2020-07-27 11:00 | Feltöltötte: Dr. Markovics Natália Cikksorozatunk harmadik részében a számlarend és az elkülönített számviteli nyilvántartások, mint kijelölt dokumentumok számvevőszéki ellenőrzésekben betöltött fontosságával, illetve azok hiányának társadalmi relevanciájával ismerkedünk meg. A cikk feltöltésének ideje: 2020. 07. Közhasznú szervezetek nyilvántartása : Civilek. 27. Az érintett jogszabályi hivatkozások hatálya tekintetében a feltöltés idejére szükséges figyelemmel lenni. A számvevőszéki ellenőrzések azokat a dokumentumokat nevezik kijelölt dokumentumoknak, amelyek – többek között - az ellenőrzött szervezet felépítését, működését, felelősségi viszonyait, gazdálkodását alapvetően meghatározzák, a szervezet szabályos működését igazolják. A kijelölt dokumentumok hiányában a számvevőszéki ellenőrzésben érintett ellenőrzött szervezet szabályszerű működése, feladatellátása, gazdálkodása nem igazolható és nem alátámasztható. A kijelölt dokumentumok elkészítése jogszabályi kötelezettségen alapul ugyan, azonban ezeknek a dokumentumoknak a hiánya nemcsak az ellenőrzött szervezet kötelezettségeinek mulasztását fedi fel, hanem társadalmi relevanciát is hordoz: a kijelölt dokumentumok hiánya a szervezetek szabályos működését, valamint közpénzfelhasználásuk során az átláthatóság és elszámoltathatóság elveinek érvényesülését akadályozzák.
A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (a továbbiakban: Számv. ) alapján kötelező a szervezeteknek számlarendjüket elkészíteniük. A rendelkezés szerint a gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Számv. -ben rögzített beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A számlarendben kell kijelölni minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, a számlák tartalmát, a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát. Továbbá, rendezni szükséges a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, és meg kell alkotni a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. A költségvetési szervek számára az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11. ) Korm. rendelet írja elő kötelező erővel a számlarend elkészítését. Számlarend hiányában nem lehet meggyőződni arról, hogy • a szervezet határidőre készítette-e el a számlarendjét, illetve az adott évre annak alapján nyitotta-e és vezeti-e a könyveit, • az elkészített, átdolgozott vagy aktualizált számlarend tartalmazza-e mindazon előírásokat, amelyek nélkülözhetetlenek a valós vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőséget tükröző beszámoló elkészítéséhez, • a beszámoló alátámasztásához nélkülözhetetlen nyilvántartás – a szervezet sajátosságait illetően – értelmezhető-e, ezáltal a beszámoló adatai hordoznak-e információtartalmat.
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: Ectv. 32. § (4) a) pont: az átlagos éves bevétel meghaladja az egymillió forintot, vagy Ectv. § (4) b) pont: a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy Ectv. § (4) c) pont: a személyi jellegű ráfordítása (kiadás) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: Ectv. § (5) a) pont: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri – az Ectv. 54. § szerinti bevétel nélkül számított – összes bevétel kettő százalékát, vagy Ectv. § (5) b) pont: a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy Ectv.
A számítást középértékekkel fogjuk elvégezni. Így 600 töltéssel 95%-os átlagos szinttel, 48, 45x600=29. 070 km-t tudunk levezetni. (A 48, 45 a példában említett 51-nek a 95%-a). Ennyi kilométer után jutunk el arra a szintre, hogy egy teljes töltéssel 45, 9 km-t tudunk levezetni. Ez a 90%-os akkumulátor kapacitás. A következő szintnél is középértékkel fogunk számolni, ami 85%-on 43, 35 kilométert jelent. Ezt megszorozva 400-zal (1000-600), azt kapjuk, hogy 17. 340 kilométer. Ehhez hozzáadva a 29. 070-et már 46. 410 kilométert kapunk! A 75%-os kapacitási szintnél már csak 38. 25 kilométert tudunk menni egy teljes töltéssel. Ezt megszorozva az 1000 töltéssel 38. Meddig tart egy elektromos robogó akkumulátora?. 250 kilométert kapunk. Megint hozzáadjuk ehhez az előző értéket, és már 84. 660 kilométernél járunk! Aki nagyobb távokat szeret utazni motorral, annak ez kicsit kevésnek hangozhat, de a legtöbb motorkerékpár használó nem ilyen. Egy átlagos scooter használó naponta 10-15 km-t használja a kedvencét. Ha tényleg minden nappal számolunk, és nem vonjuk le még az esős, hidegebb napokat, és a felső határral számolunk, az 365, 25 x 15 = 5.
Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol, kitakarózva, önfeledten... Óh, hadd szívjam messziről hajad szagát, hadd nézzem élő csontjaid s húsod isteni-mély nyugalmát -: hátha mégis enyhülne bennem ez a szomorú és bizalmatlan, örök társtalanság, mely téged is csak rettegve kíván s melynek szülője és dajkája csak a rossz lélek s rossz lelkiismeret. Félek tőled, és őrjöngve kívánlak; szeretlek, s mégis mindig titkolom; vágyom reád, és mégis úgy megyek hozzád, mint ellenséghez... Óvatos lelkem tüskéit fordítom feléd, mert azt hiszem: te is arcom mása vagy s megölsz vagy megrontasz a szerelemben. Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol. Jöjjenek a comb, és a farizom csodafegyverei. Gyakorlatok, amiket a nappaliban vagy a kertben is elvégezhetsz! 2019. 10. 24. 8:42:52 | Frissítve: 2020. 04. 20. 1:51:03 Hagyományos kitörés Állj egyenesen. tegyen előre egy nagyobb lépés, majd a kinyújtott lábával lassan süllyedjen guggolásba. Tegyen egy újabb lépést előre, de már a másik lábával, úgy, hogy közben behajlított lábát nyújtsa ki.
Ez természetesen csak nagy vonalakban igaz, mert éppen a lítium alapú áramforrások egyik "halála" a túlmerítés és a túltöltés. Ezek elkerülésére mindegyik egy kis védőáramkört tartalmaz. Töltésnél megfordul a folyamat, és a hálózati áram segítéségével az ionokat "visszaküldjük" a katódról az anódra. Kapacitási korlát Bármilyen akkumulátorról legyen szó, két fő probléma (de legalábbis kettőből az egyik) minden esetben felmerül. Az egyik a kapacitás, a másik a töltési idő kérdése. A kapacitást a lítium ionok sűrűsége korlátozza. Egyszerűbben fogalmazva: hány töltéshordozót tudunk egy adott térfogatba sűríteni. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az akkumulátor belsejében vékony grafitrétegek helyezkednek el, ezekhez kapcsolódnak a lítium ionok. A fizikai korlát oka az, hogy 6 szénatomhoz mindössze 1 lítium atom képes kapcsolódni. Kutatók rájöttek, hogy a szenet szilíciummal helyettesítve sokkal jobb eredmény érhető el, 1 szilícium atomhoz ugyanis 4 lítium atom csatlakozhat. Semmi sem tökéletes, a szilicium ugyanis a töltés során kitágul és összehúzódik, ami az akkumulátor kapacitásának csökkenéséhez vezet már rövid távon is.