (24, 2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24, 02%-ban végleges diagnózis sosem született.