Utunk kb 13. kilométerénél újból egy rövid pihenőhöz jutunk, mert az út szintbe áll, majd még rövidebb ideig lejteni kezd. Sajnos nem tart sokáig ez a jó dolog. A következő kanyarok mögött már Mátraháza vár minket. Itt, mivel nem versenyzünk, megállhatunk energiát és folyadékot pótolni, melyre tökéletesen alkalmasak a parkoló végében található kifőzdék. Kilátás az út széléről Miután kipihentük magunk, jöhet egy nagy levegő: a legkeményebb rész még csak most jön. A parkolók után jobbra, Kékes-tetőnek fordulunk, ahol egy hanyatdőlős 13%-os emelkedő fogad minket. Szerencsére ez a meredekség csak pár száz méteren át tart, így pár perc múlva ismét levegőhöz jutunk. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai. Hosszan elnyújtott egyenesek és pár kanyar leküzdése után gurulunk be hazánk legmagasabb pontjához tartozó sípálya parkolójába, majd kicsit tovább tekerve az említett pontot szimbolizáló sziklacsúcshoz. Itt ismét lehetőségünk nyílik a helyi kifőzdék egyikénél energia utánpótlásra. Majd az északi sípálya tetején, a torony alatt a fűben ücsörögve kicsit pihenjünk még.
Az Ökörhegynek is nevezett Pozsáló (vagy Pozsálló) egyébként nem a legmagasabb csúcsa a Rozsnyói-hegységnek, viszont a hegység 1322 méteres teteje, az Aranyasztal továbbra is Magyarország határain kívül rekedt. A Pozsáló azonban csupán szűk fél évig tartotta első helyezését, mivel Kárpátalja 1939 márciusi visszafoglalásával helyét a régi-új északkeleti határon őrködő 2061 méteres Hóvár (ruszinul: Hoverla) vette át. Magyarország három legmagasabb hegycsúcsa. A Hóvár egyébként a Máramarosi-havasok részét képező Csornahora – a "Chornahora" amúgy "Fekete hegy"-et jelent, azonban e hegység nevét a magyarban sem szokták lefordítani, csak legfeljebb magyaros írásmóddal írják le – teteje, manapság pedig ez Ukrajna legmagasabb pontja. Másfél év múlva, Észak-Erdély visszacsatolásával az ország legmagasabb pontjának tekintett csúcs ismét "áttevődött", mégpedig a Radnai-havasok 2303 méter magas tetejére, a Nagy-Pietroszra. A visszaszerzett területekkel kibővült Magyarország legkiemelkedőbb pontját a kormányzó tiszteletére Horthy-csúcsra nevezték át.
A föld alatti labirintus-rendszer, plusz két gigászi, máig fennálló, birodalmi lépegető méretű antenna-platform egyenlőre nem látogatható. (Figyelem, a hely magánterület, szigorúan tilos és életveszélyes belépni a területére, térerő nem mindig van, segítséget sem tudunk hívni! A környéken a HATESZ Egyesület szervez turisztikai, természetjáró, geológiai túrákat és közösségi programokat. Magyarországi kilátók - nem csak a magasságot kedvelőknek - Szallas.hu Blog. Ifjúsági sátortáborokat tartanak, túraútvonalakat újítanak fel. ( Ajánló - Honlapjukról térkép is letölthető és szervezett programjaikra is itt lehet jelentkezni: HA TESZ - Jobb Lesz! ) Mindemellett a Hajag nappal üde, zöld és friss, az éjszakák barátságosak, néha misztikusak, a tiszta égbolt pedig csodálatosan kristálytiszta. Elolvasztja Svédország legmagasabb pontját, a skandináv állam északi részében lévő Kebnekaise-hegy gleccser borította déli csúcsát az északi-sarkvidéket sújtó rekordmeleg - számoltak be a kutatók. "Soha nem tapasztaltam még ilyen mértékű hóolvadást a déli csúcson, mint idén nyáron" — húzta alá közleményében Gunhild Ninis Rosqvist, a Stockholmi Egyetem professzora.
Szilvási-kő – 961 m (Bükk) A Szilvási-kő 961 méteres magasságával a Bükk legmagasabb pontja, Magyarország negyedik legmagasabb hegycsúcsa. Sokáig a Kettős-bérc déli csúcsaként volt ismert. A katonai térképek az 1920-as évek óta jelzik, mint a legmagasabb bükki pontot, majd 2014-ben GPS alapú technológiával mérték meg a magasságát, így Istállós-kő nem sokkal, de lemaradt ebben a "versenyben". Galya-kilátó – 990 m (Galyatető) Az Országos Kéktúra nyomvonalán található építményt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói, Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron tervezték újra. A felújított, 990 méter magasan található kilátó érdekessége, hogy az építmény felső részén három szobás, úgynevezett bivak szállást alakítottak ki. A szobákban a földre helyezett farács jelenti az egyetlen komfortot, de így helyiségenként 5 hálózsákos turista fér el kényelmesen. Magas-tatra.info: Magyarország legmagasabb pontja. A Kilátó korábbi 17 m-es magasságát megtoldva, új magassága 30 m lett. Tetejéről a Mecsekig, a Magas-Tátráig láthatunk el, a tájékozódást infografika segíti.
Szeretne megjelenni ebben a találati listában? TÖLTSE fel online, és küldje be programját! Vízitúra a Felső-Tiszán: Tiszaberceltől Tokajig. A nevezéshez, előzetes regisztrációhoz, bejelentkezéshez, asztalfoglaláshoz, szállásfoglaláshoz, ajánlatkéréshez, jegyvásárláshoz, közvetlen információkéréshez, kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket régebbi és új megjelenéseihez is megrendelheti. Bővebb információért keresse szerkesztőség ünket! Programot töltök fel
Ahogy alatta álldogálunk, odafentről hangos cincogás hallatszik, a fa odvaiban pihenő denevérek készülődnek az éjszakai műszakra. A denevérekről érdekes információkat tudhatunk meg, ha átböngésszük a park egyik melléképületén kialakított denevérfalat. Aki kisgyerekkel érkezik, azért jó, ha felkészül arra, hogy az interaktív játékok mellől egyhamar nem tudja a kicsiket elcsalni. 9 / 13 Fotó: Habarics Béla A cégénydányádi kastélypark közel 200 éves platánja minden évszakban gyönyörű, de talán ősszel a legszebb Észak-Tiszántúl utolsó szárazmalma Az Alföld nagyobb falvaiban hajdan általában több malom is működött, a vízimalmok és szélmalmok mellett a szárazmalmok is elterjedtek voltak. A jómódú beregi településen, Tarpán volt, hogy hat szárazmalom és egy szélmalom működött egy időben. 11 / 13 Fotó: Tóth Judit A faluban látható szárazmalom a 19. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tájegységei-Felső Tisza vidék (meghosszabbítva: 3175037009) - Vatera.hu. század elején épült. Az építmény két részből áll, a kisebb a malomház, a nagyobb a 14 méteres átmérőjű kerengősátor, itt jártak körbe-körbe az igáslovak vagy az ökrök és hajtották meg izomerejükkel a malomkereket.
A Felső-Tisza-vidék az eldugott tőzeglápok és apró középkori templomok hazája. A Felső-Tisza-vidék, ez a vizek által körbezárt érintetlen táj számtalan túralehetőséget kínál az ide érkezőknek. A folyók rajzolják meg a régió legfontosabb aktív turisztikai hálózatait. A Felső-Tisza, az Öreg-Túr vizein kalandos és természetközeli vízitúrákat lehet tenni. A Felső-Tisza vidék népi építészete - I ♥ Tisza. A folyók mentén, az árvízvédelmi gátakon az ország leghosszabb jelölt kerékpárúthálózata fut. A Tisza, a Szamos és a Túr mentén több száz kilométer hosszan tekeregnek az aszfaltozott töltések, amelyek távol az autós forgalomtól, biztonságosan bringázhatóak. A vízi- és kerékpártúrák közben strandolással is pihenhetünk, ugyanis homokos szabadstrandok egész sora található a Tisza mentén. Természeti értékek A Felső-Tisza-vidék és a Nyírség ott fekszik, ahol az Alföld hatalmas síksága és a Kárpátok koszorúja találkozik. Mindkét terület földrajzi, éghajlati hatásai érvényesülnek itt, emiatt sajátos növényvilág alakult ki. A legszebb és legérintetlenebb területeket a SzatmárBeregi Tájvédelmi Körzet védi.
A vízzel körülzárt kis világban olyan gazdagságban maradhattak fenn a múlt értékei, legyen az egy középkori templom, egy évszázados hagyomány vagy egy népszokás, ami egyedülálló az országban. A folyók, a holtágak persze a ma embere számára már a pihenés, a kikapcsolódás helyszíneit is jelentik, természeti értékeink számára pedig fontos menedékhelyeknek számítanak. Két emblematikus Tisza-parti strandot, Gergelyiugornya és Tivadar csábító homokpadjait, amit a helyiek palajnak neveznek, mi sem hagyhattuk ki. Elképesztően jó érzés itt térdig gázolni a hűs vízben, élvezni a napsütést, közben gyönyörködni a hatalmas nyárfákban, és figyelni, ahogy a túlparton egy csillogó jégmadár repül hihetetlen sebességgel, az pedig, amikor az ember a durva szemcséjű folyami homokban gyalogol, felér egy kényeztető talpmasszázzsal. Ha lett volna elég időnk, órákat töltöttem volna azzal, hogy fel s alá sétálgatok a homokban. Felső tisza video humour. 3 / 13 Fotó: Tóth Judit A Tivadar és Kisar közötti hídról rálátni a hatalmas homokpadra vagy, ahogy a helyiek mondják, palajra Templom a szigeten A Felső-Tisza-vidék középkori templomokban az ország leggazdagabb része.