Az igazi veszély azonban fiatal csecsemőknél vagy várandós anyák esetében áll fent: A bárányhimlő a várandósság első harmadában veleszületett varicella szindrómát okozhat, születési rendellenességet. Egy újszülött különösen sérülékeny a bárányhimlő betegség súlyos hatásaira…az az anya, aki természetes módon átesett a betegségen, rövid távú immunitást tud anyatejjel átadni a kisbabájának, míg az oltott anyák épp az oltások miatt nem tudnak megfelelő védelmet biztosítani a csecsemőiknek, mivel ez a passzív immunitás átadási képesség nem működik az oltottak esetében. Jobban járnánk, ha hagynánk, hogy a gyermekek 95%-a egyszerűen, természetesen átessen a betegségen és meggyógyuljon. Ezeknek a gyermekeknek életre szóló védettségük lenne és nem kellene a veleszületett varicella szindróma miatt aggódnunk, vagy azért hogy az újszülött kisbaba esetleg elkapja a bárányhimlőt… Bárányhimlő oltás szövődményei: rózsaszín ködből rideg valóság (freeimages / injection-time-syringe-with-1524028) Emberek, nagy katyvaszban vagyunk!
Bárányhimlő oltás ellenére magyarul Bárányhimlő oltás ellenére remix A bárányhimlő (varicella zoster)kezelése Biztos védelmet nyújt az oltás - HáziPatika 2019. április 23. kedd. 12:11 Frissítve: 2019. 13:32 Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1, 3 milliárd forint költségvetési forrás jut. A teljes védettséghez két oltásra van szükség. Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország "biztonságos szigetté" vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ. Horváth Ildikó kiemelte, hogy a nem kötelező, de ingyenesen igénybe vehető humán papilloma vírus (HPV-) elleni védőoltást a 7. évfolyamra járó lányok 82 százaléka vette igénybe tavaly. Dolgoznak azon, hogy ezt az oltást a fiúkra is kiterjesszék. A bárányhimlő okozta megbetegedés elleni védekezésre kitérve elmondta, a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 000 és 52 000.
IGEN! Az oltásoknak köszönhetően valóban lecsökkent a bárányhimlő előfordulása, ám a legfontosabb kérdés, amit mégis fel kell tennünk: "A bárányhimlő elleni oltás (a többi 70 adag oltással egyetemben [amerikai adat - a ford. ]) javított- e vajon a gyermekeink és a populáció egészségén, életén? " A válasz nagyon egyszerű: NEM. Igen, a gyermekeink kevesebbszer betegednek meg bárányhimlőben, az oltásoknak hála. Habár az övsömör betegség, a bárányhimlő fájdalmas újraaktiválódása a szervezetben, mára már járványos méreteket öltött, és gyermekeket és felnőtteket is egyaránt érint. Bárányhimlő elleni oltás veszélyei: későbbi övsömör! (kép forrása: Webbeteg portál) A gyorsan növekvő övsömörös megbetegedés- szám egyenesen köthető a bárányhimlő oltások használatához. A helyzet az, hogy szükségünk van a bárányhimlő vírus keringésére a populációban ahhoz, hogy az immunrendszerünk találkozhasson vele és újra-élesedhessen a vírus ellen. A bárányhimlő oltás hatékonysága miatt azonban az immunrendszerünk nem stimulálódik újra a varicella (bárányhimlő) vírusával szemben (ez a vírus okozza a bárányhimlőt és az övsömört is) – és emiatt a varicella vírusa övsömörként támad újra.
Tanulmányok mutatják, hogy több pénzt költünk az övsömör kezelésére, mint amit a bárányhimlő eltűnéséből fakadó költségcsökkenéssel spóroltunk! Ráadásul, az övsömörből kialakulhat krónikus, bennünket gyengítő betegség, sőt halálos is lehet! Mindig azt a mantrát hallom, az oltások biztonságosak és hatékonyak. Na, ez egyszerűen nem igaz! Az oltások egy csomó mellékhatást okozhatnak. A bárányhimlő oltás esetében egy friss tanulmány is rendelkezésünkre áll a mellékhatásokkal kapcsolatosan. A vizsgálat így összegezte az eredményeket: "Váratlan és új oltási mellékhatásokat nem azonosítottunk a bárányhimlő 2. oltási dózisának megkapása után" (1) Aztán, ha az egész tanulmányt elolvasod, egy kicsit más kép formálódik ki… A szerzők a második adag bárányhimlő dózist követően 14, 641 bejelentett mellékhatást találtak a 2006 és 2014 közötti időszakban az amerikai oltási mellékhatás bejelentő adatbázisban (VAERS). A VAERS egy önkéntes alapon működő oltás-mellékhatás bejelentési adatbázis, amit azért alapítottak, hogy az oltást követő nemkívánatos hatásokat összegyűjtsék.
Hazánkban évente közel 50 000 megbetegedés van, a betegek 1%-a igényel kórházi kezelést. Minden 10. megbetegedés szövődménnyel jár. A bárányhimlő terjedése A bárányhimlő igen fertőző betegség, a vírus cseppfertőzéssel, légárammal terjed. Átvészelése életre szóló védettséget jelent. A hólyagbennékből származó kórokozó, csak úgy, mint a légáram útján kiszabaduló vírus a megfelelő érintkezés után, fogékony emberben 90%-ban megbetegedést okoz. Fertőződés szempontjából biztosnak mondható kapcsolat: – "face to face" kapcsolat (elég egy "puszi") – legalább fél óra tartózkodás közös szobányi légtérben Fertőz az a beteg, akinek hólyagos kiütése van, vagy a találkozás után egy nappal jelent meg az első kiütése. A megbetegedés főképp a 15 év alatti korosztályban jellemző, tehát elsősorban a gyermekközösségekben, ritkán gyermekekkel foglalkozó felnőttek között terjed. Ha létrejön a biztos találkozás a vírussal, 14-16 napos (10-21) lappangási idő után mutatkoznak az első tünetek. Érdemes tudni, hogy a klinikai tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal a beteg már fertőz, és ezt a képességét a kiütések teljes sebesedéséig, átlagosan 4-6 napig, megtartja.
Akkor személyemben már találtál is egyet! 6 éves koromban kaptam bárányhimlö elleni "védöoltást", majd nemsokára bárányhimlös lettem, annak szövödményeképp pedig tüdö- & jobboldali vesegyulladás lépett fel. Megfontolandó, hogy a sok lötty, amit "védöoltás" cimen a gyerekekbe pumpálnak, mely esetben használ vagy árt - vagy csak a gyógyszeripar profitál belöle?!... Hajjaj, 30 egynehányévesennyomom az ágyat, már egy hete. Ezt pontosan hogy értetted? Hogy megérdemli a hiszékeny? mert megérdemli a hiszékeny... jót tett az immunrendszernek.. hajrá Most ebben a cipőben vagyunk mi is. Igaz talán8 pötty van rajta és picik, de bárányhimlős, pedig 2 éve kapott oltást. Igaz, ha ennyire enyhe lefolyású lesz, már megérte az oltás. 4. napnál járunk és idáig minden rendben a kicsi váladékozó pöttyöket leszámítva. A többiek is kaptak oltást, kíváncsi vagyok a másik kettőn is megjelenik-e??? persze ezt a dokim is mondta, viszont ha kijön az oltás ellenére a himlő az nem gond az oltás tulajdonképpen inkább a szövődményeitől védi a babákat-ami elég súlyos is lehet.
A közös szülői felügyeletnél a jogalkotó nagy szabadságot enged a szülőknek a kapcsolattartás kérdésében. Előfordulhat az az eset is, amikor a szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják. Megállapodhatnak úgy is a szülők, hogy a szülői felügyeleti jogokat csak az egyikük gyakorolja. A külön élő szülő, gyermekével kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogának érvényesítése | Apák az Igazságért Kh. Egyesület. A másik szülőnek ilyenkor nem szünetelnek a jogai, csak nem tudja őket gyakorolni. Ha nincs megegyezés a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról Ha nincs a külön élő szülők között megegyezés a házasság felbontásakor (szükség esetén előtte) vagy az életközösség megszakításakor, akkor a bíróság dönt. Dönthet úgy, hogy melyik szülő gyakorolja kizárólagosan a szülői felügyeleti jogokat, illetve kérelemre dönthet azok megosztásáról is. Ennek megfelelően jelöli ki a bíróság a gyermek lakóhelyét is. Közös szülői felügyeletet nem adhat, az csak a szülők megállapodása alapján, közös kérelmükre lehetséges. Ennek oka, hogy a válás után is rendkívül nagymértékű együttműködést igényel a közös szülői felügyelet gyakorlása, amelyre egyébként csak a megegyezésre hajlandó szülők képesek.
Amennyiben a kapcsolattartás nem volt megtartható, azt pótolni kell. A törvényi szabályozás azt is szabályozza, hogy elmaradt kapcsolattartást a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell! Külön élő szülő joga bonito. Fontos jogszabályi rendelkezést törölt el az Alkotmánybíróság az elmaradt alkalmakkal kapcsolatban! A korábban alkalmazandó rendelkezés szerint amennyiben a különélő szülővel például ünnepi alkalom, mint a közös karácsonyi esemény maradt el, azt nem kellett pótolni. Jogosan merült fel a kérdés, hogy miért nem esett ugyanolyan fontossággal lattba olyan alkalom is, ami ugyan ünnepre esett és későbbi napon ünnepi formában ugyan már nem volt megtartható ünnepnapon, azonban annak kimondása, hogy ezt nem kell pótolni, mégiscsak méltánytalan a különélő szülőre nézve, hiszen a gyermeket nevelő szülő könnyű szerrel elérhette, hogy a gyermek az ünnepeket a másik szülőtől külön töltse. Nem is csoda, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a rendelkezést! A teljes cikk itt olvasható erről: Ha a kapcsolattartással a másik szülőnek indokolatlanul kárt okozunk, meg kell téríteni!
A családjogi kérdéseket is rendező polgári törvénykönyvünk kifejezetten leszögezi, hogy a fenti keretek között a gyermekkel történő külföldi utazás is a kapcsolattartás része. Akadályozása bűncselekménynek minősülhet Hatályos büntetőjogunk szerint a kapcsolattartás akadályozása bűncselekménynek minősül, mely akár szabadságvesztéssel is büntethető. Az a személy, akinél a gyermek elhelyezése biztosított, nem gátolhatja a kapcsolat kialakítását a gyermek és az arra jogosult között. Míg a büntetőjogi alakzatot fogalmilag csak az követheti el, akinél a gyermek elhelyezése biztosított, a polgári jog szabályai szerint bármelyik fél, aki a kapcsolattartás szabályait megszegi, köteles az ezzel okozott kárt megtéríteni. Gyermekeitől különélő szülők tájékoztatási joga: válaszolt az Oktatási Jogok Biztosa a nyílt levelünkre | Apák az Igazságért Kh. Egyesület. Forrás: Thinkstock Tekintettel arra, hogy a kapcsolattartás a fentiek szerint jogként és kötelezettségként is realizálódik, az elmaradt alkalmakat hat hónapon belül pótolni szükséges. Jog és kötelezettség Lényeges, hogy a Polgári törvénykönyv a lehető legteljesebb együttműködést követeli meg a szülőktől a kapcsolattartást illetően, hiszen a szabályozás abból indul ki, hogy a gyermek erkölcsi, értelmi és érzelmi fejlődéséhez mindekét szülővel rendszeres és stabil kontaktus szükséges.
"A kapcsolattartás akadályozása, elmaradása esetén nemcsak az elmaradt kapcsolattartás pótlására kell, hogy sor kerüljön. Az ezzel okozott kárt is köteles a felróható magatartást tanúsító szülő a másik félnek megtéríteni, így például amikor előzetes tájékoztatás hiányában a kapcsolattartásra jogosult szülő hiába kísérli meg a kapcsolattartást. Ilyen esetben az utazási költségeinek megtérítését követelheti a másik szülőtől. A kapcsolattartás egyéb szabályainak megszegése is kártérítési kötelezettséget vonhat maga után. [1] Makai K. : i. Kapcsolattartás a különélő szülővel | Dr. Ormándi Zita. m., a 4:174. §-hoz fűzött kommentár Kép forrása:
A gyermek nem veszítheti el a szüleit A házasság felbontásának, a szülők különélésének nem lehet az a következménye, hogy a gyermek elveszíti a szüleinek egyikét. A szülőnek még akkor is joga van a gyermekével kapcsolatot tartani, ha a szülői felügyeleti joga szünetel. Kivételesen indokolt esetben (ha a szülőtől való teljes elszakadás a gyermek érzelmi fejlődését veszélyeztetné) a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság dönt. A kapcsolattartás A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban alapvetően a szülőknek kell megállapodniuk közös megegyezéssel, mely megállapodás tartalmára a Csjt. nem ír elő korlátokat. A kapcsolattartás tárgyában hozott döntésnek tartalmaznia kell többek között a kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, a gyermek átadása és visszaadása helyének, idejének és módjának meghatározását, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget, az elmaradt kapcsolat pótlásának módját, valamint a kapcsolattartás szabályainak megszegőjével szemben alkalmazható szankciókat.