A 2018. december 23-án hatályba lépett új szabályozás úgy tűnik, hogy pontot tett az évek óta húzódó munkaügyi iratmegőrzési kérdés végére. A Process Solutions Kft. most összefoglalta, mennyire kivitelezhető a munkáltatók részéről ez az eljárás. Az új szabályozás szerint a munkavállalóra, valamint a volt munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kell megőrizni a vonatkozó dokumentumokat. Emellett az iratok megtartásának kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Pontosításra került a munkaügyi iratok megőrzési ideje - BDO. Ebben az esetben a dokumentumok őrzésének helyét az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek is be kell jelenteni. Korábban a munkáltatással kapcsolatban keletkezett dokumentumokat elvben nem lehetett selejtezni, tehát szükséges volt a hosszú távú megőrzésük, amely a PS szerint a bérszámfejtési és könyvelő szakmában 50 évet jelentett, még akkor is, ha ezt jogszabály egyértelműen nem írta elő. Az új szabályozás alapján most konkretizálódott az érintett iratok megőrzési ideje, például egy 1992-ben született munkavállaló esetében a munkáltató így is köteles 2062-ig megőrizni a nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns dokumentumokat.
(Ellenőrzését a NAV végzi Szt. 170. § alapján) A számviteli bizonylatoknál az elévülési idő kezdte a mérleg beadásától kezdődik. Eljárási szabályok: • A megőrzési kötelezettség a bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik. • Fontos a visszakereshetőség a könyvelési feljegyzések alapján. • Amennyiben az iratőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) történik, az iratőrzési kötelezettség továbbra is fennmarad. Így minden vállalkozásnak biztosítani kell működése alatt és azt követően is ezt. • Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni. Iratok megőrzési ideje 2019 free. A megőrzés módszerét úgy kell megválasztani és megszervezni, hogy az biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. • Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról készített elektronikus másolattal is teljesíthető a bizonylat-megőrzési kötelezettség, ha a másolatkészítés módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Halasztott adó esetében a halasztott adó esedékességi évének utolsó napjától kell számítani az 5 évet. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt. ) ennél hosszabb időt határoz meg az iratok megőrizésének idejére. Ennek értelmében a beszámolót, valamint azt alátámasztó dokumentumokat legalább 8 évig kell megőrizni. 5 hasznos információ a megőrzési időről. A gyakorlatban számviteli bizonylatnak minősül az összes számla, szerződés, bankkivonat stb., melyet a cég könyvelésében megtalálunk a beszámoló alapjaként. Ebből azt a következtetést lehet – és érdemes – levonni, hogy a gazdasági társaságok iratai jelentős többségének megőrizésére az Szt. szerinti 8 éves határidő irányadó. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa. tv. ) a gazdasági társaság által kibocsátott és befogadott számlák tekintetében további szigorú előírást tartalmaz, melynek értelmében előírja az adózók számára, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrizésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.
Aki tud róluk valamit, az hívjon a 06 30 570-0625-ös mobil számon, vagy írjon e-mailt () Vissza a hírekhez
Polgármesteri Dicséret " kitüntetésben részesült: Csipkó Erika asszisztens Csipkó Erika 1991 óta dolgozik az egészségügyben, 2016 óta a radiológiai osztályon. 2018-ban szerzett felsőfokú mammographias végzettséget. Munkáját az ultrahang, a mammographia és a röntgen területén is kiválóan végzi, a most induló DEXA vizsgálatokban is részt vesz. A betegekkel kedves és türelmes. Kiss Edit vezető főorvos Kiss Edit 1983-ban szerezte diplomáját, 1988 óta dolgozik a JEK reumatológiai osztályán, reumatológus szakorvosként, 2019 óta szakrendelést vezető főorvos. Magas szakmai tudással, segítőkészen áll a betegek rendelkezésére. Több évtizedes tapasztalattal a rehabilitáció terén is segíti a reumatológiai szakrendelés munkáját. Modern terápiás és diagnosztikus lehetőségekkel is fejleszti az osztály színvonalát. Dr nagy krisztina w. Csapatépítő, munkatársai és betegei is szívesen fordulnak hozzá. Dobó Katalin háziorvos Több mint 30 éve dolgozik Józsefvárosban háziorvosként, külső józsefvárosi rendelőben kezdte, majd a Mikszáth téri rendelőbe került, ahol azóta is dolgozik.