Igen, az Illetéktörvény szerint meghatározott (fentebb már hivatkoztunk rá) módon. Holtig tartó haszonélvezet esetén nagyban befolyásolja a haszonélvező életkora, határozott idejű haszonélvezet szerint a szerződés hossza. Eladható-e a haszonélvezettel terhelt ingatlan? Eladható, ugyanakkor piaci körülmények között tulajdonképpen forgalomképtelen. Mi történik, ha az özvegyi haszonélvezetet nem jegyeztette be a jogosult? A haszonélvezet joga ez esetben is megilleti, ugyanakkor amennyiben az öröklő tulajdonos azt értékesíti, a vevőtől nem várható el, hogy tudomást szerezzen a haszonélvezeti jog fennállásáról. Mindenképp tanácsos a bejegyzést megtenni. Átruházható-e a haszonélvezeti jog? Szerződésen alapuló haszonélvezeti jog esetében a felek – a tulajdonos és a haszonélvező – bármikor megállapodhatnak a haszonélvezeti szerződés módosításában, így akár azt idő előtt meg is szüntethetik, és a tulajdonos egy új haszonélvezeti szerződést köthet egy harmadik féllel. Természetesen a jogszabályon alapuló haszonélvezet esetében a törvény nem írható felül.
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló ingatlant birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog akkor is fennmarad, ha más lesz az ingatlan tulajdonosa. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezet keletkezése Szerződés alapján ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog azzal keletkezik, hogy azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott. A haszonélvezeti jog gyakorlása A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni.
Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn. Abban az esetben tehát, ha egy vagyontárgy birtokolásának, használatának, hasznai szedésének rendezése érdekében felek között haszonélvezet alapítására irányuló szerződés jön létre, továbbá ingatlan esetén ezt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztetik, akkor a jogosult félnek a vagyontárgyon haszonélvezeti joga keletkezik. A haszonélvezeti jog jogosultja megelőzi a tulajdonost a birtoklás, használat, hasznok szedésének gyakorlásával.
Ha rendeltetésellenes használatot tapasztal, például a haszonélvező rongálja az ingatlant, vagy a közüzemi díjakat nem fizeti, akkor olyan mértékű biztosítékot követelhet, amely fedezetet nyújthat a számára. Például közüzemi tartozás esetén követelheti, hogy bizonyos összeg erejéig a haszonélvező adjon biztosítékot. Ha ezt a haszonélvező nem teszi meg, ebben az esetben a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását a biztosítékadásáig felfüggesztheti. A felfüggesztés nem csak az egész dologra vonatkozhat. Például házas ingatlannál ha a haszonélvező a műveletlen kertben a parlagfüvet rendszeresen nem kaszálja le, dönthet úgy a bíróság, hogy a lakóépületet továbbra is használhatja a haszonélvező és csupán a kertet nem. Miként szűnhet meg a haszonélvezeti jog? Ha a haszonélvezeti jog határozott időre szól, akkor az időtartam elteltével megszűnik. Megszűnést eredményez az is, ha a haszonélvező elhalálozik, vagy ha a tulajdonos és a haszonélvező személye azonos lesz, például, ha a korábban özvegyi joggal rendelkező személy vásárolja meg az ingatlant.
1986-ban édesanyám vásárolt Budapesten egy ingatlant, de sajnos az akkori jogszabályok szerint 2 ingatlan nem lehetett a nevén. /akkor már volt egy Bp. -i lakása. / Azt a megoldást találta akkor az ügyvédje, hogy valamelyik gyereke haszonélvezeti jogát rátéve már megveheti. Így is történt, rákerült a hugom haszonélvezete. Erről édesanyám később lemondatta, a lemondást saját kezűleg írta két tanú aláírásával. Sajnos a földhivatalba ez nem került be és itt jön a kérdésem. Az ingatlan 15 éve üresen áll, állaga romlik és nincs más választás, mint eladni. Engem, mint gondnokot köteleznek a gondnokolt érdekeinek képviselésére. Bevihetem én ezt a lemondó nyilatkozatot a földhivatalba? Vagy keressek ügyvédet? Édesanyány aláírhat még bármit? Előre is köszönöm a válaszukat. Természetesen az eladási árat édesanyám számlájára azonnal befizetném. 2012. 15:39 Kedves Rozika5! értem én, de nem értünk egyet, az emberek (sajnos? szerencsére? ) nem mind olyanok, mint mi magunk. Meg aztán a terved nem működik.
Haszonélvezeti jog jogosultja lehet természetes személy, azonban kizárólag korlátozott ideig, mivel a haszonélvezeti jog legkésőbb a jogosult halálával megszűnik. Jogosult lehet jogi személy is, amelyet korlátozott időre, legfeljebb azonban ötven évre illet meg a javára alapított haszonélvezeti jog. A haszonélvezeti jog megillethet egyidejűleg több személyt is, például házastársakat, akik jogaikat a közös tulajdon szabályai alapján gyakorolhatják, kötelezettségeiket pedig a közös tulajdon szabályai alapján kell teljesíteniük. A haszonélvezeti jog személyhez kötött, mivel a jogosult személye egyértelműen, név szerint meghatározott. Korlátolt dologi jog is, mert jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot – szigorúan rendeltetésének megfelelően – birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti, azonban a rendelkezés részjogosultságát nem gyakorolhatja (a dolgot nem adhatja el és nem terhelheti meg, a haszonélvezeti jogot nem örökítheti). A haszonélvező a haszonélvezeti jogát nem ruházhatja át; ellenben akár ingyenesen, akár ellenérték fejében átengedheti.
A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyekről és a bekövetkezett kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.
Az átalányadó bárki választhatja, mindegy, hogy az egyéni vállalkozó milyen tevékenységet végez. Csak a bevételi korlát szabályait kell betartani: az átalányadót az éves minimálbér tízszereséig lehet választani, ami 24 millió forintot jelent. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél a korlát magasabb: ők akkor is átalányadózhatnak, ha bevételük nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis a 120 millió forintot. Az átalányadózás emellett a részmunkaidőben vállalkozóknak is nagyon kedvező megoldás lehet. Katás egyéni vállalkozó - tulajdonos felesége. Ezt választhatja, aki kikerül a katából: a normál szabályok A magas költséghányaddal működő vagy adott esetben veszteséges egyéni vállalkozók számára vélhetően ez a legjobb alternatíva, mivel itt van lehetőség a költségszámlák elszámolására, és így adott esetben nagyon kicsi, veszteség esetén nulla forint adófizetési kötelezettség keletkezik. A főállású vállalkozónak a minimálbér után itt is meg kell fizetnie a járulékokat. A mellékállásúnak csak a tényleges vállalkozói kivét után kell járulékokat fizetni.
Megdöbbent a kata módosításáról szóló törvényjavaslat láttán az egyesület, és úgy vélik, ha a módosítások ebben a formában életbe lépnek, akkor annak többszázezer becsületes kisadózó lesz a kárvallottja. "Aggályunkat fejezzük ki a törvényjavaslat miatt, mert többszázezer család életét dúlja fel" olvasható a Minősített Könyvelők Egyesületének közleményében. Szerintük is szükséges a KATA átalakítása, azonban álláspontjuk szerint a lehető legrosszabb megoldás született. A változtatások életszerűtlenek, teljesíthetetlenek, a katás vállalkozók több mint háromnegyedének más adózási formát kell keresni – mondta Harkai István a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke. A szakember kifejtette, hogy törvényjavaslat szerint a katások, a taxisokon kívül, csak magánszemélyeknek és őstermelőknek nyújthatnak szolgáltatást, értékesíthetnek terméket. Kata egyéni vállalkozó jövedelemigazolás. Ugyanis ha kifizetőtől, vagyis például cégtől, egyéni vállalkozótól, költségvetési szervtől kapnak bevételt, akkor azonnal megszűnik a KATA-alanyiságuk.
A kata a valóban kicsi, a lakosságnak értékesítő vállalkozások adójaként kezdte meg működését, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a bevezetés után egy évvel kilencven százalékban ilyen vállalkozások alkották a katások csoportját. Az adónem sikere megkérdőjelezhetetlen volt: a kata révén olyan gazdasági szereplők csatlakoztak – méghozzá több tízezren – a közteherviselés rendszeréhez, amelyek korábban csak részben vagy egyáltalán nem fizettek adót. Jól jártak az érintett vállalkozások, de jól járt a közkassza is. Előbbiek tevékenysége legális lett, nem kellett tartaniuk semmilyen hatósági fellépéstől, kiszámítható keretek közt működhettek, miközben rendszeresen jött az előírt adó. Egyéni vállalkozó vagy kata. Valami félrecsúszott Néhány évvel ez előtt azonban olyan folyamatok indultak el, amelyek végül – a jelek szerint – elkerülhetetlenné tették a kata reformját: megjelent az adónem tömeges visszaélésszerű használata. A legalitást erősítő katából – nem egy esetben – a színlelt szerződések kiváló eszköze lett.
Számviteli Levelek 450. szám, 8616. kérdés Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak, hogy a tőketartalékból pótolja a negatív eredménytartalékot. A kft. tulajdonosai 2021 májusában megtartott taggyűlésen döntenek erről úgy, hogy az átvezetést még a 2020. évre elkészített mérlegben szeretnék kimutatni. A 2021. májusi döntés alapján könyvelhető-e a tétel még a 2020. évre, vagy kizárólag a döntés napjával (2021-ben) lehetséges az átvezetés könyvelése? Számviteli Levelek 449. szám, 8604. Kata változás: elfogadhatatlannak tartja a Minősített Könyvelők Egyesülete a tervezetet - Adó Online. kérdés 3 millió forint törzstőkéjű kft. -be tőkebevonással 1 millió forint törzsbetét megfizetésével új tag érkezik. A társasági szerződés szerint az új tag üzletrésze főszabály szerinti, a törzsbetétek arányának megfelelően 25 százalék lesz. Keletkezik-e az új tag számára adófizetési kötelezettség, amennyiben a társaság saját tőkéje 20 millió forint? Számviteli Levelek 448. szám, 8592. kérdés Egy angol vállalat magyarországi fióktelepe mentesülhet még a 2020-as év könyvvizsgálata alól a Brexit miatt?
Számviteli Levelek 438. szám, 8410. kérdés Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?
A vállalkozó egyéb adóalapot növelő bevételként számolja el az átutalt összeget. Helyesen jár el? Számviteli Levelek 443. szám, 8502. kérdés A társaság magánszemélytől bérelt telken napelemparkot és konténerparkot hoz létre, amihez a bérelt telken jelentős földmunkát kellett elvégezni. A bérelt telken végzett földmunka minek minősül, erre vonatkozóan mekkora értékcsökkenés számolható el? Számviteli Levelek 441. szám, 8457. kérdés A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft. -ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft. -ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Ez vezethetett a kata átalakításához, és ilyen jövő áll a katások előtt | Demokrata. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Ennek lényege az volt, hogy ha a katás egy évben hárommillió forintnál nagyobb értékben állít ki számlát egyazon vállalkozásnak, vagyis egy üzleti partnerének hárommilliónál többért végez munkát, akkor a határértéket meghaladó részre negyven százalék büntetőadót kell alkalmazni. Kata egyéni vállalkozó nyugdíj. Ennek is gyorsan meglett az "ellenszere": az érintett vállalkozások egy része különböző módszerekkel feldarabolta a megrendeléseket, a számlák együttes összege így hárommillió alatt maradt. Elképesztő veszteség A Mediaworks Hírcentruma találkozott olyan becsléssel, mely szerint az államkassza az utóbbi egy-két esztendőben évente százmilliárd, de akár kétszáz-háromszáz milliárd forintnyi bevételtől is eleshetett a kata nem rendeltetésszerű alkalmazása miatt. Utóbbi nem csekély összeg, majdnem teljesen ki lehetne belőle fizetni a 2, 5 millió nyugdíjas egyhavi nyugellátását. Ráadásul a kata szabályainak kijátszására szakosodó vállalkozások olyan versenyelőnyre tettek szert piaci konkurenseikkel szemben, amely már egyes iparágak működését is veszélyeztethette.