L. L. : A bronzba öntött mozdulat. Kövesházi Kalmár Elza Emlékkiállítás, Művészet, 1988/8. Egy elfelejtett magyar szobrásznő Fülep Lajos: KÖVESHÁZY-KALMÁR ELZA Művészet, 1908 Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp. ], Béta Irodalmi Rt., [1937]. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. Magyar művészeti kislexikon. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002. Magyar életrajzi lexikon I-II. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. Magyar Nagylexikon. Élesztős László (1-5. k. ), Berényi Gábor (6. ), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Révai Új Lexikona. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 121444855 OSZK: 000000015123 NEKTÁR: 170650 LCCN: no2015098917 ISNI: 0000 0000 8416 5654 GND: 121012557 ULAN: 500047850 RKD: 300380 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
Kövesházi Kalmár Elza, névváltozatok: Kövesházy, Elsa; Kalmár Elza, született: Kalmár ( Bécs -Hietzing, 1876. – Budapest, 1956. ) magyar szobrász. Tanulmányai, munkássága [ szerkesztés] Bécsben kezdte meg művészi tanulmányait, tanára Hugo Loeffler volt. Eleinte főleg rajzzal, festészettel foglalkozott. 1896-ban Münchenben életnagyságú aktokat rajzolt. Fennmaradt rajzai tájképek. 1898-ban kezdett plasztikát mintázni, rövid ideig Hermann Hahn foglalkozott vele. Iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat is készített. 1900-tól Magyarországon és külföldön egyaránt részt vett reprezentatív magyar tárlatokon. Hosszabb ideig élt Firenzében (1902-1903 és 1905-1909). 1906-ban Kalmár családi nevét Kövesházira változtatta. [3] 1909 és 1912 között Bécsben, 1914-ig Párizsban tevékenykedett. Az első világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. 1920-tól haláláig Budapesten élt. Munkássága számos művészeti ágra terjedt ki, grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket, kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott.
Kövesházi Kalmár Elza Született 1876. január 1. [1] [2] [3] Bécs [4] Elhunyt 1956. szeptember 3. (80 évesen) [2] [3] Budapest Állampolgársága magyar osztrák–magyar Foglalkozása szobrász festőművész litográfus A Wikimédia Commons tartalmaz Kövesházi Kalmár Elza témájú médiaállományokat. Kövesházi Kalmár Elza, névváltozatok: Kövesházy, Elsa; Kalmár Elza, született: Kalmár ( Bécs - Hietzing, 1876. január 1. – Budapest, 1956. szeptember 3. ) magyar szobrász. Tanulmányai, munkássága [ szerkesztés] Bécsben kezdte meg művészi tanulmányait, tanára Hugo Loeffler volt. Eleinte főleg rajzzal, festészettel foglalkozott. 1896-ban Münchenben életnagyságú aktokat rajzolt. Fennmaradt rajzai tájképek. 1898-ban kezdett plasztikát mintázni, rövid ideig Hermann Hahn foglalkozott vele. Iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat is készített. 1900-tól Magyarországon és külföldön egyaránt részt vett reprezentatív magyar tárlatokon. Hosszabb ideig élt Firenzében (1902-1903 és 1905-1909). 1906-ban Kalmár családi nevét Kövesházira változtatta.
A szecessziót követően art deco stílusban is alkotott. 1900-tól művei helyet kaptak számtalan tárlaton külföldön is: Oslóban, Bécsben, Fiumében, Firenzében, Genfben, de a tengerentúlon Washingtonban is kiállított. Párizsban Rodin művészete, Firenzében pedig a reneszánsz gyakorolt művészetére nagy hatást. Részt vett a párizsi és a philadelphiai világkiállításon, ápolónőként önkénteskedett az első világháború alatt Albániában és Montenegróban. Végül 1920-ban telepedett le Budapesten, ahol Palasovszky Ödönnel, a magyar avantgárd mozgalom és az aktivista színjátszás egyik legjelentősebb alakjával dolgozott együtt, jelmezeket, valamint díszleteket készített társulata számára. Lányát, Kövesházi Ágnest egyedül nevelte, aki házasságon kívül született, a korban rendhagyóan szabadszellemű, emancipált nőnek számított. Hiába volt elismert művész, sikereit nem tudta kamatoztatni Magyarországon, ezért kitanulta az ortopéd cipész szakmát az 1930-as években. Édesapja az Osztrák-Magyar Monarchia egykori kikötőjének volt az admirális parancsnoka.
Későbbi plasztikai tanulmányaihoz a müncheni év teremtette meg az alapot. 1898-ban kezdett mintázni, rövid ideig Hermann Hahn korrigálta. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel itthon és a külföldön rendezett reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). Ebben az évben Párizsba utazott, majd hat hónapot Firenzében töltött, ahol később hosszabb ideig élt (1902-1903 és 1905-1909). 1909 és 1912 között Bécsben, 1914-ig Párizsban tartózkodott. Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburgban, 1920-tól haláláig Budapesten élt. Szerteágazó munkássága során grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket, kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. Kőszobrait maga faragta.
Mangalica fesztivál 2019 results Olasz étterem andrássy út A világ legdrágább festménye Ekr szám igénylés Parkolás szépművészeti museum of art
Hahaha... ref: A szex vajon mi? Ha szeretsz vajon mi? A szex vajon mi? Ha szeretsz vajon mi? Ha szeretsz akkor csak nyújtsd a kezed mutasd ki! A szex vajon mi? Éjszaka van és alattam nincs más, Csak az ágy, felesleges, üres nélküled a vágy. Hiányzol nekem az első perctől. Cajon vagy valyon es. Mert mindig testestől-lelkestől, Alig voltunk egy kis időt együtt, És az egyikünk a másik mellől eltűnt. Legszívesebben visszatekerném az időt, És elmennék múltba, hiányod miatt, érzés fura Nem vettem észre mikor veled voltam, A legboldogabb ember józan-kábultan, Hiányzik a kedves lényed és hiányzik az egész, Megmondom őszintén tőled távol lenni nehéz. Elmúlás képei, fejemben melyek mélyek, Temess már el, megkérlek, mert nem látsz Nincs kéz, mely megtalál, az élet megaláz De tudod mindig megy tovább... Ref:4x Egy lány, ki örömöt nyújt meglásd, vele minden perc valóság nem ábránd. Nekem tetszel a szívem úgy kalimpál, A harangok belűl szólnak, a szó csak Neked száll. Tárcsázd mert megkell értenem, mi az a szerelem, Mi az a szeretet?
Diskurzusjelölők 10. A "vajon" etimológiáját még a nyelvészek sem tudják megnyugtatóan megadni. De vajon miért? S milyen feltevések voltak e kérdőszó eredetéről? Vajon van-e köze a "vaj"-hoz, a "vall"-hoz vagy a "vagy"-hoz? A kérdés még Arany Jánost is foglalkoztatta. Ám a "vajon" nem csupán a származtatását, hanem a használati körét tekintve is érdekes. Nézzük, mit tudunk és mit nem tudunk róla. | 2015. március 19. Vajon vagy vallon pont. Egy korábbi cikkünk kommentjei azt mutatták, hogy a vajon etimológiája olvasóinkat is foglalkoztatja: a hozzászólások például a lett vai ('-e') szóval és a német oder ('vagy') kötőszóval is kapcsolatba hozták a vajon -t. De nézzük, hogy vajon igazuk volt-e és van-e köze a vajon -nak a vagy -hoz, a van -hoz, a vaj -hoz vagy a vall -hoz! A vajon kérdőszó már több száz éve része a nyelvünknek, az eredetével kapcsolatban azonban még mindig nagy a bizonytalanság a nyelvészeti szakirodalomban. Ráadásul a szó első előfordulására hozott adat is hibás mind A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárá ban (TESz.