Magyarországon bár a nyugdíjemeléseket az inflációhoz igazította az Orbán-kormány, hogy megőrizze azok vásárlóerejét, a legkisebb nyugdíjaknál ez nem érvényesült: 2008. január 1-jén határozták meg az öregségi nyugdíjminimum összegét, amely azóta 28 500 forint. A hajléktalan és lakhatási nehézséggel küzdő embereknek tizenegy éve ingyenes jogi segítséget nyújtó szervezet, az Utcajogász Egyesület szerint az öregségi nyugdíj legkisebb havi összege nem biztosítja a megélhetést. Úgy számolják, hogy a KSH adatai alapján 2020-ban reálértéken 40221, 5 forint felelt volna meg a 2008-ban megállapított 28500 forintnak. Az Alkotmánybíróságnak küldött beadványukban azt írták, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a családok havi megélhetési költsége azóta legalább 40 százalékkal emelkedett. Az öregségi nyugdíj minimuma képezi az alapját a legtöbb szociális ellátás összegének, valamint annak a jövedelemhatárnak is, amely a jogalkotó szerint biztosítja a megélhetést, ezért nem szükséges állami támogatást nyújtani.
A nyugdíjminimum összegének emelése így százezernél is több ellátást, támogatást, segélyt érinthet, vagyis százmilliárdos nagyságrendű kiadási többletet okoz az állami költségvetésben. Amíg ennek a kiadási többletnek nincs meg a tartós fedezete, addig a nyugdíjminimum emelésére vonatkozó követelés sem megalapozott. Persze ezt a gordiuszi csomót egyetlen suhintással át lehet vágni: egyszerűen le kell választani az öregségi nyugdíj minimális összegéről minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani. További részletek a nyugdí -n
Családi adókedvezmény kalkulátor 2022: mennyi a családi adókedvezmény összege 2022-ben? Betegszabadság 2022: a betegszabadság mértéke és számítása 2022-ben, hány nap betegszabadság jár évente? Családi pótlék utalás 2022: a hivatalos családi pótlék kifizetési időpontok 2022-ben 4 órás, 6 órás, 8 órás minimálbér 2022. évi járulékai és nettó összegük Alkalmi munka 2022 és egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2022: mennyi a bér összege és hogyan kell adózni? Munkavállalói felmondás minta 2022: mire figyeljünk munkavállalói felmondás esetén 2022-ben? Felmondás közös megegyezéssel minta 2022: fontos szabályok és letölthető felmondó levél minta 2022 KATA adózás 2022: 12 millió forint a KATA éves bevételi határa 2022-ben Azonnali hatályú felmondás 2022 minta: mit kell tenni ha a munkavállaló vagy a munkáltató mond fel azonnali hatállyal? GYED Extra 2022 összege, feltételei, igénylése apáknak és a GYED Extra utalása 2022-ben Pedagógus bértábla 2022: ennyit keresnek a pedagógusok 2022-ben Átvételi elismervény minta 2022 készpénz illetve előleg vagy foglaló esetén 2022-ben Megbízási szerződés minta 2022: töltse le a szabályszerű megbízási szerződés iratmintát!
Utazási kedvezmények 2022: így alakul a közalkalmazotti, nyugdíjas MÁV és Volán utazási kedvezmények mértéke 2022-ben Munkanélküli segély utalás időpontjai 2022: az álláskeresési járadékot mikor utalják 2022-ben?
Az egyszeri segély összege legalább 15 000 forint, de legfeljebb a minimálnyugdíj másfélszerese (42 750 forint) lehet. A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben magasabb összegű egyszeri segélyt is engedélyezheti, de annak összege még akkor sem haladhatja meg a minimálnyugdíj háromszorosát (85 500 forint). Szociális ellátások A szociális ellátások terén a nyugdíjminimum jelentősége még ennél is nagyobb, ugyanis annak különböző százalékos mértékeiben határozzák meg a következő ellátások feltételeit és mértékét: aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás), az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság. Emellett a havi rendszeres szociális ellátás (az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj) emelése vagy csökkentése is a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve.
Jerney Jánosról, Dorozsma neves szülöttjéről – aki alapos tudományos felkészülés után 1844-ben keleti utazásra indult – 1987-ben írt tanulmányában kiemelte: nem azzal a romantikus hittel indult útjára, hogy keleten még magyarokat talál, "ő tudta, hogy célja csak a magyarság tárgyi emlékeinek a föltárása lehet". Jerney útja során eljutott a moldvai magyarokhoz is, s az elsők között hozott hírt a közösség elviselhetetlen elnyomásáról. Péter László szerint Jerney János hazaszeretetével adhat példát az utókornak. "Ez a hazaszeretet nem volt, s nem lehetett öncélú; aminthogy a múlt emlékeinek megkeresése, megismerése, szeretete sem önmagáért való, hanem azt célozza, hogy nemzeti értékeink megbecsülése, átélése, magyar öntudatunk – ma divatos szóval identitásunk – a társadalmi haladás, az egyetemes emberiséget szolgáló külön nemzeti hozzájárulást teremtse meg. " Azt vallotta, hogy a világnak akkor adunk többletet, ha a hagyományainkból és eredményeinkből eredő sajátos értékeit kínáljuk föl a közös kincsek gyűjteményéhez.
A tudós társaság röpiratban kifejtett célja az volt, hogy intézményes keretek között biztosítsa az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását. Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án, titoknoka és "lelke" Aranka György lett. A társaság elsődleges célja természetesen a nyelvművelés volt, de bekapcsolódott a felvilágosodás korának általános tudománynépszerűsítő mozgalmába, valamint abba a küzdelembe, mely a magyar nyelvnek jogaiba való visszahelyezéséért s a nemzeti művelődés ügyéért Erdélyben is folyt. Terveik között könyvtárak, múzeumok felállítása, olvasótársaságok megalakítása, iskolák felállítása, tudományos és irodalmi művek kiadása, régi kéziratok összegyűjtése és ezek rendezése is szerepelt. Első kiadványuk 1796-ban jelent meg. Királyi jóváhagyás hiányában azonban nem sokan álltak a kezdeményezés mellé, a császári udvar rossz szemmel nézte a magyar nemesek szervezkedését, attól féltek, hogy a tudós társaság működése ellenük irányul.
Végül 1827-ben hagyta jóvá az udvar a Széchenyi István és mások által támogatott Magyar Tudós Társaság megalakulását és három év múlva meg is kezdte működését.
24. Az igazgató tanács nevez ki Előlü! t és Másodelőlülőt kebeléből esztendőnként vok-sai' többsége szerint. A' voksok egyenlősége esetében a' kérdés elhatározása a' Pártfo-góra marad. Az Előlülők' választása azonban minden egyes esetben a' Felség eleibe fog megerősítés végett terjesztetni. 25. A tiszteletbeli tagokat azok' számából, kik' a' magyar literaturára és ezen tudós Tár-saságra nézve magokat érdemesekké tették, a' tiszteletbeli és rendes tagok voksai, na-gyobb szám által választják. Az Igazgatók közül azonban e' megtiszteltetés csak nyolc-znak adható. 26. A' tiszteletbeli és rendes társak olly férfiak közül választnak rendes tagokat, hason-lóul voksaik többsége által, kik magyar nyelven irt munkáik 's tudományok által nevet és tekintetet szerzettenek. Ezek közül tizennyolcz Pesten és Budán vagy a' környékben lakjék, a' többi huszonnégy az Ország' más és más részeiből legyen kinevezve. 27. Levelező társakul fogadtatnak, kik a' hazában magyar nyelven készült Írásaik által nevezetesekké lettek, — a' külföldről pedig, kiket különösen a' magyar nemzetet ér-deklő munkájok hírre emelt.