Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ Dózsa György út 8. 2002-ben átadott, modern, de a kisvárosi környezetbe kiválóan beilleszkedő épület, hármas szerepet tölt be a város életében: egyszerre hagyományos könyvtár, információs szolgáltatásokat nyújtó korszerű intézmény és a gödöllőiek kedvelt találkozó helye. 2002-ben Pest megye építészeti nívódíját nyerte el, s mivel Kálmán Ernő és Major György építészek az épület igényes belső tereit a mozgásukban korlátozottak számára is könnyen elérhetővé tették, 2003-ban megkapta Az év akadálymentes épülete címet is. Gödöllő - Városi Információs Portál. Az 1953-ban alapított könyvtár ma már új módszerekkel, technikával segíti a hagyományos kultúra, olvasás, az új ismeretek iránt érdeklődőket, hangulatos olvasótermei kötetlen beszélgetésekre is lehetőséget adnak.
Október első hetében ismét elárasztják a könyves programok az országot, és természetesen Gödöllőt is. Idén a Családok Éve jegyében telik a rendezvénysorozat, a Gödöllői Városi Könyvtár minden korosztálynak kínál programot. A kisiskolások október 1-jén délelőtt találkozhatnak egy népszerű, és mellesleg gödöllői mesekönyv íróval, a Kékmanó és a Marci sorozat alkotójával, K. László Szilviával a gyerekkönyvtárban. Ezen a héten hétfőn és kedden lehet előzetes jelentkezés után részt venni az ingyenes számítógépes tanfolyamokon, melyek idén az internetezés és képszerkesztés világába kalauzolnak el. Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ - Gödöllő Város Önkormányzata. Október 4-én egy helytörténeti jelentőségű könyv bemutatójára invitálják a könyvtárosok az érdeklődőket, a Féltett kishazák sorozatban megjelenő könyv szerzője Szalai Attila újságíró, a könyv pedig Máriabesnyőről szól, a szerző szubjektív tolmácsolásában. A kötet bemutatóján részt vesz a szerző, a kiadó szerkesztője, Mezei Károly, valamint Radnóti László újságíró. Október 7. vasárnap a családoké lesz, hagyományosan ekkor rendezik meg a Könyves Vasárnapot, Ringatóval, Bábszínházzal, táncházzal, kézműves foglalkozásokkal.
Az 1953-as alapítású eredeti könyvtárépület állaga a 90-es évekbenmár szélsőségesen leromlott, a berendezése szintén elavult és korszerűtlen volt, az önkormányzat programtervezetében ezért egyre hangsúlyosabb célkitűzésként szerepelt az új könyvtár felépítése. 1999 februárjában döntött az új könyvtár és információs központ építésének előkészítéséről, az épülő könyvtár helyéről. vezető tervezők: Kálmán Ernő és Major György - Reálterv, Teamajor Építészmérnöki Kft. Gödöllői városi könyvtár. építész munkatársak: Albrecht Beáta, Lasztóczy Péter, Balogh Csaba belsőépítészet: Major György tervezés/építés éve: 1999-2001/2001-2002. fotó: © Vargha Mihály, Berecz Tamás, © Häider Andrea A hely, a város - Gödöllő - rászolgált erre a könyvtárra, és ugyanígy a hely, a városi szövetben ez a telek rászolgált arra, hogy egy ilyen intézmény színtere legyen. A kissé zárkózott főhomlokzatot remekül oldja a bejárat kiemelése, fönt a nyersbetonba öntött groteszk betűkkel: VÁROSI KÖNYVTÁR, és jobbra, az ajtó mellett a páratlan oszloppal.
A könyvtár és a levéltár anyaga az érdeklődők és a kutatók rendelkezésére áll. Az eddig feltárt dokumentumok a honlapon, a könyvtár on-line katalógusában elérhetők.
Keresés a KIT archivumában: Könyvtár Információ Társadalom Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok
Ami újdonság ezen a napon, hogy idén nem csak a mamákra – babákra – gyerekekre gondoltak, de a papák számára is érdekes programokat kínálnak a Miújság kávézó férfimegőrzőjében. A sokféle izgalmas esemény mellett az olvasók által legjobban várt programpont azonban mégsem a fentiek, hanem a Megbocsátás Hete, vagyis hogy egész héten késedelmi díj megfizetése nélkül lehet visszahozni régen lejárt határidejű, könyvtári könyveket, egyéb dokumentumokat. A könyves programsorozat egyik nagyszabású eseménye lesz október 9-én, kedden este 18 órakor az Irka 10. születésnapja, és az ebből az alkalomból kiadott jubileumi kötet bemutatója. Könyvtár 20: A születésnap – Gödöllői Szolgálat. A 10 éves Irka hatodik könyvében összegyűjtötte a régi, jelenlegi és jövőbeli tagjainak írásait, az összesen 46 szerző alkotását tartalmazó, színes képekkel illusztrált antológiát L. Péterfi Csaba mutatja be a közönségnek. A találkozó igazi buli hangulatban telik majd, legalábbis erre utalnak a műsor kiszivárgott részei: a publikálhatatlan fotókiállítás, a nyomdafestéket nem tűrő szövegek felolvasása, a nosztalgia faktorral átitatott sztorik, a címadó verseny a következő kötethez, valamint a Dadaista fogadás á la Irka.
Forrás helye "[... ] A Minősített Könyvtár címmel ebben az évben a Békés Megyei Könyvtárat, a Békés Városi Püski Sándor Könyvtárat, a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtárat, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárat, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Teret, az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálatot, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, a Határ Győző Városi Könyvtárat, a Jászkerület Kulturális és Művészeti Nonprofit Kft. Városi Könyvtárat, az Országos Idegennyelvű Könyvtárat, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtárát, Szentes Város Könyvtárát, a Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtárát és Levéltárát, valamint a Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom Városi Könyvtárat jutalmazták. [... ]"
Előzmények Béla előtt apja, II. András uralkodott (1205-1235). Kettős politikát folytatott, birtokokat adományozott, hogy támogatókat szerezzen, a bevételek emiatt csökkentek, így növelte az adókat és a királyi monopóliumok számát. Ezzel egyre több ellenséget szerzett, amit a megerősödött nagybirtokos bárói réteg ki is használt. Amikor IV. Béla 1235-ben átvette a trónt, bizonyos volt, hogy változtat apja politikáján, hiszen már korábban sem értett vele egyet. Béla politikája a tatárjárás előtt Az uralkodó hatalomra kerülését követően célként tűzte ki, hogy visszaállítsa a királyi hatalom tekintélyét. Leszámolt apja híveivel és a királyi tanácsba a saját támogatóit ültette. Mikor volt a tatár járás. Elrendelte az elajándékozott birtokok visszavételét. Intézkedéseivel elérte, hogy minden társadalmi réteg ellene forduljon. Amikor először hírt kapott arról, hogy a mongolok elérhetik az országot is (1236-37 Julianus barát), leállította a birtokok visszavételét. A bárók támogatása viszont ekkor már rég megszűnt. Emellett a tatárok elől menekülő kunokat befogadta az országba, ami belső feszültséghez vezetett, hiszen a kunok még nomád életmódot folytattak, állataik emiatt sok kárt okoztak a magyar földesurak számára.
Bevett szokás volt, hog y az első sorokba a hadifoglyokat küldték, hiszen a túlélési esélyek ott voltak a legcsekélyebbek. Mongol sereg támadás közben Fegyve reik közül az egyik legjelentőseb b a visszacsapó (reflex) íj, mely már őseink idején is rettegésse l töltötte el Európát. A mon golok azonban ezt is tovább fejlesztették, erősebbé tették, létreh ozva a kor egyik leghatékonyabb t áv olható fegyverét. A képen egy mai magyar íjkészítő mongol típusú íja látható felajzott és leengedett állapotban. A mongol harcosok erőssége az íj volt, így ha mód volt rá, elkerülték a közelharcot. A tatárokról... - A tatárjárás Magyarországon. Ennek ellenére természetesen rendelkeztek köz elható fegyverekkel is, mint a kard, a kop ja, vagy a lándzsa. A csatában arra is szükségük volt, hogy megvédjék magukat és lovaikat az ellenséges fegyverektől. Erre bőrdarabokból összevarrt erős páncélt használtak. A pajzs alkalmazása a lovasnomád seregekben nem volt jellemző, hiszen a lóhátról nyilazó harcosnak szüksége volt mindkét kezére az íjfeszítéshez, nem volt mivel tartania a pajzsot.
1241. április 11-én Muhi mellett súlyos vereséget szenvedett Batu hadaitól. A tatárok 1242 tavaszán váratlanul kivonultak az országból. István Király koronázása: A koronázásra 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1001. augusztus 24-én), Esztergomban került sor. A válaszadáshoz jelentkezz be vagy regisztrálj! Mikor Volt A Tatárjárás – A Tatárjárás És Következményei - Erettsegik.Hu. Hermelin bőr szőrme divatáru Erkel színház jános vitéz Radnóti miklós idézetek Muskátli fajták képekkel
A csal ádokbó l tevődtek össze a nemzetségek, az okból pedig a pedig a törzsek. A törzsek egymással szövetség re lépve törzsszövetségeket alkottak. A nomádok nagy számú állataik (lovak, marhák, juhok) miatt hatalmas kiterjedésű dús füvű legelőket igényeltek. Ez állandó vándor lásra késztette őket, általában egy téli- és egy nyári szálláshely között. A nom á d életmódnak leginkább megfelelő lakhatási mód a jurta volt. Ez a kör alakú építmény könnyen szétszedhető rácsos fa szerkezetből, valamint a külső nemez borításból állt, és egy egész család sz ámára otthont nyújtott. A tatárjárás és következményei - erettsegik.hu. A jurtában mindenki nek szigorú szabály szerint határozták meg a helyé t neme és rangja szerint. Mongol jurta A mongol ok gondosan szervezett, a kor viszonylatában félel metes fegyverekkel és létszámmal bíró hadsereggel rendelkeztek. A sereget tizedekre bontották, melyekben mindenki mindenkit ismert, így elejét vették annak, hogy kémek férkőzhessenek a soraikba. A tizedek századokká, majd ezredekké álltak össze. 10 ezred alkotott egy tüment, melyből a mai tömény szavunk származik.
A tatárjárás forrásai Naptár - fontos időpontok A tatárokról... Kik is azok a tatárok, akik a 13. században erre "jártak"? Miért van az, hogy a könyvekben egyszer tatárokként, máskor pedig mongolokként szerepelnek? A tatár és mongol nevek belső-ázsiai törzseket jelöltek. Az ázsiai pusztában élő, egymással gyakran ellenséges viszonyban álló törzseket Dzsingisz kán meghódoltatta és egyesítette. Az így létrejött birodalom uralkodó törzse a mongol volt, ezért nevezték Mongol Birodalomnak keleten. A nyugati emberek azonban a mongoloknál jelentősebb számú, és általuk már korábbról ismert tatárok után tatárnak hívták. Ázsia nagy részének meghódítása után a Mongol Birodalom nyugati irányban, Európa felé terjeszkedett tovább, miközben az útjába kerülő népeket leigázta és magába olvasztotta. A Mongol Birodalom terjeszkedése A mongolok életmódja, és harcmodora nagyon hasonlított a honfoglaló magyarokéra, melyet már ismersz. Ők is lovasnomád ok voltak. A mongol társadalom törzsi felépítésű volt, melynek a lapja a nagy család.
A hágónál könnyen legyőzték az ott állomásozó Tomaj Dénes nádor seregét. A támadás déli szárnya Erdélyen keresztül tört be az országba Kadan és Bödzsek vezetésével. Az északi szárny érkezett meg legkésőbb, Orda és Bajdar vezetésével legyőzték a lengyel csapatokat, majd Morvaország felől betörtek az országba. Miután a csapatok bejutottak az országba könnyen eljutottak Vácig, hiszen az Alföldön alig voltak várak vagy megerősített városok, amik lassítani tudták volna őket. Elterjedt a pletyka, hogy a tatárok között harcolnak kunok is és, hogy az ő hibájuk, hogy a mongol csapatok ilyen könnyen átjutnak az országon, ezért a Pesten tartózkodó Kötöny kun fejedelmet meggyilkolták. A kunok nem hagyták ezt szó nélkül, dél felé haladva, fosztogatva, pusztítva kivonultak az országból, amivel a magyarok győzelme a tatárok ellen még lehetetlenebbnek látszott. Muhi csata és következménye A döntő csatára Muhinál került sor, 1241. április 10-11-én. A magyar csapatoknak esélye sem volt, az ország vezetőinek egy része életét vesztette, a király is épphogy meg tudott menekülni.