A fentiek szerinti szankciók közül a cégbíróság választ, és azokat akár együttesen vagy külön-külön alkalmazhatja. Pénzbírság akár egymás után többször is kiszabható. Amennyiben a cég az első felhívás ellenére nem állítja helyre a törvényes működést, a cégbíróság az eljárás megindításától számított 90 napon belül köteles valamilyen szankciót alkalmazni. A 90 napos határidő számításánál nem lehet figyelembe venni azt az időt, ami a felhívást tartalmazó végzés kiadásától a végzésben meghatározott (főszabályként 30 napos) határidő lejártáig tart. Az egyes törvényességi felügyeleti intézkedések között 6 hónapnál hosszabb idő nem telhet el. Ha az alkalmazott szankció eredményes, és a törvényes működés helyreáll, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti. Szintén megszűnik az eljárás, ha ez kérelemre indult, és a kérelmező utóbb visszavonja a kérelmet. Előfordulhat azonban az is, hogy ennek ellenére az eljárás megindításának feltételei fennállnak, ezért a cégbíróság hivatalból újabb eljárást indít.
Fontos kitétel, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A törvényességi felügyelet ezen felül semmilyen esetben nem terjedhet ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy az eljárást más bíróság kezdeményezi. Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, vagy a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara kérelmezi, de kérelmezőként eljárhat az is, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a cég felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll; ezekben az esetekben a cégbíróság a kérelmet elutasítja.
Általánosságban elmondható, hogy a szakirodalom szerint a tartalom tekintetében, de még elnevezését illetően is talán ez az egyik legvitatottabb cégeljárás. A 30/1994. (V. 20. ) AB határozatban maga az Alkotmánybíróság határozta meg, foglalta össze a törvényességi felügyelet lényegét. "A törvényességi felügyelettel az állam biztosítja, hogy az ezáltal érintett jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járjanak el, (…) működésük feleljen meg a hatályos jogszabályok előírásainak. " A cégnyilvántartás közhitelességének megőrzése, a cégjegyzék naprakész, törvényes, valós adattartalmának felügyelete, valamint a cégek törvényes működésének biztosítása a cégbíróság egyik fontos feladata. Ennek érdekében a cégbíróság folytatja le a törvényességi felügyeleti eljárást, mely indulhat hivatalból, illetve kérelemre. A Ctv. 74. § sorolja fel a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására okot adó körülményeket. Ezek közül néhány példa: ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő; vagy ha a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt az adatot, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak; vagy ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat.
A törvényességi felügyeleti eljárás a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel kikényszerítse a cég törvényes működését. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Az eljárás során csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. Témakör: Cégtörlés tartalmi kérdései Tárgyszavak: törvényességi felügyeleti eljárás, cégbíróság, cégnyilvántartás, cégjegyzék
MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség Videókonferencia (videók hossza: 529 perc) Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!! Ár: 22. 900 Ft + áfa helyett 18. 900 Ft + áfa Részletek, jelentkezés > A cégbíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi [Ctv. 86. §], ha azt a cég jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok érdekeinek, illetve a hitelezők jogainak védelme céljából szükségesnek látja. Ilyen kezdeményezésre tipikusan akkor kerül sor, ha a társaság valamilyen felügyelt tevékenységet végez engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve; például a cégbíróság a Magyar Nemzeti Bank mint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatóság felügyeleti eljárását kezdeményezi, ha jogosulatlan pénzügyi vagy befektetési szolgáltatási tevékenység végzését észleli.
-vel szemben, amiért megtévesztően ígérheti a lakossági napelem-pályázatok költségmentes előkészítését, illetve kifogásolhatóan hirdetheti a pályázat keretében általa telepített rendszerek költségmentességét. 2022. július 5. Elfogadta az Európai Parlament a digitális rendeleteket Július 5-én elfogadta az Európai Parlament azt a két rendeletet, amelyek elsődleges célja a nagy online platformok határozottabb szabályozása. Az új rendeletek kifejezetten figyelnek a gyerekekre, mivel az őket célzó reklámtevékenységet szélesebb körben tiltani fogják, de visszafogják az adatalapú marketinget, és határozottak lesznek a felhasználókat manipuláló, megtévesztő, pszichés befolyásoláson alapuló felületek létrehozásával szemben is. A digitális piacokról és szolgáltatásokról szóló jogszabályok a felhasználók és a vállalatok online életére is hatással lesznek, azonban nagy kérdés, hogy a gyakorlatban mindez mennyire lesz végrehajtható a BigTech cégekkel szemben – a részletekben Bajtay Máté, a PRM-CEE tanácsadó cég szakértője segít eligazodni.
25 vagy 50 ezer forintos katát kell fizetnie a gyesen lévő kismamának, ha katás egyéni vállalkozóként dolgozna? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna jogász, tb-szakértő válaszolt. A kérdés konkrétan így szólt: "Egy gyesen lévő anyuka a (teljes munkaidős) munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van, mert a gyermek még nem töltötte be a 3. életévét. Gyest kap. Emellett egyéni vállalkozásban dolgozna katás egyéni vállalkozóként. Ilyen esetben 25 vagy 50 ezer forintos katát kell fizetnie a vállalkozónak? Ilyenkor a gyest le kell mondania a vállalkozónak? Illetve, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságon szeretne maradni, akkor 25 ezer forint fizetés esetén van biztosítási jogviszonya? Gyes melletti kata. " SZAKÉRTÓNK VÁLASZA: Nem a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), hanem legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony esetén a fizetés nélküli szabadság befolyásolja, hogy a kisadózó főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül. A kisadózásról szóló törvény alapján nem főállású kisadózó az, aki a tárgyhó egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
Szüneteltetnie nem lehet a vállalkozását mert pályázat alapján indult. Válaszát előre is köszönöm A 20T101E-en a tárgyhónapot követő 12. -ik napig. Ha katá-s és nincs alkalmazottja, akkor nem végezheti a tevékenységet, mert elvész a Gyed-je. De ha nem KATA-s akkor nincs jelentősége, mert ott csak a kivett bér után adózik. Aha nem szünetelheti a tevekenységet, akkor fizetnie kell a kata adót. Gondolom katás ha ideírt ha egész hónapban nem végzett tevékenységet gyed alatt akkor amit írtam nyomin bejelenti és nem kell fizetni a katát ezt minden hónapban meg kell tenni amig nem tevékenykedik, gyed alatt lehet dolgozni nem ugrik az ellátás... GYED alatt KATA adózó anyuka MENTESÜL a kötelezettség alól, amit utólag jelent a már említett nyomtatványon. Gyes mellett kata motivasi. Ha szüneteltet, amit nagyon nem ajánlok, mert abban az esetben elveszíti a GYED ellátását, akkor azt előre kell jelezni a NAV nyilvántartása felé. Elnézést, hogy sokadikként beleszólok, de láttam, hogy részválaszok vannak itt is - ott is, de nincs összefoglalva.
4. Milyen vállalkozás katázhat? Az adónemet egyéni vállalkozók, egyéni cégek, ügyvédi irodák, közkereseti társaságok és betéti társaságok választhatják. A bt. és a közkereseti társaság esetében magánszemélyekhez kötődik a kata, vagyis csak olyan társaságok választhatják, amelyeknek tagjai magánszemélyek. A kft-k nem tudnak katázni. Vannak természetesen kizáró okok: nem választhatja a katát az, akinek az aktuális adóévben vagy az azt megelőző 12 hónapban törölték az adószámát, és az sem, aki ingatlant ad bérbe vagy üzemeltet hosszú távra. Tehát az airbnb-zés (rövid távú bérbeadás) nem zárja ki a katát, az azonban már igen, ha valaki hosszabb távra adja ki például a saját tulajdonában levő lakását. Nem árt megfontolni azt, hogy valaki kilépjen a katából, mert ebben az esetben a következő év végéig nem választható újra az adó. 5. Mekkora bevételig lehetséges katázni? KATA GyEs mellett | ÚJ VERZIÓ KFT.. Éves szinten 12 millió forintos bevételig lehet katázni. Ha valaki nem az egész évben tartozott az adónem alá, akkor az aktív hónapok számával kell az egymilliót megszorozni a felső határ kiszámításához.