Az Opel az idei nyár legvégén rántotta le a leplet legnépszerűbb modelljének legújabb generációjáról, ám az Astra L premierjén csupán a sportosabb, hatchback változatot ismerhették meg az újságírók, a kombi kialakításra mostanáig várniuk kellett. Az új Astra nem csak azért fontos a Stellantis autógyártó csoport részeként működő német vállalat számára, mert egy közel 15 millió példányszámban eladott modell sikerét viheti tovább, hanem mert most először plug-in hibrid hajtással is megvásárolható lesz, sőt, 2023-ban tisztán elektromosként is megépítik. Az Astra Sports Tourer névre hallgató kombi 4642 mm hosszú, azaz 268 milliméterrel hosszabb ferdehátú testvérénél, de 60 mm-rel rövidebb az előző generáció kombijánál. Csomagterében 608 liternyi cuccunk fér el, ha pedig ennél többre lenne szükségünk, akkor a hátsó ülések lehajtásával 1634 literre növelhetjük. A plug-in hibrid esetében az akkumulátor ebből lecsíp egy keveset, így 548/1574 literünk marad pakolni. Az Astra kombi benzines, dízeles, és konnektoros hibrid hajtással is megjelenik.
Az ősz első napján lezajlott az új Astra hivatalos bemutatója: a plug-in hibrid modell mellett teljesen elektromos Astra-e is érkezik. Hirdetés 30 év telt el azóta, hogy az Opel 1991-ben piacra dobta az első Astra modellt, ami az F-generációkóddal a korábbi Kadetteket váltotta, és míg mindenféle típus jött és ment az Opelnél, illetve a kompakt kategóriában, az Astra stabil lábakon, mindvégig elérhető és népszerű modellként maradt meg Európában, nem lenne nagy túlzás azt állítani, hogy a cég legfontosabb típusáról beszélünk, ami immár a hatodik generációját éli meg. Az Astra L lesz a legújabb generáció idén októbertől, és bár korábban már megmutatta az autót az Opel, most teljes specifikációval leplezték le a kocsit. [+] Fontos kérdés volt, hogy a PSA-Stellantis váltás mennyire lesz hatással az új modellekre, az Astra L-ről azonban most már biztosan elmondható, hogy a PSA-féle EMP2 platformon ücsörög, akárcsak a harmadik generációs Peugeot 308 vagy a DS 4. Az új Astra 4374 mm hosszú, 1860 mm széles és 1470 mm magas, tehát alig nagyobb elődjénél, de közben a tengelytávja 2675 milliméterre nőtt, ami villanyautó-platformokhoz hasonlítva persze karcsú, ugyanakkor az átlagos kompaktkategóriában jó eredménynek számít.
Ez már a Stellantis-korszak autója, tehát ugyanazon a harmadik generációs EMP2-es platformon van, mint mondjuk, a legfrissebb Peugeot 308, s főbb paramétereit tekintve közeli rokona annak – e főbb paraméterek például a külső és belső méretek, illetve a hajtásláncok. Ennélfogva lesz belőle 1, 2-es háromhengeres, turbós benzines 110 és 130, 1, 5-ös négyhengeres turbódízel 130, illetve plug-in hibrid is. Utóbbiban a hajtás egy 1, 6 literes, négyhengeres, 150 lóerős, turbós benzinmotortól, illetve egy 110 lóerős villanymotortól származik, melyek együttesen 180 lóerővel tudják tolni a bódét – a többi elvész a benzines-villanyos párharcban. Az Astra minden Citroen-, DS-, Peugeot-, sőt akár Fiat- és Alfa Romeo-rokonság ellenére is erősen önálló entitás lesz. A formája teljesen egyedi és abszolút Opel (elején az új formai jeggyel, a Vizorral), a belső tere szintén németesbe hajló, szögletesebb. Nemcsak áthangolták a futóművét, hanem még rögzítési pontokat is módosítottak benne, készülve arra, hogy a tipikus Astra-vásárló talán több időt tölt majd autópályán, mint egy peugeot-s vagy citroenes.
Mindemellett a legfontosabb funkciók (mint például a fűtés-szellőzés kezelése) változatlanul fizikai gombokkal és kapcsolókkal működtethetők. Önvezető rendszer szempontjából az Astra is 2-es szinten marad, viszont a távolságkövető tempomat és a sávtartás mellett megérkezik a félautomata sávváltás is a lehetőségek közé. [+] Motorválaszték szempontjából a belsőégésű modellekről lehet sokat tudni, nem is részleteznénk túl a sima, 1, 2-es, turbós háromhengeres benzinest, illetve az 1, 5-ös, szintén turbós, de négyhengeres dízelt, viszont a plug-in hibrid változat mindenképpen érdekes, hiszen 58 kilométeres, tisztán elektromos WLTP hatótávval, 180 vagy 225 lóerős összteljesítménnyel már az első időszaktól kezdve rendelhetővé válik, ehhez egyébként 1, 6-os, négyhengeres benzines turbómotor kapcsolódik, a teljes rendszer össznyomatéka pedig 300 Nm-ben van meghatározva. A tisztán elektromos Opel Astra-e 2023-ban érkezik, egyelőre azonban semmit nem tudni róla: a platform alapján logikus lenne a szokásos PSA-Opel elektromos hajtáslánc, de biztosat leghamarabb jövőre fogunk róla megtudni.
Hagyományos hajtásrendszerrel 81 kW (110 LE) és 96 kW (130 LE) között alakul a csúcsteljesítmény, a plug-in hibridnél pedig 165 kW (225 LE) lesz a legnagyobb elérhető összteljesítmény. Kezdetben valószínűleg csak a 133 kW-os változat rendelésére nyílik majd lehetőség valamikor 2022-ben, csakúgy, mint a hatchback Astra L-nél. Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás » Elektromos autót használsz?
Pedig aki nem rendelkezik az adója 1+1 százalékáról, annak a pénze bent marad az államkasszában, és a kormányra bízza a döntést, hogy mi legyen vele. Ez persze igaz a befizetett adó maradék 99 százalékára is, szóval fel lehet úgy fogni, hogy az 1 százalék nem sok pénz, nem oszt, nem szoroz. Az adózók fele sem ajánlja fel az adója 1+1 százalékát a jó ügyért, de van még rá idő. Csakhogy egyrészt sok apró felajánlásból sok pénz összejöhet egy-egy szervezetnél, másrészt egészen kis összegekkel is támogatni lehet jó ügyeket. Az Abcúg 2 éve írt arról kilenc civil szervezetet megkérdezve, hogy mennyi pénz mire lehet elég: 5000 forintból például lázcsillapítót kaphat három rászoruló gyerek, 50 ezerből fel tudnának szerelni egy tanodát, 500 ezer elég arra, hogy ki lehessen perelni eltitkolt közérdekű iratokat, 5 millióból pedig egy teljes hajléktalanszállót fel lehetne újítani, vagy egy évig lehetne foglalkoztatni egy mozgássérülteket segítő gyógypedagógust. A képen a dollármilliárdos Mészáros Lőrinc és Varga Mihály pénzügyminiszter helyezi el az alapkövet a Visonta Projekt Kft. búzafeldolgozó üzemének alapkő-letételén Visontán 2017. április 24-én.
Az ügyfélkapus adatok alapján eddig 600 ezren rendelkeztek az adójuk 1+1 százalékáról. Technikai szám 2012 relatif. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, 1 százalékból tavaly civil szervezeteknek 1, 8 millió nyilatkozatban összesen 8, 3 milliárd forint jött be, a 31 egyháznak 1 millió felajánlást tettek összesen 4, 8 milliárd forintról, a Nemzeti tehetségprogramnak pedig 300 ezer felajánlás ment összesen 1, 4 milliárd forintról. Tavaly az 1 százalék felajánlások 60 százaléka már online történt, de mivel az e-bevallással lehetővé vált, hogy az adózó rá se nézzen az adóbevallására, hiszen a NAV megcsinálja helyette, sokan az 1 százalékot is elfelejtik. 2016-ban még közel 1, 5 milliárd forintot kaptak a civil szervezetek közel 370 ezer adózótól, az új rendszer 2017-es bevezetésével ez az összeg közel 30 százalékkal visszaesett, mert a felajánlók száma is csökkent 100 ezerrel. 2018-ban pedig ugyan (főleg a bérek növekedése miatt) 7 százalékkal nőtt a felajánlott összeg, de 150 ezerrel kevesebb volt a felajánló – írja a Bátor Tábor Alapítvány.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Fotó: Komka Péter/MTI/MTVA Érdemes óvatosan eljárni, amikor valaki rákeres arra, hogy "adó 1 százalék", elsőként ugyanis az ugrik fel, ami a Alapítványé. Ez a szervezet része annak az alapítványbirodalomnak, ami 2, 5 milliárd forintot gyűjtött 1 százalékokból, de a pénz jó részét nem daganatos vagy megmentésre váró gyerekekre és rászoruló állatokra költik, hanem például engedély nélkül építtenek pazar panorámájú jógaközpontot.