A beltér kidolgozása – az árát figyelembe véve – kicsit olcsó. Ezért az árért nem szerencsés magasságban nem állítható vezetőülést és csak sugárirányban állítható kormányt adni. Új autó, de már repedt a pótkerék- tartó öntvénye A deréktámasz viszont megvan, míg az ülések párnája kényelmetlenül rövid. A karosszéria jól átlátható, a vezetési helyzet méretre szabható, a műszerek jól áttekinthetőek, a belső kialakítás rakodóhelyeivel, italtartóival praktikus. A hátsó utastér méret feletti, pazar lábtérrel, szellős belmagassággal. A csomagtér is nagy 540 (literes), az ülések egyszerűen és könnyen összehajthatóan aszimmetrikusan dönthetőek előre. A csomagtér padlózatába süllyesztve kulccsal zárható rekesz is van. Motor, erőátvitel A soros négyhengeres, 2, 0 literes, közös csöves, turbós, köztes hűtős motor a BMW-től jön. Még alapjáraton is szépen forog, teljes fordulatszám-tartományában is ilyen marad, zavaróan még nagy fordulatszámnál sem hangosodik fel. Kívülről a Freelander formája tetszetős.
Na de az én időmben még simán kicsapták a bölcsészkarról, akit puskázáson kaptak. Új a slusszkulcs, az elem élettartamának tíz évet adnak meg, biztos olyasmiből van, amiért Iránra egy egész kötelék B52-es mérne csapást. Ütésálló, gumírozott, kicsit hasonlít is egy régi hegymászó Nokiára, reméljük ez jobban beváltja a reményeket. Van a tokban egy kis vészkulcs, egyébként - véletlenül - BMW-stílusban betoljuk a kis túlélőt a helyére, kuplung ki, gomb megnyom. Az első futómű segédkeretes, ami normális esetben azt jelenti, kevesebb a gördülési zaj és finomabb a futás. A segédkeretre a vezetési élményből biztosan nem jövök rá, mert a futómű igazából inkább kemény és határozott. Nem kellemetlenül, de határozottan ráz, ugyanakkor elektronika ide vagy oda, nem sokat tesztelhettem, de szerintem nem a Freelander 2 lesz a jávorszarvas-tesztek sztárja, könnyen eldobja a hátulját. A segédkeret másik értelméről, a zajkomfortól meg azért nincs sok értelme beszélni, mert a tűzfal-dizájnt szeretjük, de aerodinamikailag ennél rosszabb megoldás nincs.
A projektben részt vevő intézmények: Herman Ottó Múzeum Minőségműhely Kft. – Dicső Ágnes festményrestaurátor Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria A megvalósítás éve: 2017. május 3. – 2017. november 6. Helyszín: A restaurálási munka elvégzésének helyszínét a Szépművészeti Múzeum biztosította a Magyar Nemzeti Galéria restaurátorműhelyében. NKA támogatás összege: 1. 800. 000 Ft A projekt leírása: Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) Öreg halász című nevezetes festménye az életmű portrészerű alkotásainak meglehetősen szűk köréhez tartozik, és mint titokzatos, szélsőséges érzelmeket tömörítő szimbolikus figura, a művész egyfajta mitikus önarcképének is tekinthető. A festmény a közismert miskolci orvos-műgyűjtő, Dr. Petró Sándor halála után, 1977-ben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. Csontváry Kosztka Tivadar Az Öreg Halász, Csontváry Kosztka Tivadar: Az Öreg Halász (1902), Vászonkép, 55X75 - Emag.Hu. 1980-tól kezdődően a mai napig folyamatosan kiállításokon szerepel. Állandó helye a miskolci múzeum Képtára, ahonnan rangos hazai és külföldi időszaki kiállítások céljaira újra és újra kölcsönadásra került az utóbbi évtizedekben.
A legújabb híresztelések szerint pedig Leonardo nem is Mona Lisát akarta ábrázolni, hanem valaki mást. – Az eredmények több mítoszt döntenek meg és örökre megváltoztatják a Leonardo mesterművéről alkotott elképzeléseinket. Rekordösszegért kelhet el Csontváry Olasz halásza - Hír TV. Amikor befejeztem Lisa Gherardini rekonstrukcióját, egy portrét láttam, ami teljesen más, mint a ma ismert Mona Lisa. Ez nem ugyanaz a nő – nyilatkozta a BBC hírportálnak Pascal Cotte, aki több mint tíz éve vizsgálja a festményt a különleges technológiával. Az Oxford Egyetem professzora, Martin Kemp véleménye szerint azonban Cotte felfedezése révén csupán arra következtethetünk, hogyan gondolkodott Leonardo da Vinci, magyarán ezek nem különböző portrék, hanem sokkal inkább az alkotási folyamat állomásai. – Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy Mona Lisa az igazi Lisa – mondta Kemp. A festményhez köthető történelmi dokumentumok tanulmányozója, Andrew Graham-Dixon művészettörténész azt állítja: – Nincs kétségem afelől, hogy ez az évszázad egyik nagy felfedezése lehet.